Csepel.info

MTI, Nemzeti Sport, Csepel.info

Az MTK-drukkerek sommás véleménye a jelenről (Fotó: Szabó Miklós)

A rendszerváltás előtt az öt látványsportág – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda – mindegyikében fővárosi dominancia volt tapasztalható, a tendencia azonban mára megfordult, és – a kisebb presztízsű női labdarúgást és jégkorongot leszámítva – idén kizárólag vidéki gárdák gyűjtötték be az aranyérmeket ezekben a sportágakban.

Mára nemhogy a bajnoki címért nincsenek versenyben a korábban számos hazai és sok esetben nemzetközi sikerekkel büszkélkedő, szép múltra visszatekintő budapesti egyesületek, de még a dobogós helyek megszerzése is bravúrnak számít a fővárosiaktól.

Az öt látványsportágat tekintve idén mindössze három dobogós hely jutott Budapest patinás csapatainak. A legeredményesebbek a Vasas férfi vízilabdázói voltak, akik ezüstérmesként zártak, míg a Ferencváros labdarúgói és női kézisei harmadik helyen végeztek. (Ezen az arányon még a zöld-fehérek férfi kézisei javíthatnak valamelyest, amennyiben legyőzik a Tatabányát a bronzcsatában.) Mindenesetre a nyolc kiemelkedő bajnokságból – a női labdarúgást és jégkorongot nem számítva – a három (vagy négy) fővárosi dobogós helyezés egyértelműen mélypontot jelent.

A budapesti élsport hanyatlása nagyjából 20 éve, a rendszerváltáskor kezdődött, s mára valamennyi látványsportágban bekövetkezett. A visszaesés elsőként a férfi kézilabdában jelentkezett, melyben éppen 20 éve volt fővárosi bajnok, azóta a sportág két fellegvára Veszprém és Szeged lett, közben például megszűnt a 14-szeres bajnok Honvéd. A nők között sem jobb a helyzet, mindössze a friss KEK-győztes FTC tudott kiemelkedő eredményt felmutatni az utóbbi években, 2007-ben még az a bravúr is sikerült neki, hogy megtörje a Győri ETO egyeduralmát.

Kosárlabdában és jégkorongban mintegy 15 éve történt meg az őrségváltás. Hokiban 1997 óta egyeduralkodónak számít Székesfehérvár, amellyel csak a Dunaújváros volt képes olykor versenyre kelni. Kosárlabdában 1997-ben még a férfiaknál és a nőknél is fővárosi bajnokot avattak, azóta viszont odáig süllyedt a sportág Budapesten, hogy az erősebbik nemnél két éve nincs csapat az élvonalban, a nőknél pedig esély sincs a fellegvárnak számító Pécs és Sopron megszorítására.

Toronyházak a sportlétesítmények helyén az Indotek Csepel SC-s elképzelésében – Az elmúlt 20 évben rengeteg pálya és sporttelep szűnt meg a fővárosban

A labdarúgásban tíz éve tapasztalható a patinás fővárosi gárdák visszaesése: az ezredfordulóig megrendezett 98 idényből mindössze hat alkalommal győzött vidéki csapat, míg a 2000–2001-es kiírás óta 11 szezonból hétszer nem budapesti együttes végzett az élen, az elmúlt öt évet tekintve pedig a lehetséges 15 dobogós helyből mindössze négyet szereztek meg fővárosi alakulatok.

Utolsóként – éppen idén – vízilabdában történt meg a hatalomváltás: 1964 óta először nem budapesti gárda nyerte a férfi bajnokságot. A 2000-es években sorozatban hatszor bajnok, még Euroligát is nyert Honvéd például két éve nincs az első háromban, így egyedül a most ezüstérmes Vasas próbálja tartani a lépést a vidékiekkel, a bajnok Egerrel és a bronzérmes Szegeddel. A nőknél már régebben „leváltották” a fővárost: a Honvéd pár éve, 2006 és 2008 között még domináló csapata szétesett, s a dobogós helyeket csupa vidéki együttes uralja. A 2010–2011-es bajnokságot megint – immár nyolcadik alkalommal – a Dunaújváros nyerte a Szentes és az Eger előtt.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint egyszerűen a piacgazdasági törvényszerűségek hatására szűnnek meg, vagy éppen alakulnak át professzionálisból amatőrré a sportvállalkozások Magyarországon. A szakember az MTI-nek nyilatkozva a jelen hazai állapotok jellegzetességeként említette, hogy a televíziók csak futballt közvetítenek pénzért, más sportági eseményért nem fizetnek, közönség híján a versenyeknek tovább csökken a reklámértékük, s hogy a vidéki önkormányzatok költik a legtöbbet a sportra, amire ugyanakkor Budapest arányaiban is nagyon keveset áldoz.

A közgazdászt annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy az öt látványsport – labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda – mindegyikében vidéki csapat nyerte a férfibajnokságot.

