Csepel.info

Diákokat vert és sárga lapokat osztott Deme

Csepel.info

Deme Gábor dicséretet kap Avarkeszi Dezsőtől, az igazságügyi államtitkártól a kampánymunkájáért (forrás: Avarkeszi.hu)

A csepeli kettős gyilkosság tárgyalásán kiküldték a teremből Avarkeszi Dezső korábbi igazságügyi államtitkárt, aki felesége tanúvallomása alatt szeretett volna jelen lenni. A volt államtitkárt és parlamenti képviselőt Ruttner György javaslatára szeretnék tanúként meghallgatni – értesült a Csepel.info.

Lapunk információi szerint az államtitkár felesége – aki Deme Gábor helyettese volt – arról beszélt, hogy hallott Deme botrányos ügyeiről – az MSZP-s politikus kegyetlenkedéseiről a tanárok később levélben számoltak be -, de azokról nem szólt a férjének, mert “nem akarta őt ezzel terhelni”.

Takács Józsefné, a meggyilkolt intézményvezető özvegye egy korábbi tárgyalási napon ugyanakkor egyértelműen azt állította, hogy Avarkeszi Dezső egyike volt azon MSZP-s vezetőknek, akik tudtak Deme Gábor iskolai sikkasztásáról, melyet férje fedezett fel.

Most nem akarnak a pártvezetésbe tartozni

Az eddigi tanúvallomások szerint a csepeli MSZP teljes vezérkara illetve a kerület teljes vezetése is tudott Deme Gábor iskolai sikkasztásáról. Így tudott róla az államtitkár mellett Podolák György parlamenti képviselő, Tóth Mihály polgármester és pártelnök, Orosz Ferenc alpolgármester, Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő akkori elnöke és helyi MSZP-alelnök, Zanati Béla, az önkormányzat oktatási bizottság elnöke és a pártvezetés többi tagja, így Borka-Szász Tamás frakcióvezető is. Lapunk úgy tudja, hogy ennek volt az egyik következménye az is, hogy Deme Gábor az MSZP 2008. december 10-i tisztújításán már nem kapott pozíciót (Szenteczky János elnökhelyettes közölte vele, hogy ne is próbálkozzon).

A tanúvallomásokban elhangzottakat eddig csak Podolák György korábbi parlamenti politikus és Borka-Szász Tamás frakcióvezető próbálta cáfolni. Podolák György, akitől Deme a gyilkosság helyszínére ment, tanúvallomásban igyekezett cáfolni, hogy tudott a sikkasztásról, míg Borka-Szász Tamás a Csepel.info fórumán utasította el, hogy a kettős gyilkosságot megelőzően már tudott az iskolai betörésről és sikkasztásról.

Csepel.info

Diákokat vert és sárga lapokat osztott Deme

Pedagógusok és diákok meghallgatásával folytatódott kedden a csepeli kettős gyilkosság büntetőpere; a tanúk arról vallottak a Fővárosi Bíróságon, hogy az alapítványi iskola tantestületében nem volt jó légkör, továbbá hallottak arról, hogy Deme Gábor, az ügy másodrendű vádlottja diákot, illetve diákokat bántalmazott az intézményben.

Tóth Erika, az intézmény akkori igazgatóhelyettese vallomásában arról beszélt: férje, Avarkeszi Dezső és Deme Gábor ismerték egymást az MSZP-ből, utóbbi részt vett férje kampánystábjában a 2006-os választásokon. Elmondta azt is, szimpatikus volt számára, ahogy Deme a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáról beszélt, de amikor az iskolában dolgozni kezdett, a gyakorlatban ennek fontosságát már nem érzékelte. Úgy fogalmazott: nagyot csalódott Deme vezetői stílusában. Szerinte nem kapták meg a pedagógusok a munkájukhoz szükséges információkat, ő is csak utóbb értesült arról, hogy a háta mögött elhangzott: nem vezeti jól a naplót.

