Csepel.info
1944. október 15-én jelentette be Horthy Miklós kormányzó proklamációjában a fegyverszünetet és próbált meg “kiugrani” a második világháborúból. A rosszul előkészített kísérlet kudarcba fulladt, Horthyt lemondatták, és megkezdődött a nyilasok rémuralma.
Ahogy minden évben, most is ezekre a vészterhes időkre emlékezett pénteken a csepeli Fidesz-KDNP frakció a Nefelejcs utcai zsidó temetőnél – értesült a Csepel.info. Németh Szilárd polgármester a történelmi eseményeket felidéző szavai után a frakció tagjai gyertyát gyújtottak, és a zsidó hagyománynak megfelelően egy-egy kaviccsal emlékeztek a Holokauszt csepeli áldozataira.
Így történt a hatalomátvétel
Az október 15-i kormányzói proklamáció, a háború és az üldöztetés végének reménye eufóriával töltötte el a budapesti zsidókat. Sokan leszaggatták a sárga csillagot, kitódultak az utcára, és ünnepeltek. Este azonban már Szálasi hadparancsát közvetítette a rádió.
Az ezt követő órákban elszabadult a pokol a főváros utcáin. Nyilas karhatalmi egységek munkaszolgálatosokat hajtottak a Lánchídra és a Margit hídra, és onnan lőtték őket a Dunába. A Népszínház utcában és a Teleki téren néhány munkaszolgálatos fegyverhez jutott, és szórványos ellenállást tanúsított.
A nyilasok német segítséggel ezt hamar letörték, és bosszúból számolatlanul gyilkolták a környék zsidóit. A szabadon garázdálkodó, gyakran 15-16 éves suhancokból álló nyilas csoportokat senki sem ellenőrizte. Vidéken is megindult a gyilkolás: Pusztavámnál egy egész, főleg értelmiségiekből álló munkaszolgálatos századot géppuskáztak le. A nyilas uralom első néhány napján a korlátlan terror tombolt.
Ezután maga a nyilas vezetés igyekezett gátat szabni a káosznak, hiszen sem nekik, sem náci uraiknak nem állt érdekében, hogy a főváros utcáit rabló-gyilkoló fegyveres csoportok uralják. Vajna Gábor nyilas belügyminiszter közleményt adott ki, melyben felszólított mindenkit, hogy önhatalmúlag ne lépjen fel a zsidók ellen, a “zsidókérdést” ugyanis az állam fogja “megoldani”. A gyilkosságok elkövetőit mentesítették a büntetőjogi következmények alól.
Csepel.info
A csepeli Fidesz a Holocaust magyar áldozataira emlékezett és gyújtott mécseseket. A csepeli mszp a közpénzből kiadott párthetilap emlékére gyújtott hasonló mécseseket.
Akkor most ki az antiszemitább?
Antiszetizázni se azoknak kellene, akik elődpártja megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat Izrael állammal.
Az mszp antiszemitázása (volt rá példa bőven) nem hiteles. Mint egyébként szinte semmi sem az amit az mszp csinált/csinál, vagy mondott/mond.
2007 nyarán Vámos György, a Budapesti Zsidó Hitközség sajtóreferense kijelentette: Erkölcsi és politikai szempontból egyaránt megengedhetetlen és veszélyes, hogy Gyurcsány Ferenc antiszemitizmussal vádolja a Fideszt és annak elnökét, Orbán Viktort…
Milyen erkölcsi alapon vádaskodott Gyurcsány, amikor az MSZP jogelődje (MSZMP) Izrael Állam legádázabb ellenségei közé tartozott, és elsikkasztotta az NSZK-tól kapott zsidó kárpótlási pénzek jelentős részét? Milyen alapon vádaskodott, amikor miniszterelnöksége alatt zsidótól elkobzott villában lakott? Esetleg még most is ott lakik?
még ma is ott lakik !
Igazodnak mint az elvtársak…
Egyébként tegnap a kutya sem emlékezett erre se az antifaszisták se Bácsfi Dia…
A magyarországi zsidó holokausztot a numerus clausus és az első-, második-, harmadik zsidótörvények, ill. a Horthy-fasizmus idején kialakított zsidóellenes hangulat alapozták meg. Nem lehet mindent a nácikra meg a nyilasokra kenni!
“A “zsidótlanítást” végrehajtó magyar szervek viselkedése a más országokban működő hasonló szervezetekéhez képest is szokatlanul brutális volt. Ez még a németeknek is feltűnt, ezért jegyezte meg szemforgató módon Eichmann a következőket: “Egyes esetekben embereimet megrázta a magyar rendőrség [értsd: csendőrség, Eichmann nem tesz különbséget a két testület között] embertelensége. Wisliceny [SS-Hauptsturmführer, Eichmann közeli munkatársa] beszámolt róla, hogy bár nem mindenhol, de néhány kerületben a rendőrök úgy hajtják a zsidókat a vagonokba, mint a barmot a vágóhídra.” A korábban a szlovákiai és görögországi deportálásokat irányító Wislicenyben valóban mély nyomott hagyhatott a látvány, mert egy alkalommal állítólag így szólt Freudiger Fülöphöz, a Zsidó Tanács egyik tagjához: “Úgy látszik, a magyarok valóban a hunok leszármazottai; nélkülük így sose boldogultunk volna.”
http://www.degob.hu/index.php?showarticle=11
Zed!
Mélyen felháborít az a megjegyzésed, hogy Horthy-fasizmus…
Horthy 1944. június 26-ára koronatanácsot hívott össze, melyen javasolta a deportálások beszüntetését. Ennek ellenére a megszálló németek támogatását élvező Sztójay miniszterelnök és belügyminisztere, Jaross Andor szabotálta Horthy szándékait. Baky László azt tervezte, hogy július elején több ezer csendőrt a fővárosba vezényelnek, és akár a kormányzó akarata ellenére is deportálják a budapesti zsidóságot. A csendőrök budapesti feltűnése azonnali cselekvésre késztette Horthyt, így a fővárosi és a vidékről Budapestre rendelt páncélos alakulatok távozásra kényszerítették a németbarátok puccsistákat.
