Figyelő, Csepel.info, Index
Losó József (Fotó: Kőhalmi Péter)
Nagyot kockáztatott és állandóan képezte magát Losó József, aki élete első munkahelyét végül Mirelite Mirsa Zrt. néven a saját birodalmává fejlesztette. Idén fenruárban megszerezte a korábban Csepelen működő Mirelite cég nevét is.
Perutól Mexikóig a világ számos egzotikus táján járt már Losó József, de élete legemlékezetesebb utazása egy alig 50 kilométeres út volt, Albertirsától Budapestig. Saját munkahelye megvásárlására kellett 2002-ben otthonról a fővárosba mennie, hogy átvegye az eladótól, a Nestlé csoport egyik igazgatójától, az albertirsai Mirsa részvényeit.
Útban Budapest felé fogytán volt a benzin, de olyan feszült volt, hogy a töltőállomáson alig jutott eszébe az üzemanyagkártya kódja. Pénze szinte semmi sem volt, mert jóformán még a rajta lévő ruhát is elzálogosította, hogy ki tudja fizetni a cég vételárát. Végül eljutott a találkozóra, megkapta a részvényeket. Ezeket azon nyomban át is adta fedezetként egy banknak, de az övé lett a gyár.
Holtig tanul
Amikor Losó József a fővárosi I. (ma Szent) László Gimnázium végzőseként a jövőjét tervezgette, aligha álmodhatott arról, hogy valamikor saját vállalata lesz. Édesapja „maszek” úri szabó volt, így a szocializmus idején még az is kérdésessé vált, hogy „kispolgári család” gyermekeként továbbtanulhat-e. Jeles tanulmányi eredménye mindenesetre meggyőzőnek bizonyult, és felvették a Műegyetem gépészmérnöki karára, a vegyipari és élelmiszer-ipari szakra. Mivel lelke mélyén pedagógus is szeretett volna lenni, estin a tanári szakot is elvégezte.
A család Pilisen lakott és Jóska az általános iskola után folyamatosan ingázott Budapestre. A vonaton még 14 évesen ismerkedett meg egy albertirsai lánnyal, aki később a felesége lett. Friss diplomásként szeretett volna a fővárosban maradni, de leendő felesége említette, hogy Albertirsán a közeli dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet nagy beruházásra készül. A Micsurin merész terveiről híres akkori elnöke, Főző József gyorsfagyasztó üzemet akart építeni.
Tovább él a legendás márka
Losó József kezdő mérnökként, tele ambícióval, ismeretlenül kopogtatott be hozzá, és talpraesettségével meggyőzte. Az új kolléga feladatul kapta, hogy dolgozzon ki terveket a gyümölcs feldolgozására, a gyümölcslé-készítéstől egy konzerv- vagy jégkrém-üzemig. A legígéretesebbnek már akkor is a gyorsfagyasztás tűnt, és a fiatal mérnök megálmodta a későbbi Mirsa gyárat az albertirsai kukoricaföldre.
A fagyasztóüzem terve 1979-re lett kész, de az ország rossz gazdasági helyzete miatt a politikai hatalom bástyája, a megyei pártbizottság csak 1981-ben adott engedélyt a megvalósításra. Losó azonban közben sem unatkozott, visszament a műszakira, és vörös diplomával elvégezte a rendszertechnika szakot is; később, 1985-ben fagyasztástechnológiából doktorált. Mire a Mirsa üzemébe befutott az első ribizliszállítmány, 31 éves korával ő lett a hűtőipar legfiatalabb igazgatója. A nyolcvanas évek végétől a Mirsához hasonló gyárak engedélyt kaptak a külkereskedelemre, és Losó József – ahelyett, hogy felvett volna egy szakembert – maga végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát, megszerezve a negyedik diplomáját is.