Kérdésekre válaszolva elmondta azt is, nem érezte előnyét annak, hogy Avarkeszi Dezső felesége, sőt inkább mellőzöttnek érezte magát, tanóráinak összeállítása sem volt kivételezettnek tekinthető, és úgy érezte, hogy nem kapott elég feladatot. Beszélt arról is, nem tudott arról, hogy a bűncselekmény napján megölt tanár magnóra akarta venni a találkozón történteket, de beszélt neki arról, hogy most már bizonyítékot fog szerezni. Tóth Erika azt valószínűsítette, hogy a felek közötti párbeszédről korábban nem készült hangfelvétel. Egy másik pedagógus arról beszélt, hogy nem volt jó légkör az iskolában, Deme sárga lapokat osztogatott a nem jól teljesítő kollégáknak. Ő maga is konfliktusba került az igazgatóval, fegyelmit kapott tőle, és mivel nem akarta így befejezni a pedagógusi pályáját, inkább távozott az intézménytől.

Korábbi diákokat is meghallgatott a bíróság kedden: ők zömében azt mondták, hogy már nem emlékeznek a történtekre. A bíró ismertette korábbi nyomozati vallomásukat, amelyben mindketten arról beszéltek, hogy Deme diákot, illetve diákokat bántalmazott. Az eljárás adatai szerint amikor egy 2008. őszi ellenőrzésen fény derült az alapítványi iskolánál a pénzügyi szabálytalanságokra, az alapítvány vezetésében részt vevő Takács József megpróbálta kideríteni a történteket, és arra a következtetésre jutott, hogy Deme a felelős, ezért el akarta távolítani az iskola éléről.

Az ügyészség szerint az ügy elsőrendű vádlottja, Kun Tamás, az iskola biztonsági őre, Deme közreműködésével, emiatt lőtte le Takácsot és az iskola egyik tanárát 2009. január 7-én este, amikor az iskolában éppen kettőjük kilépésének részleteit intézték. Az ügyészség Kunt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolja, Demét pedig ugyanezen bűncselekmény bűnsegédi alakzata mellett az iskolai alapítvány sérelmére elkövetett többmilliós sikkasztással is.

Kun és Deme annak ellenére tagadja a bűnösségét, hogy a kettős gyilkosság során elhangzottakat az egyik áldozatnál elrejtett magnetofon rögzítette. (pr)

Forrás: MTI, Hír TV

Felmerült a hamis tanúzás vádja is

Ellentmondásba keveredett J. Zoltán tanú, aki Cs. Mihály egykori csepeli rendőrkapitány gyerekkori barátja, és a gyilkosság időpontjában telefonon beszélt a kettős emberöléssel vádolt Kun Tamással. Deme Gábort is hazugságon érték, mert az emberölés után a rendőröknek eljátszotta, mennyire megrökönyödött azon, hogy gyilkosság történt az iskolában. A bíróság Avarkeszi Dezsőt, az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, igazságügyi államtitkárt tanúként kívánja majd meghallgatni, mert feltehetően információkkal tud szolgálni az üggyel kapcsolatban. Dióhéjban ez hangzott el a Fővárosi Bíróságon folyó per hetedik tárgyalási napján.