Horthy 1944. július 6-án leállította a deportálásokat. Következő hónapban menesztette a németekkel kollaboráló Sztójay-kabinetet (mindezt úgy, hogy 1944. március 19.-től Edmund Veesenmayer nagykövet volt Magyarország teljhatalmú ura) és Lakatos Géza vezérezredes vezetésével új kormányt nevezett ki, előkészítve ezzel a kiugrást. A németek lemondatták a kormányzót és helyére Szálasi Ferencet tették…
Kicsit gondolkozz el azon, hogy hány zsidó köszönheti az életét Horthynak.
Elnézést kérek, a Horthy-rendszer időszakára gondoltam, tehát nem Horthy kormányzó személyére, régebben Horthy-fasizmusnak nevezte ezt a korszakot a történelemírás, így maradt meg bennem.
ezt a fogalmat az átkosban használták…
a Horthy-fasizmus a magyar fasizmusra értendő, mert ugye fasizmus és fasizmus közt volt némi különbség. Marxista terminológia ide vagy oda…
Fentiek értelmében sokban eltérő volt az olasz (ahonnan ered), a német, a spanyol, a horvát, a román és magyar fasiszta rendszer, annak ellenére, hogy a gyökerek azonosak.
A fasizmus ugye nem egyenlő a nácizmussal, mielőtt félreértenénk egymást.
Mint ahogy a szocializmus sem azonos a kommunizmussal.
minden hétre jut egy dátum ami ürügyén emlékezni kell a hollókosztra. unalmas nagyon az állandó ajvékolás.
“Zed”!
Meg tudnád mondani,hogy a “fasiszta” Horthynak hogy került a fia Mauthausenbe?
Valamint azt is,hogy Szálasi miért állíttatta le a deportálásokat?
Valamint azt is hogy a “lefasisztázott” ruszkik miért közölték az archivumjukból
a deportált zsidók pontos számát?
http://www.tbrnews.org/Archives/a2037.htm
Most mi lesz?Izrael hadat üzen a ruszkiknak? 🙂
[…] admin пишет: Milyen erkölcsi alapon vádaskodott Gyurcsány, amikor az MSZP jogelődje (MSZMP) Izrael Állam legádázabb ellenségei közé tartozott, és elsikkasztotta az NSZK-tól kapott zsidó kárpótlási pénzek jelentős részét? Milyen alapon vádaskodott … […]
Islander!
Légyszíves magyarázd el, hogy mit értesz azon, hogy “a Horthy-fasizmus a magyar fasizmusra értendő, mert ugye fasizmus és fasizmus közt volt némi különbség.” …
Fasizmus Olaszországban volt 1922-től 1943-ig, illetve a salòi Olasz Szociális Köztársaságban. A Fasizmus egy tekintélyelvű politikai ideológia. A szó eredete egyébként Az ókori római fascesből származik. A Fasizmus nem vallotta a fajelméletet, sem zsidókérdést.
Németországban Nemzetiszocializmus (Nácizmus) volt 1933 és 1945 között, mely radikálisan hirdette a fajelméletet és a zsidókérdést.
Horvátországban usztasák voltak. Vezetőjük a II. világháború végéig Ante Pavelic volt. Az usztasa mozgalom a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns függetlenségi mozgalom volt a két világháború között. Vezetőjük 1945-ig Ante Pavelic colt, akinek vezetésével (és német támogatással) 1941-ben megszületett a Független Horvát Állam.
Romániában vasgárdisták voltak. A Vasgárda 1927-től a második világháború éveiig létezett. Nacionalista, antiszemita és magyarellenes mozgalom volt. A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran “legionáriusok” néven emlegették
Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve Mindent a Hazáért Párt lett. A bécsi döntés után kialakult helyzetben, 1940. szeptember eleje után az egyedüli engedélyezett politikai szervezet volt az országban, parancsnoka az ország harmadik emberének számított, de az 1941. januári legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre menekültek.
Magyarországon Hungarista Mozgalom volt. Hívei a nemzetiszocializmus magyar gyakorlatának tekintették eszmerendszerüket, mely konnacionalista és aszemita nézeteket vallott. Szálasi elmondása szerint a Hungarizmus három alapra épült: kereszténység-nacionalizmus-szocializmus.
Az 1939-es (első titkos választásokon) a Parlament legnagyobb ellenzéki pártja lett.
A Hungarizmus kifejezést Szálasi Prohászka Ottokár egykori katolikus püspöktől kölcsönözte, aki Hungarizmus alatt a „magyar érdekekért való kiállást” értette.
A Nyilaskeresztes Párt 1944. október 15-én, német segítséggel került hatalomra.
Szálasi pártjait sorra föloszlatták és betiltották, tagjait bebörtönözték. Előbb a horthysta hatóságok (szóval hol van a Horthy-fasizmus?), majd az utolsó formációt a szovjetek által ellenőrzött országrészeken az általuk támogatott Ideiglenes Nemzeti Kormány, az 1945. február 26-i rendeletével.
Spanyolországban pedig Falangizmus volt. A falangista mozgalmat José Antonio Primo de Rivera alapította. A falangizmus nagy hangsúlyt fektet a szociális békére. Fontos alapja a kereszténység és a népi hagyomány. Nem ismer fajelméletet, sem zsidókérdést.