Bár gyorsfagyasztott terméket a fejlett nyugatra exportálni olyan volt, mint Svájcba órát eladni, Losó József bízott a meggyőzési képességében, valamint a maga gyártotta termékekben – és nyert. „Nem kell hozzá más, csak egy kis önfejű magyarság. Na és persze fel is kell készülni a tárgyalásra” – teszi hozzá. „Ismerni kell a terméket, a piaci helyzetet, a valutaárfolyamot, és azt sem árt tudni, honnan érkezik a konkurencia, ott milyen a piac.”
Szaladt a szekér, egyre jobb eredményeket ért el az üzem, amikor jött a rendszerváltás. Losó József is próbált felkészülni az új helyzetre, angliai és írországi tanulmányokba fogott. Nürnbergben 1992-ben hozta össze a sors Theo Schöllerrel, a patinás német Schöller-csoport tulajdonosával. Éppen a legjobbkor, mert a Mirsának friss tőkére volt szüksége. Privatizálták hát a céget: eladták a Schöllernek. Amikor azonban a Schöller Holdingot 2001-ben megvette a Nestlé, az új tulajdonos – a globális mércével nézve szerény nyeresége miatt – az albertirsai üzem eladása mellett döntött.
A 2002. őszi tranzakcióra több cég is jelentkezett, de Losó József mindent egy lapra feltéve belevágott. Mozgósított minden pénzt, hitelt, amit csak tudott, vagyonát elzálogosította, és végül ő tette a legjobb ajánlatot. Ezután indult Albertirsáról a bevezetőben említett budapesti útra, és 2003. január 5-én lett az övé a vállalat.
Úgy látta, nem szabad megállnia: egy évvel később megvette a domoszlói hűtőházat, 2006-ban a Miskolci Hűtőipari Vállalatot, tavaly pedig a Mirelite Csepel eszközeit is. Azonban az idei trófeát tartja a legértékesebbnek: a világ egyik legpatinásabb hűtőipari márkáját, a Mirelite-et vette meg, ezt követően változtatták Mirelite Mirsa Zrt.-re a társaság nevét. Üröm az örömben, hogy egy illetéktelen hasonmástermék rögtön bitorolni kezdte a frissen vett a márkavédjegyet (Márkakalózok – Figyelő, 2010/14. szám).
Alma a fájától
Bár Losó József páratlan optimizmussal tekint a jövőbe, sokan úgy látják, rosszkor lett tulajdonos. Azzal, hogy az EU-csatlakozás után megszűnt a védővám és az exporttámogatás, az uniós túltermelés miatt olcsón érkező import már a 2008-ban elkezdődött válság előtt krízist okozott a hazai hűtőiparban, és sok gyártó csődbe ment. „Mi akkor kezdtünk terjeszkedni!” – legyint a tulajdonos, de nem felejti el, mit kérdezett a lánya, amikor megvette a céget: miért most, amikor ilyen rossz a helyzet?
A gyár Albertirsán
A család egyébként mindig fontos szerepet játszott a karrierjében, a kollégák mellett a fia és az egyik lánya évek óta mellette dolgozik. Építész és kertészmérnök fia ugyancsak halmozza a diplomáit: miután elvégezte a közgazdasági egyetemet, Japánban a Vaszeda egyemet is abszolválta, és itthon ő is hamarosan doktorál gyorsfagyasztásból. A cégnél dolgozó lánya kereskedelmi szakközgazdász végzettségű, de már utolsó éves a jogi karon is.
Losó József bevallja, hogy maximalista és munkamániás. Minden kedvtelése kapcsolódik az üzlethez. „Szeretek olvasni, tájékozott lenni, ez segíti a szórakozás mellett a munkámat is. Utazni is szeretek, ami az exportnak tesz jót, mert megismerem a távoli piacokat.” A fő szenvedélye mégis a család; dédelgetett terve, hogy két év múlva a gyerekeknek adja át a céget.
