Magyar Nemzet
Szentendre és a csepeli HÉV összekötése a város alatt, a kettes metró meghosszabbítása Gödöllő felé, vasúti alagút Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között.
A fővárosnak többek között ezekre a fejlesztésekre is pénzt kell nyernie az Európai Uniótól, ha élhetőbb Budapestet akar. Várszegi Gyulával, a BKV Zrt. igazgatóságának elnökével a közösségi közlekedés fejlesztési lehetőségeiről beszélgettünk.
– Mi volt a baj a négyes metróhoz szállított kocsikkal?
– Nemrég voltam Prágában, ahol szintén orosz kocsik közlekednek a metróban. Ők azonban a korszerűsítést időben és átgondoltan végezték, ugyanis a legrégebbi szerelvényeket már húszévesen kiselejtezték, és saját gyártmányú új kocsikat vettek. A fiatalabb és korszerűbb orosz kocsikat pedig felújították és jelenleg is használatban vannak. Egyenértékűek az új kocsikkal, s még tizenöt évig, negyvenéves korukig üzemben kívánják tartani őket. A kettes és a négyes metróhoz mi új kocsikat vásároltunk; ezekkel a francia gyártmányú kocsikkal egyébként nincs különösebb baj, egyszerűen a teljesen elektronikus fékvezérlés megbízhatóságát kellett volna igazolni a gyártónak, hogy megkapja az üzemeltetési engedélyt. Tehát nem az a gond ezekkel a járművekkel, hogy nem állnak meg, hanem automatikusan és centire kell megállniuk, ennek megbízhatóságát pedig a gyártónak igazolnia kell.
– Mennyire enyhítheti a négyes metró a fővárosi közlekedési gondokat?
– A négyes metró hasznos, hiszen Kelenföld felől egy korszerű kapcsolatot ad a belváros felé közlekedőknek, de természetesen az összes gondot nem oldja meg. A teljes körű kihasználásához pedig az kell, hogy akik vonaton érkeznek Budapestre, pontos, ütemes közlekedéssel utazhassanak. Akik pedig autóval jönnek a városba, találjanak P+R parkolót. Az utóbbi viszont még nem valósult meg. A négyes metró fölé minden megállóban parkoló épülhetett volna, de ezt nem engedte az építész zsűri.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2011. június 1-jei számában olvashatja.
Kelenföld-Nyugati pu. vasúti alagút: baromság, sohasem térülne meg. Vannak vasúti pályák a városban magas töltéseken, ezeket kellene korszerűsíteni. Minek föld alá vinni a vasutat, ha egyre jobban ürül ki a város, ma már csak 1.7Millió ember lakja. Szentendre-Csepeli HÉV összekötés a Duna alatt, vajon az emberek hány százaléka utazna tovább a másik vonalon, hogy megérné összekötni. Én jártam Csepelről Szentendrére dolgozni több évig, napközben a 2-es villamos, Kossuth tér metró átszállás elfogadható volt, este későn a Margit híd budai hídfőtől a körúti villamossal jöttem a Boráros térig. Ezek az óriási költségű beruházások eldöntése előtt részletes utazási felmérést kellene végrehajtani. Gondoljunk azokra, akiknek a vasúti összeköttetését megszüntették, maradt a napi egy-két buszjárat a közlekedésre. Szegény ország fővárosa legyen szolidáris a vidékkel! Bármily jók is lennének ezek a beruházások a klientúrának!
Alighanem a benzin árak eldöntik majd, hogy mi éri meg és mi nem, de lehet nem is nekünk épül, ha épül…
Álom, álom édes álom, mért nem jössz a szememre? Csak nem negyven éve etetik (beszédtémát adnak, lekötik) ezzel az embereket.
Soha nem lesz belőle semmi sem!
Ja, persze..
Vagy talán mégis?! 😉
A vakhitnek sosem szabad elvesznie!
Szerintem csak tesztelik a magyarokat, hogy mennyire vagyunk még hiszékenyek! 😀
A csepeli hév is kimehetne Szigethalomig vagy Tökölig. Csillagtelepről. Lakihegyről is könnyebben gyorsabban lehetne bejutni.
Pár év múlva már repülőt fognak álmodni, és még mindig a zöld kígyó fog tekeregni! 😀
Nem álmodik senki semmit, de beszélgetni lehet arról hogy a közép- és hosszútávú fejlesztések milyen irányt szabjanak.
)))) 😀 ((((
A Faterom a Kétéltű vízibusz csepeli közszolgálatba állításáról már végleg lemondott.
Belátja az Öregem, hogy a Duna alatt hosszában eltervezett új metró alagút mely az észak és déli HÉV járatok összekötésére szolgálna jobban, szolgálná a Köz javát.
Egyrészt, – jó sokba kerülne a megépítése, – másrészt sok bányász embernek, adna munkát, – hosszú ideig.
Azt mondja Faterom még, hogy ez semmivel sem estementebb ötlet, mint a Duna folyásirányával szembeni szennyvíz csatornahálózat kiépítése, ott ahol a “megtisztított” szenny az ívó kutak felett csatlakozik a Dunába.
A világon sehol sem követnek el ilyen baklövést, hogy egy festő szépségű főváros szívében szennyvíztisztítót telepítenek.
Drágítva a szennyvízkezelést.