“Dawidowicz, Lucy S.: Háború a zsidók ellen Ár: 2980 Ft http://www.multesjovo.hu/hu/books_one.asp?ID=94 Ebben ez olvasható: “1944. március 22-én új magyar kormány alakult Sztójay Döme miniszterelnök vezetésével, aki korábban a magyar nagykövet volt Berlinben. E szerint a tényleges hatalmat Magyarországon az SS és a Birodalmi meghatalmazott, Edmund Veesenmayer gyakorolta. 1944. októberében, miután a Nyilaskeresztes Párt vezetõje, Szálasi lett a miniszterelnök, a zsidók ismét német kézre kerültek deportálás céljából. Október 26-ára mintegy 35 ezer zsidó férfit és nõt vittek a táborokba, de mivel Auschwitz ekkorra már megszûnt, ezen zsidók rabszolga munkára lettek használva. A háborús károk a vasúti szállítást lehetetlenné tették, ezért a németek 27 ezer zsidót gyalog meneteltettek mintegy 160 km távon Ausztria felé. De amikor Szálasi megtudta, hogy ezen menetelés sok halálos áldozatot követel, akkor leállította.”
Zed!
Ahogy látom előszeretettel dobálózol a “Numerus Clausus és az első-, második-, harmadik zsidótörvény” szavakkal. Van egyáltalán fogalmad ezekről?
Azt biztosan nem tudod, hogy az első zsidótörvény nem faji lapon különböztette meg a zsidókat, sőt a törvény alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kikeresztelkedők, valamint azok gyerekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra.
A Numerus Clausos az egyetemekre való beiratkozás szabályozásáról szólt. Az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte. A törvényt a későbbi zsidótörvények elődjének tekintik, bár maga a zsidó szó egyáltalán nem fordul elő a szövegében!
Látom máig sok emberben él az a gondolkodás amit az átkosban (főleg az 50-es években) volt. Fasisztának és reakciósnak neveztek gyakorlatilag mindenkit, aki szembehelyezkedett a pártállami diktatúrával!
Az antiszemitizmusnak történelmi gyökerei, társadalmi bázisa volt hazánkban. Trianon után az irredenta nézetek, revizionista törekvések részben összekapcsolódtak a zsidóellenességgel, ez szolgált táptalajául a hungarista mozgalomnak.
“Hívei a nemzetiszocializmus magyar gyakorlatának tekintették eszmerendszerüket, mely – többek között – konnacionalista és aszemita nézeteket vallott. A mozgalom a munkásságra („Zöld Csepel”), a szegényparasztságra, kistisztviselőkre mégsem ezzel, hanem radikális szocializmusával hatott, így lett az első titkos választásokon (1939.) a legnagyobb ellenzéki párt, a sorozatos zaklatások, letartóztatások ellenére.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hungarizmus
Zed!
A hungarista mozgalomnak egyáltalán nem a revizionizmus volt a táptalaja, mert Szálasiék nem a 20-as és 30-as évek irredenta gondolatait képviselték (mint pl. Csonka Magyarország nem ország…, Mindent vissza… stb.) hanem teljesen másképpen láttak Trianon rendezését. A nyilasok a konnacionalista elmélettel megtagadták a történelmi Szent Istváni államot, amit nem Magyarországnak neveztek, hanem Hungarista birodalomnak…
Miért van az, hogy a magyarságot antiszemita nemzetnek és a nácik utolsó csatlósának nevezik?
Mi vagyunk antiszemiták? A háború alatt a szlovákok önként hajtották végre a zsidók deportálását. Magyarországon a német megszállásig nem voltak tömeges deportálások…
Mi vagyunk Hitler utolsó csatlósai? Tiso maga hívatta be Szlovákiába a német csapatokat, a horvát usztasák pedig a végsőkig kitartottak Németország mellett…
A hazai antiszemitizmus tulajdonképpen az Aranybulláig nyúlik vissza, tehát mély történelmi gyökerekről beszélhetünk. A dualizmus korát jellemző asszimilációs politika többek között ezért sem tudta orvosolni a zsidóellenesség problémáját, sőt inkább kiélezte az ellentéteket, amelyek a tiszaeszlári per kapcsán mutatkoztak meg a leginkább. Ekkor alakult meg az Országos Antiszemita Párt, amely az országgyűlésbe is bejutott.
Nem lehet azt mondani, hogy a nyilasok hatalomra kerülésével vette kezdetét a magyarországi holokauszt, hiszen már a SzÚ elleni háború idején megkezdődött a zsidók begyűjtése, és munkaszolgálatra kényszerítése. A deportáltakat Ukrajnába, Kamenyec-Podolszkij környékére szállították, ahol SS-alakulatok lemészárolták őket, kb. 15-16 ezer embert. Az 1942-es délvidéki mészárlás is főként a zsidók ellen irányult, amelynek több mint 3000 áldozata volt.
zed
“Nem lehet azt mondani, hogy a nyilasok hatalomra kerülésével vette kezdetét a magyarországi holokauszt, hiszen már a SzÚ elleni háború idején megkezdődött a zsidók begyűjtése, és munkaszolgálatra kényszerítése. A deportáltakat Ukrajnába, Kamenyec-Podolszkij környékére szállították, ahol SS-alakulatok lemészárolták őket, kb. 15-16 ezer embert. ”
az eset kitudódása után le is állították a transzportokat magyar oldalon. nézz utána Ungváry Krisztián, Romsics Ignác aktuális műveiben
“Az 1942-es délvidéki mészárlás is főként a zsidók ellen irányult, amelynek több mint 3000 áldozata volt.”
ez viszont tárgyi tévedés. nézz utána, a neten bőven van anyag, de Nemeskürty és Romsics is írt erről.
Zed!
1942. elején a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában felerősödött a szerb partizánok tevékenysége.
A bevonuló magyar alakutakra rendszeresen tüzet nyitottak nem egyszer civil házakból.