Tanúként hallgatták meg Tóth Erika pedagógust, aki Avarkeszi Dezső felesége, és 2007 augusztusától 2008 decemberéig dolgozott a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában. A meghallgatásra elkísérte férje is, de Ruttner György ügyvéd indítványára a bíróság úgy döntött, hogy Avarkeszi Dezsőt egy későbbi időpontban tanúként idézik be, ezért nem vehetett részt a tárgyaláson. Tóth Erika azt vallotta, hogy éppen állást keresett 2007 nyarán, amikor férje javaslatára felkereste Deme Gábort. Avarkeszi Dezső és Deme jól ismerték egymást, mert Deme a parlamenti képviselő kampánystábjában dolgozott korábban. A pedagógus szerint eleinte elfogadható légkör uralkodott az iskolában, de később csalódott, mert szakmai munka nem folyt az intézményben. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása nem valósult meg, a tantestületben egyre rosszabb lett a hangulat. Hallott Deme Gábor fenyegetéseiről, amikkel a kollégákat vegzálta, de őt nem érték nyílt támadások. „Deme vezetői stílusa csalódást okozott, a neki nem tetsző pedagógusoknak sárga és piros lapokat osztogatott. Az én munkámat azzal nehezítette, hogy nem adott át információkat. Sárga lapot azonban nem kaptam…” – vallotta Tóth Erika. A gazdasági igazgatót „kétszínű, gyáva emberként” jellemezte. „Nem éreztem védettséget a férjem miatt. Otthon nagyon sokáig nem szóltam a munkahelyi viszonyokról, mert nem akartam terhelni a férjemet…” – mondta a tanú. Kun Tamásról tudta, hogy Cs. Mihály rendőrkapitánnyal együtt szoktak borozgatni Érden, s azt feltételezte róla, hogy maga is rendőrként dolgozott korábban.

Érdekességként megemlíthető, hogy Tóth Erika állítólag nettó százezer forintot keresett pedagógusként, miközben Kun Tamás biztonsági őrként bevallottan kétszer ennyit tehetett zsebre.

Az igazgató sárga és piros lapokat osztogatott

Sz. Mária pedagógus arról tett vallomást, hogy Deme Gábor fegyelmivel fenyegette meg, ezért inkább önként távozott az iskolából. A gazdasági igazgató folyton belekötött a munkájába, majd azzal állt elő, hogy az iskolát 3 millió forintra megbüntették Sz. Mária állítólagos hanyagsága miatt. A büntetésből egy szó sem volt igaz, de Deme fegyelmit helyezetett kilátásba a tanárnő ellen. A meggyötört pedagógus nem akarta így befejezni a pályáját, ezért magától távozott. A tanú elmondta, hogy Deme egy értekezleten nyíltan közölte: „aki keresztbe tesz nekünk, eltapossuk!” Neki piros lapot mutatott fel, ami a kirúgást jelentette.

Több diák is vallott Deme kegyetlen módszereiről. K. Viktor tanuló például azt az esetet mondta el, amikor Ráckevére, a Duna-partra mentek el kirándulni, de végül sátrakat kellett felállítaniuk. K. Viktor nem dolgozott elég serényen, erre Deme megfenyegette, hogy beledobja a Dunába. A dologból az lett, hogy Deme fojtogatni kezdte a diákot, majd hazazavarta. K. Viktor 20 kilométert gyalogolt Ráckevéről Szigethalomig, ahol lakott.

Három csepeli rendőr tett tanúvallomást, akik január 7-én szolgálatban voltak, és intézkedtek a gyilkosság idején. B. Csaba éppen ügyeletes tiszt volt, amikor egyik kollégája, U. Attila százados értesítette arról, hogy lövöldözés történt az iskolában. Megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a rendőrök minél nagyobb létszámban vonuljanak a helyszínre. Közben telefonon felhívta Cs. Mihály rendőrkapitányt, aki akkor nem tartózkodott Csepelen. A kapitány elrendelte Csepel zárását.