Sebők Andrást, a kutató-fejlesztő Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. cégvezetőjét lenyűgözi, hogy Losó József mindig megtalálja azt a helyzetet, amivel nyer. Egyszer egy tárgyalástechnikai tréningen vettek részt, ahol a szereplők fura feladatot kaptak: egy-egy indián törzs tagjaként kellett helyt állniuk. Az elképzelt szituáció szerint az egyik törzsfőnök fia – akit Losó testesített meg – feleségül venné a másik törzsfőnök lányát, de egy kígyómarás miatt a férfiasságát csak úgy tudja megmenteni, ha egy harmadik törzs bikájának a máját megszerzi és megeszi. Sebők Andrásnak, a másik törzs tagjának pedig a bika bőrét kell megkaparintania. A tulajdonos törzsnek viszont el kell adnia az öreg bikát, mert a kora miatt értéktelenné vált. A rivális törzsek egymás feladatait nem ismerték. Már-már úgy tűnt, Sebők törzsfőnök nyer, ám Losó az állatért annyi pénzt ígért be, amennyi nem is volt neki, ám közben eladta Sebőknek a bika felét…
Sarokpontok
■ Ismerni kell a terméket, a piaci helyzetet, a valutaárfolyamokat, s hogy „honnan jön” a konkurencia.
■ Nem kell külön fejlesztő csapat, mert az egész vállalat fejleszt.
■ Az utazási hobbi jót tesz az exportnak, meg lehet ismerni a távoli piacokat.
Losó József
■ 58 éves, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyipari és élelmiszer-ipari gépészmérnök-tanári oklevelet, majd kapott később ugyanitt vegyipari élelmiszerrendszer technikai diplomát, végül doktori címet.
■ Oxfordi levelező menedzsment tanulmányok után elvégezte a Külkereskedelmi Főiskolát, majd a dublini Trinity College piacgazdaság (management in a market economy) szakát is.
■ A Mirelite Mirsa Zrt. Losó József tulajdonában van, fia és egyik lánya évek óta vele dolgozik.
■ Szabadidejében utazik és olvas.
(A cikk további részét a Figyelő hetilap július 22-i számában olvashatja el.)
Az index korábban megírta:
Kevesen tudják, hogy a “Mirelite” eredetileg a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite Terméke elnevezés kezdőbetűiből állt össze mozaikszóvá, és a Mezőgazdasági Ipari Rt. kezdte használni, tette hozzá a vezérigazgató. Az egész világon nagyon kevés olyan márka van ebben az iparágban, amely ennyi idős lenne, mint a Magyarországon 1945 óta használatos Mirelite. Ez a név aztán a később tröszt szinten szervezett iparágban lett “közkincs” az országban. A márkanevet a cégvezető az export tekintetében is erősíteni akarja, ahogyan a Mirsa márka nemzetközileg levédett, a Mirelite is az lesz.
csepel.info
Hamarosan a jobb áruházak polcaira kerül egy fontos népetetési cikk, a BANKÁR zsír!
Ultra light, fogyókúrás változatban is! Több féle ízesítéssel, sütött vagy préselt eljárással készítve!
Magas deviza deficites kockázati tényezői miatt csak bebukott hiteles ügyfelek fogyaszthatják!
Eredeti fidesz receptúra alaján készül! Minőségét mélyhűtve, max. 3 évig megőrzi!
Mi kifőztük, vegyétek és egyétek!
Senki sem akarja bántani a bankárokat, csak arról van szó, hogy az ország talpraállításából a pénzintézeteknek is ki kell venni a részüket.
Gordon!
“Senki sem akarja bántani a bankárokat”
Csak a zOrbán és csak a Simort?
Velem is kekecel a háziorvosom, mert szerinte aki többet iszik mint Ő az már alkoholista!
Meg ne sajnáljam szegény Simort. Qrva szarul fog keresni.
Teljesen egyértelmű, hogy a fietéscsökkentése helyesen történt. Simor az emberek pénzéből él, az Országgyűlés megmondhatja hogy mennyit kereshet. Elég volt a dőzsölésből.