Beszélsz a magyarországi antiszemitizmusról, de nem említed meg azt, hogy az 1839-40-es országgyűlés kimondta, hogy úrbeli telkeket zsidók is vásárolhatnak. Pest megye követe törvényjavaslatot tett a zsidók polgári jogokban való beleszólására. A törvényjavaslatot az alsótábla nagy többségben elfogadta, majd a felsőtáblában felszólalok nagy többsége, bár módosításokkal de támogatta. A király azonban elutasította a javaslatot és új javaslatot tett, melyet a zsidó küldöttségek kifejezett kívánságára Pozsonyban a rendek elfogadtak!
A Szemere-kormány és a nemzet gyűlés a szabadságharc végnapjaiban határozatban mondta ki a zsidók polgári és politikai egyenjogúsítását. Az 1848-1849-es szabadságharc egyik alapkövetelése a törvény előtti egyenlőség volt, amely a zsidókra is vonatkozott. 1849 július 28-án a szegedi országgyűlés kimondta a zsidók egyenjogúsítását. E határozat azonban a szabadságharc veresége miatt nem léphetett érvénybe. A szabadságharcban vérét és vagyonát áldozó magyarországi zsidóságra Haynau(!) súlyos pénzbírságot vetett ki!
A kiegyezés után Eötvös József reformjai között az egyik legelső a zsidók teljes egyenjogúsításáról szóló 1867-es törvény volt. A zsidó nemzetiségű lakosok a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlásában egyenlőek lettek. Ugyanez a törvény hatályon kívül helyezett minden ezzel ellenkező törvényt, rendeletet vagy jogszokást. Eötvös létrehozta az izraelita kongresszust is, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését. Ettől kezdve a zsidóság törvény szerint is a magyar nemzeten belüli egyik vallási felekezet lett, tehát valaki éppúgy lehetett izraelita vallású magyar, mint katolikus vagy református vallású magyar.
Kiváncsi vagyok hogy a vátesz félék mikor jönnek fel és “nemigazimagyar”-ozzák le Jobb Csepelértet az előző hsz-e miatt.
Ezt csak azért hozom elő, mert anno az én hasonló hsz-eim után mindig nagyon be voltak pörögve a fent említett egyének.
A kelet-európai zsidóság tömeges érkezése a 19. század második felében Magyarország újabbkori történetének legnagyobb arányú bevándorlása volt. Az új jövevények igen szegény, nagyrészt falusi életmódú és földműveléssel is foglalkozó zsidók voltak, akik Galíciából és az Orosz Birodalom területéről érkeztek. A bevándorlókat a reformkor és szabadságharc örökségét folytató liberális politikai-társadalmi légkör, a hatalmas gazdasági fejlődés, a kínálkozó jobb megélhetés vonzotta Magyarországra. Az 1867-es emancipációs törvény hatására tovább fokozódott a zsidó bevándorlás a környező, hasonló törvénnyel nem rendelkező országokból! 1850 és 1900 között a zsidóság száma megháromszorozódott, miközben a magyarországi népesség egésze csak 50%-kal nőtt!
Ki kell mondani, hogy ez volt a Dualizmus kori antiszemitizmus előzménye!
Álláspontom szerint az antiszemitizmus egyértelműen felerősödött a Horthy-érában, és a magyarországi holokauszt nem a nyilasok hatalomátvételével vette kezdetét.
Ugyanakkor szerintem rajtunk kívül ez a vita a kutyát sem érdekli, ezért a magam részéről lezárom. Belátom, a nyilasok nagyon csúnya, gonosz emberek voltak, és mindenről ők tehetnek. A Fidesz megemlékezése rendben megtörtént, feladat kipipálva!
Ti MSZP-sek vagytok a nagy antifasiszták, de a nyilas hatalomátvétel évfordulóján inkább a Csepel Újságért gyújtotok mécsest. …
Magyarországon a holokausztra két napon emlékezünk ünnepélyesen:
január 27.: a holokauszt nemzetközi emléknapja
április 16.: a holokauszt magyarországi emléknapja
Október 15-én nincsen semmiféle emléknap.
Egyébként egyszerűen csak bemásolták a tavalyi cikket:
http://csepel.info/?p=6795
Az egyetlen különbség a mostani és a tavalyi cikk között az, hogy beszúrtak egy “Ahogy minden évben, most is” mondatrészt, valamint Németh Szilárd neve után odaírták, hogy polgármester. A többi betűre egyezik.
Lehet, hogy nem is volt semmilyen megemlékezés, csak bemásolták a tavalyi cikket.
Kösz, csepeli!
Na, ez a Fideszre vallana!!!
Csepeli!
Tévedsz, volt megemlékezés 15-én.
Október 15-én nincsen semmiféle emléknap? Ennek ellenére 2004-ben utcára hívtatok mindenféle balliberális egyesületet és veletek tartott 1-2 színes tarajú anarchista is…
Emlékeztetnélek, hogy négypárti közös nyilatkozat született, amelyben elítélték a nyilas eszmék újraéledését.
Azt is említsd meg amikor 2004-ben Zuschlag elvtársatok a Terror Háza előtt poénkodott és aztán egy jót röhögött a zsidó áldozatokon.
http://img.index.hu/cikkepek/0611/belfold/naci/naci001.jpg
Zed!
A képen látható Gyenge Zsolt (a terézvárosi Fidesz egykori alelnöke) a fotó nyilvánosságra kerülése után közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy mindenféle egyenruhát szívesen felvesz, és így készült róla olyan kép is amikor éppen egy szovjet katonai egyenruha volt rajta.
Egyébként az ügyben Fidesz elnöksége minden lépést megtett! (“A szükséges intézkedéseket megtette a párt tagjának azonnali kizárása érdekében – közölte Szijjártó Péter.)
Gyenge Zsolt azóta már nincs a Fideszben! Zuschlag viszont a botrányos vicce után is még az MSZP tagja maradt…
Egyébként aki ilyen fotót nyilvánosságra hoz, az bűncselekményt követ el, tiltott önkényuralmi jelkép használata és annak terjesztése miatt!
Akárhogy is a Horti érát csak nem lehet polgári demokratikus jogállamnak nevezni?