Deme csak eljátszotta, hogy meglepődik

U. Attila rendőr százados arról vallott, hogy aznap este háromnegyed 7 tájban Kun Tamás hívta fel őt telefonon, tőle kapott először információt a lövöldözésről. Annyit mondott, hogy „lövöldözés volt az iskolánál, meglőttek, nagyon fáj a kezem…”, majd kinyomta a mobiltelefonját. U. Attila visszahívta Kunt, de ő röviden újból csak azt közölte, hogy fáj a karja. U. Attila eztán riasztotta a csepeli kapitányság ügyeletét, majd maga is a helyszínre sietett. Este fél 9 körül ott találkozott Demével, aki ideges volt, de nem látszott rajta, hogy bárkitől is rettegne. Rendőri védelmet sem kért, hogy megvédjék a gyilkostól. (Ez a momentum azért fontos, mert Deme vallomásában többször hangsúlyozta, mennyire félt a gyilkostól, aki őt is lelőhette volna.) Deme azt mondta a századosnak, hogy korábban megbeszélésen volt az iskolában, utána történhetett a lövöldözés. Még azt is hozzátette, hogy Pap László a találkozó után felhívta őt telefonján. (A gyilkosság idején készült hanganyagból azonban arra lehet következtetni, hogy Pap László a közös találkozón hívta fel Demét. Ezt Deme kérésére tette, hogy úgymond elmenthesse Pap László telefonszámát. Utólag állította be ezt úgy, hogy Pap László az ő távozása után telefonált, ami alibiként szolgálhatott neki.)

K. csepeli rendőrjárőr volt, aki harmadmagával elsőként fedezte fel a két áldozatot az iskola első emeletén, amikor még a csuklyás lövöldöző után kutattak. Szörnyű látvány fogadta őket. Ekkor már a BRFK nyomozói is úton voltak a helyszínre. A rendőrök tudták, hogy az iskola be van kamerázva, ezért Deméhez tartottak, mert ő ismerhette a kamerarendszert. Nem találták otthon, ezért édesapja telefonált neki, aki fiát a Tescónál érte utol. A rendőrjárőr szerint Deme együttműködő volt velük, és egyáltalán nem észlelték rajta, hogy bárkitől is rettegne. Sőt! Amikor közölték vele, hogy az iskolában két embert lelőttek, meglepetést színlelve egy oszlopnak támaszkodott „összetörten”. (Deme tehát akkor is hazudott, hiszen pontosan tudta, mi történt az iskolában. Az a vallomása is megdőlni látszik, hogy rettegett volna a gyilkostól.)

Ki hazudik?

Súlyos ellentmondásokba keveredett J. Zoltán tanú, aki Cs. Mihály egykori csepeli rendőrkapitány gyerekkori barátja. Azt vallotta, hogy a gyilkosság idején éppen Cs. Mihállyal kávézgattak Gazdagréten, egy kávéházban, amikor megcsörrent a telefon, s valaki beleszólalt: „Górékám, meglőttek…” A tanú azt mondta, hogy csak pár másodpercig tartott a beszélgetés, s nem tudta, ki a telefonáló. (Itt újra érdemes közbevetni egy fontos információt. Ezt a bizonyos mobiltelefont Cs. Mihállyal közösen használták. A rendőrkapitány, aki felesége mellett jóban volt egy hölggyel, ezen a telefonon bonyolította le beszélgetéseit barátnőjével. Ezt a telefonszámot pedig ismerte Kun Tamás is.) A bíróság szerint J. Zoltán valószínűleg valótlanságokat állít, hogy csak néhány másodperces volt a beszélgetés, mert a hívás kimutathatóan percekig tartott. Az sem nagyon hihető, hogy nem ismerte fel Kun Tamás hangját, hiszen személyesen ismerte Kunt, akivel telefonon is többször szót váltott. A telefon ráadásul kijelezte, hogy „boltos Tomi”, ami Kun Tamást jelentette, mivel Kunnak boltja volt Érden. A tanú végképp felsült, amikor a bíróság jelezte neki: ezen a számon több hívást is lebonyolítottak ugyanabban az időben. Kun Tamás minden bizonnyal Cs. Mihályt kereste telefonon közvetlenül a gyilkosság után.

A bíróság figyelmeztette J. Zoltán tanút, hogy hamis tanúzás miatt letöltendő börtönbüntetést szabhatnak ki rá.

Forrás: Csarnai Attila – Csepel.hu

This entry was posted on 2011. május 24. kedd at 12:52 and is filed under Csepel, Csepel.info, Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.