Az Újpest FC otthona (Szusza Ferenc Stadion) – Utoljára még az 1. Orbán-kormány idején volt komolyabb létesítményfejlesztés Budapesten

„Amiről beszélünk, nevezzük professzionális látványsportoknak. Ezek klasszikusan attól működnek, hogy a kijáró közönség, a televíziók, a hirdetők annyi pénzt tesznek be, a rendezvények olyan szórakoztatást kínálnak, amelyek alapján ezeket a vállalkozásokat megéri fenntartani. Ha nem éri meg, akkor ezek eltűnnek, vagy amatőrré válnak. A magyar sport ezt sose tudta, ehhez sportpiac kell, egyrészről – magyarázta Dénes Ferenc. – Másrészről pedig annak elfogadása, hogy a piac méretei számítanak, a piacgazdaság törvényszerűségei működnek. Ha tehát mondjuk 80 milliót lehet összeszedni egy futballcsapatnál, akkor ebből a 80 millióból kell futballozni. Ezt nehéz elfogadni.”

Hozzátette: a profi sportnál számottevő mozgatóerő a közösségi érzés.

Az 1. Orbán – kormány idején épült a Papp László Budapest Sportaréna is

„Vannak járulékos hasznai is a professzionális sportnak, amiket az emberek szívesen tesznek magukévá. Például adott közösségben, legyen az Debrecen, Győr, Körmend, ha egy gazdag ember támogatja a csapatot, ez megbecsülést ér, normál esetben egy ilyet értékel a társadalom, s azt mondja, itt van ez az ember, aki a mi szórakozásunkra hajlandó költeni. Ez egyfelől megemeli a költségvetést, másfelől nemcsak szórakozást jelent, hanem valamilyen típusú közösségi élménye is van. Egy futballsiker, kézilabdasiker, vízilabdasiker nekünk valami többletet ad, ez része a magyarságtudatunknak” – mondta Dénes Ferenc.

Labdarúgás

Az ezredforduló új korszakot nyitott a honi labdarúgás élvonalában: az addigi 98 idényből mindössze hat alkalommal győzött vidéki csapat, míg 2000 óta a 11 szezonból hétszer nem budapesti együttes végzett az élen.

Debrecen – a város ahol nem bontanák, hanem építenék a stadiont (ilyen lehet oldalról…)

Korábban az aranyérem szinte bizonyosan Budapesten maradt, de az sem volt ritka, hogy a dobogós helyeken, sőt, akár az első ötben kizárólag fővárosi gárda végzett. Mindössze a Nagyváradi AC (1943–1944), a Győri ETO (1963 ősz, 1981–1982, 1982–1983), a Vác (1993–1994) és a Dunaferr (1999–2000) tudta megtörni a Ferencváros, az MTK, az Újpest, a Honvéd és a Vasas nagy ötösének hegemóniáját (a Csepel is volt négyszer bajnok, a Budapesti TC pedig az első két bajnokságot nyerte meg).

… és ilyen fentről.

Az ezredforduló óta viszont a patinás budapesti csapatok csak elvétve tudnak kiemelkedő eredményt elérni a hazai bajnokságban, ráadásul az Újpest kivételével valamennyi megjárta, vagy az MTK esetében a következő idényben megjárja a másodosztályt. Az elmúlt bő évtizedben a Ferencváros és az MTK két-két bajnoki címe mellett ötször lett első a Debrecen, egyszer a Zalaegerszeg és a Videoton.

A 28 bajnoki címével legeredményesebb Ferencváros legutóbb 2004-ben lett bajnok, a 2006-os kizárását követően három évet a másodosztályban töltött, majd idén már dobogós helyen végzett. A 23-szoros bajnok MTK-t a most zárult idényben érte utol a fővárosi hanyatlás, mert bár három éve még bajnok volt, ezúttal utolsó előttiként búcsúzott az élvonaltól.

Méricskélők a Csepel SC sporttelepén 2007. novemberében – Ha Csepel szocialista vezetésén múlt volna, akkor már világítás se lenne a Béke téri sporttelepen (fotó: Ernő)

A 20-szor aranyérmes Újpest 1998 óta nem végzett a tabella élén, igaz, két éve második lett (az utóbbi nyolc kiírásban háromszor végzett ezüstérmes pozícióban). A 13-szoros bajnok, legutóbb 1993-ban győztes és 1994-ben dobogós Honvéd 2004-ben jutott vissza az első osztályba, az azóta lezajlott hét idényben soha nem volt jobb nyolcadiknál, bár a Magyar Kupát kétszer elhódította.

A hatszor, legutóbb 1977-ben bajnok Vasas legutóbbi, 2001-es dobogós helyét követő évben kiesett, fél év múlva másodosztályúként megszűnt, majd újraalakulva a Kecskemét jogán indulhatott ismét a második vonalban, s 2004-es visszajutása óta nem végzett előrébb az ötödik helynél.

A korábbi négyszeres bajnok Csepel pedig jelenleg is a harmadosztályban szerénykedik.

Egyértelmű a hanyatlás

Az elmúlt öt idény statisztikáját vizsgálva is szembetűnő a fővárosi gárdák hanyatlása, ugyanis a lehetséges 15 dobogós helyből mindössze négyet szereztek meg budapesti csapatok: az MTK 2007-ben ezüstérmes, 2008-ban bajnok lett, az Újpest 2009-ben másodikként, az FTC pedig 2011-ben harmadikként végzett.

A Nemzeti Sport teljes cikkének elolvasásához kattintson az alábbi linkre.

nso.hu

This entry was posted on 2011. május 26. csütörtök at 14:05 and is filed under Csepel, Gazdaság, Sport, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.