Hitler még csak a müncheni sörpincékben ólálkodott
amikor az első Teleki kormány már túl volt az első zsidótörvényen
a numerus clausus bevezetésén.
A többit tán nem kell részletezni.
A magyarországi holokauszt az egész Horti adminisztráció bűne felelőssége .
A Főméltóságú úré is .
A sokat emlegetett magyar arisztokrácia egyetemes felelőssége a két vesztett háború, Trianon , és a kommunista uralom.
Ha most ők jönnek akkor ez a múltjuk nem sok jót ígér.
Ahogy Hofi mondta komcsi hallgatóinak : ” Ne jöjjön vissza a király de te se!”
Bavaria!
A Numerus Clausos az egyetemekre való beiratkozás szabályozásáról szólt. A törvény az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte. A törvényt a későbbi zsidótörvények elődjének tekintik, bár maga a zsidó szó egyáltalán nem fordul elő a szövegében!!!!
Az első világháború és az azt követő forradalom, majd bolsevik puccs következtében Magyarország reménytelen gazdasági helyzetbe került. Politikailag elszigetelve, katonailag lefegyverezve, ellenséges országok gyűrűjébe zárva, Közép-Európa legkisebb, leggyengébb államává vált. Politikájának fókuszába a területi revízió békés úton történő megvalósításáért és a történelmi Magyarország visszaállításért folytatandó harcot állította. Az országhatárokon kívülre parancsolt, kisebbségi létbe kényszerített magyarok millióinak a korábbiakat minden tekintetben meghaladó elnyomása azt a tragikus helyzetet eredményezte, hogy a Magyarországgal szomszédos utódállamok legfőbb külső és belső ellenségüknek a magyarokat tekintették.
A harmincas évek derekától Magyarország az egyre agresszívabbá váló náci Németország és az újra hatalmi tényezővé váló Szovjetunió célkeresztjébe került. Egymással szövetkezve, majd egymás ellen élet-halál harcot vívva a két totális diktatúra olyan új európai rend megteremtésére törekedett, amelyben nem volt hely a független Magyarország számára! A II. világháború kitörése után a politikai vezetés kétségbeesett kísérleteket tett annak érdekében, hogy mozgásképességét megőrizze és elkerülje a legrosszabbat: a fenyegető náci megszállást. Nagy eredmény volt, hogy erre csak a háború ötödik évében, 1944. március 19-én került sor.
A Horthy rendszer nem volt demokratikus, de diktatúra sem volt! Az 1944-es náci megszállásig Magyarország élén választott, legitim kormány és parlament állt, ellenzéki pártok tevékenykedtek, képviselőik ott ültek az ország házában. A háborús megszorítások ellenére érvényesült a sajtószabadság. A magyar polgárok jobban és szabadabban éltek szomszédaiknál.
Aha.
Azért akasztották fel a Főméltóságú urat Nürnbergben?
Vagy mégsem?
Kik is tartották el ott Estorilben?És miért?
Hát ezt bizony rosszul tudod !
ugyan is vonatkozott az államigazgatásban betöltött állásokra , a hadsereg tiszti állományára az ügyvédekre , orvosokra, bírákra stb
olvasd el ! fenn van a neten .
Nem az a baj ha valaki valamit nem tud ,hanem az ha valaki valamit tud és az nem úgy van.
Ez természetesen vonatkozik történelmi ismereteidre is
Befognád már azt a hülye komcsi pofádat?
http://www.youtube.com/watch?v=9smq580awFg&feature=related
Bavaria!
Szerintem olvasd végig figyelmesen a 23:41-es bejegyzésemet…
És szerintem jobban tennéd, ha te nem nyilatkoznál meg ez ügyben, mert szégyen, hogy még Horthy nevét sem tudod rendesen leírni.
A Horthy nekem azért horti mer ez a véleményem róla
…jól van, neked is jó éjszakát…
“A magyar zsidóság tragédiája az ország 1944. márciusi német megszállása után következett be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zsidóellenesség ezt megelőzően ne lett volna jelen Magyarországon. A két világháború közti időszak politikai és szellemi életének szerves része volt az antiszemitizmus, amely különösen az 1930-as évek végétől erősödött fel. Ekkor a náci Németországot követve, de saját kezdeményezésre és külső nyomás nélkül a magyar parlament sorra hozta a jogfosztó, zsidóellenes törvényeket. A hatósági antiszemitizmus életeket is követelt: 1941-ben a “rendezetlen állampolgárságúnak” minősített zsidók ezreit deportálták a belügyi szervek, 1942-ben Újvidéken több száz polgári lakost mészároltak le csendőrök és katonák, míg keleten tízezrével pusztultak a fegyvertelenül a frontra vezényelt zsidó munkaszolgálatosok. Az antiszemitizmus a lakosság széles köreiben is jelen volt.”
http://www.degob.hu
csak a korrektségért.
Továbbá javaslom Szita Szabolcs műveit.
Islander!
Az 1941-es (Kamenyec-Podolszkij) események után az akkori magyar hatóságok megtiltottak minden további deportálást.
1942-ben a visszacsatolt Délvidéken valóban voltak túlkapások, de ezeknek az volt az előzménye, hogy a bevonuló magyar honvéd és csendőr alakulatokra orvul tüzet nyitottak a partizánok nem egy alkalommal. Arról nem írsz, hogy a történtek után Horthy felelősségre vonta az elkövetőket.
Magyarországot 1944. március 19-én német csapatok szállták meg. Előtte Horthyt tárgyalni hívták Klessheimbe, ahol elzárták a külvilágtól, így nem tudott ellenállásra utasítani. Kállay Miklós miniszterelnök március 19-én, a már megszállt országba visszatért kormányzót arra kérte, hogy ne mondjon le, mert akkor a nyilasok azonnal átvették volna a hatalmat.
A németek fel voltak készülve az ellenállásra, így saját egységeik mellett készenlétbe állították a román, szlovák és kisebb horvát csapatokat is. Ez a haderő számszerűleg felülmúlta a magyar csapatokat. Akkor szerinted Horthynak mit kellett volna tennie? Hagyni, hogy az országot lerohanják?
A német megszállás után Horthy megmaradt ugyan kormányzónak, de gyakorlatilag az ország élére kinevezett Edmund Veesenmayer kezében volt az irányítás.
1944-ig Magyarországon a zsidóságot érintő pogromokra és atrocitásokra nem került sor, szemben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával. Ezekben az országokban a deportálások már 1942-ben megkezdődtek. Ezekre való tekintettel kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra!
Csak a német megszállást követően kezdődött meg a zsidók gettókba gyűjtése és a sárga csillag viselése.
1944 nyarán Horthy le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Ezek azonban folytatódtak, amíg Horthyék a július 6-án meg nem akadályozták Baky csendőrpuccsát. A kormányzó ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. Mindezt úgy hajtották végre, hogy Magyarország ekkor már a németek által megszállt ország volt. Nem mondhatja senki, hogy Horthy nem tett meg mindent.
1944 július 18-án Horthy kezdeményezésére a magyar kormány ajánlatot tett a még nem deportált zsidók (különösen a gyerekek) külföldre történő evakuálása érdekében, valamint a nemzetközi segélyszervezeteket a koncentrációs táborokba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte Svájc budapesti külképviseleténél. A kezdeményezés, elbukott, mivel Amerika és Anglia politikai okokból sokáig késlekedett a döntéssel és így a hadi helyzet változása miatt végül nem kerülhetett sor az akcióra. A kudarc ellenére Horthy ajánlata jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre.
A kormányzó Románia kiugrása után lemondatta Sztójayt. E lépésének következtében (átmenetileg) megmenekültek a Budapesten összezsúfolt zsidók. 1944. október 15-én Horthy megkezdte a kiugrási kísérlet, de a nyilas és németbarát tisztek ellenállásán az egész akció elbukott. …
Ezzel a hozzászólásommal üzenem az összes ide írogató kommunistának és balliberálisnak, hogy így tegyétek felelőssé Horthyt a holokausztért!
Én nem Horthy személyéről beszéltem, hanem a Horthy-korszak politikájáról.
A numerus clausus népfajokról és nemzetiségekről beszél: egyértelmű, hogy a kvótarendszer mindenekelőtt a felsőoktatásban országos arányszámuknál jóval nagyobb mértékben jelenlévő zsidókra vonatkozott, és a keresztény hitre áttért zsidókat is diszkriminálta.
Zed!
Én meg Horthy politikájáról írtam, ha nem vetted volna észre.
Nem igaz, az 1939-es zsidó törvényig nem diszkriminálták a keresztény hitre áttérteket, mert csak a második zsidótörvény volt az, ami faji lapon különböztette meg a zsidókat.
Az első zsidótörvény nem faji lapon különböztette meg a zsidókat, sőt a törvény alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kikeresztelkedők, valamint azok gyerekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra.
Azt veszem észre, hogy hiába érvelek valós történelmi adatokkal, te akkor is csak a saját mondandódat fújod és annyira elvakult vagy, hogy nem fogod fel amit más ír. Én ebben a témában többet nem írok sem neked, sem másnak, mert én ezzel kapcsolatban elmondtam mindent, de van itt 1-2 fórumozó aki még ezek után sem fogja fel mindazt amit feketén-fehéren leírtam.
Jobb Csepelért: az első zsidótörvény végrehajtási utasításának lábjegyzetében a zsidókat megnevezik mint külön nemzetiséget.
Korrekció: nem az első zsidótörvény, hanem a numerus clausus (1920-as törvény).
Jobb Csepelért: az első zsidótörvény 1938-ban született, és nem vonatkozott az 1919 előtt kikeresztelkedettekre, viszont értelemszerűen vonatkozott az 1919 és 1938 között kikeresztelkedettekre.
1919 és 1938 között, de szerinted 1919 augusztusa hová tartozott? Nyugodtan nézz utána.
Nem mindegy? 1919.. augusztus 1. volt a határidő. Miért olyan kurva fontos ez napra pontosan?
Azért mert hülyeségeket beszéltek…
Az első zsidótörvény Európában édes hazánkban volt: 1920-ban a numerus clausus.
No de, barátaim!
http://www.mult-kor.hu/20100927_a_szamokba_zart_kirekesztes
Jobb Csepelért
“hogy így tegyétek felelőssé Horthyt a holokausztért!”
A nemzetközi felelősség alól mentesült, mert nem idézték be vádlottnak Nürnberge.
A felelőssége viszont abban van, hogy gyengekezű vezetőként hagyta, hogy a nyilasok hatalomra kerüljenek.
Szóval:
“Az 1941-es (Kamenyec-Podolszkij) események után az akkori magyar hatóságok megtiltottak minden további deportálást.”
Tehát megtörtént. Akkor most mit kell megmagyarázni?
“1942-ben a visszacsatolt Délvidéken valóban voltak túlkapások”
Valóban, a felelős vezetőt csak a háború utáni népbíróságok ítélték el-halálra.
És még egy: a munkaszolgálatot hova tesszük? Az mi volt?
Szóval: A történelmi tények meg nem jobb és baloldaliak, hanem tények. A magyarázatuk- ha egyáltalán magyarázni kell- lehet már oldalas….
gyalog
“Az első zsidótörvény Európában édes hazánkban volt: 1920-ban a numerus clausus.”
Ez nem volt zsidótörvény, mert nem “faji” alapon hozták. Tárgyi tévedés. Tovább mennék: a zsidók ellen (vallási alapon) már a középkorban több törvényt hoztak, tehát ez sem igaz, hogy a milyenk lett volna az első.
(csak egy fajunk van: az ember. ilyen hogy zsidó faj nincs, max. rasszok vannak, meg emberfajták. csak ugye ez a rossz szóhasználat maradt meg…)
islander: nemzetiségi alapon hozták, és a zsidókat nemzetiségként definiálták. Tehát ez igenis zsidótörvénynek tekinthető.
A magyarokat ki védi meg? http://www.youtube.com/watch?v=0HUgHBF_Vl8&NR=1
1. Ez egy oktatási törvény volt. Az egyetemekre való bejutást korlátozta.
2. Direktben nem volt zsidótörvény, de mindenki tudja, hogy a célja a zsidó származású/vallású személyek jogait korlátozta. Talán ez a legkorrektebb megfogalmazás: “Tágabb értelemben a numerus clausus a zsidók egyetemi felvételét célzó korlátozásokat jelenti. ”
Ha akarom vemhes, akarom nem vemhes. Minden esetre nem lehetünk büszkék egy ilyen törvényre, így utólag.
bővebben:
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=3_1_1&type=content
De elkanyarodtunk a témától…
Islander!
Bár megfogadtam, hogy nem írok többé ebben a témában, de úgy érzem, hogy magyar emberként nem mehetek el az mellett, hogy valaki Horthyt hibáztassa.
“A nemzetközi felelősség alól mentesült, mert nem idézték be vádlottnak Nürnberge.
A felelőssége viszont abban van, hogy gyengekezű vezetőként hagyta, hogy a nyilasok hatalomra kerüljenek.”
Na akkor figyelj ide barátocskám, mert többé valóban nem mondom el!
Horthy kormányzósága elején megmondta, hogy bele fog lövetni mind a szélsőbaloldali, mind pedig a szélsőjobboldali rendetlenkedőkbe, mert igazságelvűen kormányzott és célja az 1918 után megszűnt rend megszilárdítása volt.
Szálasit nem egyszer bebörtönözték és mindegyik szervezetét megszüntették! A Böszörményi Zoltán vezette Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspártot is betiltották, melynek a jele a náci horogkereszt volt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter betiltotta a horogkereszt bárminemű használatát magyar állampolgárok részéről, arra hivatkozva, hogy ez idegen állam felségjelzése.
A Szálasi vezette Nemzeti Akarat Pártját 1937. április 15. a Darányi-kormány feloszlatta, Szálasit pedig letartóztatták.
1937-ben Szálasi új pártot alapított Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven, melyet a Darányi-kormány 1938 februárjában föloszlatott, valamint az egész pártvezetőséget előzetes letartóztatásba helyezte.
1938 márciusában Szálasi új pártot alapított Nemzetiszocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom néven, melyet 39 februárjában a Teleki-kormány oszlatott fel.
Teleki Pál egyébként mindent megtett annak érdekében, hogy a szelet kifogja a szélsőjobb vitorlájából.
Sőt, még a németek által miniszterelnökké kinevezett Sztójay Döme is feloszlatta a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű szervezetet 1944 nyarán.
Az, hogy 1944. október 15-én a nyilasok átvették a hatalmat, az nem Horthyn mullott. Rádión keresztül bejelentette, hogy Magyarország befejezi a háborút, mert “egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetségi hűség oltárán.” (Idézet Horthy Miklós 1944. október 15-ei kiáltványából) Azonban a neki esküt tett katonatisztek egy része inkább a németeket és a nyilasokat választotta, így a kiugrás elbukott.
Két könyvet ajánlok a figyelmedbe:
Földi Páltól a Szálasi a magyar történelemben, illetve szintén Földi Páltól a Különleges alakulatok a magyar hadszervezetben …
Olvasd el, pl hogy a Szent László Hadosztályt miért hozták létre!
Csepeli, neked meg hiába magyaráz el az ember valamit, te akkor is a saját hülyeségeidet fújod. Tipikus baloldali hülye vagyok!
Jobb Csepelért
🙂
Földi Pál, mint hivatkozás tetszik….
Még egyszer mondom, hogy én nem Horthy kormányzó személyéről, hanem a Horthy-korszakról beszéltem, azaz az 1919 novembere és 1944. októbere közötti időszakról. A magyarországi holokausztnak közvetlen és közvetett előzményei voltak, az utóbbiakat a szóban forgó történelmi korszak számlájára írom. Kétségtelen, hogy a hazai politikát a fokozódó külső kényszerek is alakították (lásd Teleki öngyilkosságának körülményei), azonban szerintem nem lehet azt kijelenteni, hogy a zsidótörvényeket kizárólag a német nyomásnak engedve fogadta el a magyar törvényhozás. Álláspontom szerint az adott korban egyre erősödő antiszemitizmus jellemezte a magyar társadalmat, amely szintén egy meghatározó tényező volt (a numerus clausus törvény elfogadásában ez játszotta a döntő szerepet).
A másik kérdés, hogy a nyilas-puccsal vette e kezdetét a magyarországi holokauszt. Ha azt válaszoljuk, hogy igen, azzal egyben azt is állítjuk, hogy az 1941-es Kamenyec-Podolszkij melletti vérengzés meggyilkoltjai, illetve a fronton elhunyt munkaszolgálatosok nem a holokauszt áldozatai. Bár ezek az emberek nem az államilag szervezett népirtás áldozatai, kérdéses, hogy egy csoportba sorolhatók e pl. a málenykij robot áldozataival.
Földi Pál baszki… mindjárt gondoltam, hogy Jobb Csepelért ponyvairodalomból tanulta a ponyvatörténelmet.
Röviden: az XX.sz.i magyarországi antiszemitizmust a zsidóság 1919-es magatartása alapozta meg.
“Kimondottan, ahogy a fõtárgyaláson sem tagadtam, nemzetünk érdekében állónak tartottam, hogy a kormányzó vagy bárki más részérõl történõ puccskísérlettel szemben a leghatározottabban állást fogok foglalni.
Meg voltam azonban arról határozottan gyõzõdve, hogy a kormányzói puccs ellen magyar nemzetünk elutasító álláspontot fog elfoglalni, ami be is következett. (Ellentmondások a hallgatóság körében.) Ezt nem azért mondom, hogy egy alátámasztását konstruáljam meg cselekedetemnek, hanem gyakorlati meggyõzõdésbõl mondom.
Országjárást végeztem 1944 nyarán is és akkor meggyõzõdtem arról, hogy a Magyar nemzet legszélesebb rétegeiben milyen nagy hittel, bizalommal és szeretettel veszi körül mindazt, ami Hungarizmus (Derültség a hallgatóság körében.) és mindazt, amit mi ennek a világnézetnek keretében cselekszünk. Ez letagadhatatlan. Akik akkoriban a Dunántúlon voltak, különösen délnyugati peremterületén, maguk szemtanúi lehettek annak az ezres és tízezres tömegnek, amely minden egyes alkalommal országjárásomat kísérte.
A tényekkel, illetve az eseményekkel magukkal nem akarok foglalkozni, csak a fontosabb mozzanatokkal, mert ezek a fõtárgyalás alkalmával pro és kontra eléggé megbeszélés anyagát képezték, azonkívül a végén úgy is rá fogok térni, hogy mi tudja eldönteni az igazságot. (Derültség.)
Az egyik érdekes mozzanata ennek az eseménysorozatnak a kormányzó érthetetlen magatartása, hogy elõször egészen ellenségesen viselkedik a németekkel szemben, azután érthetetlen módon a németektõl menedéket és védelmet kér. Ez ellentét, amelynek azonban magyarázatát lehet adni.
Elõször is magyarázatát lehet adni azzal, hogy nem éppen úgy történt, ahogy azt itt a tanúk vallották, mert ahány tanú, annyiféleképp módosította, variálta az eseményeket. Az egyik tanú háromszor is ellentmondott önmagának, és az a 45 tanú is mindig ellentétesen következtetett, úgy, hogy itt a tanácselnök úrnak kellett ezeket az ellentéteket kiegyenlíteni. Tény és való, hogy akkoriban ez a csoport maga sem tudta, hogy mit akar; és éppen ezért ellentétekben volt a tényekkel és ellentétekbe keveredett egymással.
Az én felfogásom szerint a kormányzó azért kért és kapott védelmet a németektõl, mert elõször félt a nemzettõl.
Már 1944. október 15-én a délután folyamán a miniszterelnöke jelenti neki, hogy mindenki elment tõle és elszakadt tõle, tehát látja, hogy egészen egyedül maradt a testõrszázadával, máskülönben mindenki ott hagyta. Félt a nemzetétõl azért is, mert olyan furcsa ellentétbe került önmagával az az ember, aki 1919-ben az ellenforradalom vezetõjeként a bolsevizmus ellen foglalt állást, hogy most 1944-ben az elsõ kezdeményezõ lépést teszi afelé a bolsevizmus felé, amelytõl az egész magyar nemzet retteg.
Másodszor azért helyezte magát német védelem alá, mert úgy gondolkozhatott: ha a németek elvesztik a háborút és én német védelem alatt vagyok, akkor az angolszászok kezébe kerülõk és nem a Szovjet kezébe, akinek velem elszámolni valója van. Maga ez a tény is mint kényszerkörülmény jön nála tekintetbe. Ez volt az a kényszer, ami õt arra a lépésre késztette, hogy puccsszerûen tegyen eleget az ellenséges diplomácia követelésének, mert ha ez a tény mint kényszer nem lett volna, akkor õ ezt a lépést nem teszi meg.
De azon kívül nagyon jól tudhatta azt is, hogy 1919-tõl 1923-ig olyan cselekménysorozatnak volt õ a megindítója, amely a legcsúnyább emléket hagyta vissza vagy a Nemzet egészében vagy a Nemzet egy részében, amelyért neki ugyancsak felelnie kellett volna. És végeredményben õ nagyon jól tudhatta azt, hogyha a németek meg is nyerik a háborút, õ ezen a helyén a nemzet akaratából többé nem lenne.
Mindebbõl kitûnik az, hogy egyáltalán nem szövetkeztem a németekkel Horthy ellen vagy a Magyar nemzet ellen, nem kényszeríttettem õket, mert ez a kényszerlépés bekövetkezett volna akkor is, ha én a hatalom átvétele érdekében egy lépést sem teszek.
Már azért sem volt szükség arra, hogy bármilyen idegen segítséget igénybe vegyek, mert hiszen a fõtárgyalás alatt az összes tanúk vallották az egész hadsereg, annak különösen a vezérkara és a rendõrség, csendõrség teljes egészében a mi kezünkben volt. Akkor miért kellett volna nekünk még segítség is hozzá, ha csak nem abból a szempontból, amit mondottam, hogy bennünket tényleg a Vasgárda sorsára ne juttassanak.
Mert az, amit itt a tanúk elmondottak, ugyancsak ebbõl a szempontból beépített és meggondolt szervezkedés volt, az úgynevezett puccs, amelyhez azonban az itt velem együtt lévõ vádlott-társaknak semmi közük nem volt.
És itt újra ki akarom jelenteni a Tanácselnök Úrnak és minden egyes népbíró úrnak, vegyék tudomásul azt, hogy itt nem polgári szervezkedésrõl volt szó, ahol mindenki a zöld asztal mellett csacsog és fecseg. (Derültség a hallgatóság körében.) Itt népi mozgalomról volt szó, egy komoly, nagy mozgalomról, amely éppen úgy, mint a földkerekség bármelyik más mozgalma, minden eshetõségre beállította a szervezeteit és amely tényleg tartani tudta a száját.”
http://suttogo.mozgalom.org/irodalom/irodalom.php?id=2&x=hungarizmus4#r136