Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke a Parlament ünnepi ülésének napján, napirend előtt szólalt fel, a magyar-lengyel barátság és a magyar-lengyel szolidaritás évével kapcsolatban.
Tisztelt Országgyűlés!
A magyar emberek elsöprő többsége az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját a hősök és áldozatok emlékéhez méltó módon tisztelettel, büszkeséggel és szeretettel ünnepelte azzal a lengyel néppel közösen, akikkel nemcsak 1956, hanem évezredes testvéri barátság fűz össze bennünket.
Erről a történelmi közösségről Stanisław Worcell, Kossuth Lajos sorstársa és barátja így írt 1849-ben:
“Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”
A hagyomány szerint a két nép, a két nemzet összetartozása azonban nemcsak a Földön, de az Égben is köttetett. Hiszen egyedüliek vagyunk a világon abban a tekintetben is, hogy országaink Szűz Mária oltalma alatt állnak. Még államalapító Szent István királyunk ajánlotta fel hazánkat Máriának, míg a lengyelek hite szerint országukat a Szűzanya kormányozza.
Tisztelt Országgyűlés!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan világtörténelmi esemény volt, amire minden magyar büszke lehet, és amely kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését. A magyar szabadságharc ügyéért a legtöbbet a lengyelek tették, akik elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. Testvéri szolidaritásuk jeléül élelmiszert, ruhát, gyógyszert, vért szállítottak a magyar földre. Nem véletlen tehát, hogy a 60. évfordulón a megemlékezések országszerte a magyar lengyel barátság jegyében zajlottak, a testvérvárosok közösen ünnepeltek.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az elmúlt percekben itt a Parlamentben Marek Kuchciński úr, a Szejm elnöke mondott ünnepi beszédet. Köszönjük méltó és felemelő gondolatait!
Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy Andrzej Duda lengyel államfő is velünk együtt ünnepelt, és éltette a lengyel és a magyar nép közös szabadságküzdelmeit és barátságát.
„Akik a szívükben hordják a szabadságot, azokat semmi sem törheti meg. Mindig is a barátaink voltatok. Számíthattok Lengyelországra a legnehezebb pillanatokban is. Isten áldja Lengyelországot, Magyarországot, dicsőség a magyar forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart!” – üzente Andrzej Duda elnök úr az egész országnak.
Tisztelt Országgyűlés!
Csepel is lengyel testvérvárosaival – Kielcével, Szczecinnel és Wolominnel együtt – ünnepelt, ahol 1956-ban legtovább tartott a katonai fegyveres ellenállás Kovács Sándor tábornok úr vezetésével. Ezért Kádárék először halálra, majd életfogytiglanra ítéltek. Ő sajnos idén nyáron eltávozott közülünk, nem élhette meg a 60. évfordulót.
Az ünnepség része volt egy Szczecinnel közös szoborállítás is. Ugyanis Szczecin lakói, amikor hírül vették a magyarokat ért bolsevik megtorlásokat, 1956. december 10-én szolidaritási tüntetést tartottak a magyar forradalom mellett, s még aznap szétverték a helyi szovjet konzulátus épületét. Ez volt az egyetlen szovjet külképviselet az egész keleti tömbben, amelyet akkor megostromoltak és el is foglaltak.
1956-ban Szczecin és Csepel testvérvárosok voltak, a lengyel városban még bélyeget is adtak ki, amelyen két egymásba fonódó kéz és a Szczecin-Csepel felirat látható. Később azonban mindez feledésbe merült, mert az ostromlók közül sokakat kirakatperekben elítéltek, bebörtönöztek, megfigyeltek, zaklattak, megfélemlítettek. A lengyel és magyar elvtársak agyonhallgatták, meghamisították közös történelmünket, kiiktatták a történelemkönyvekből a két nép, a két város egymás iránti szolidaritását, testvéri összefogását.
Nem volt ez véletlen, hiszen december 10-e volt az első mérföldkő azon az úton, amelyen a Szolidaritás, Karol Wojtyla és Jerzy Popieluszko atyák a független és szabad Lengyelország kivívásáért haladtak a 70-es, 80-as években.
Tisztelt Országgyűlés!
A kommunizmus elnyomásra és szenvedésre alapozott erődítményén a repedés 1956-ban keletkezett. A lengyelek nyáron Poznanban, a magyarok ősszel Budapesten lázadtak fel elnyomóik ellen. A bolsevik gépezet ugyanolyan embertelen brutalitással válaszolt mindkét felkelésre. A kommunisták még a hősök emlékezetét is ki akarták irtani: a 13 évesen meggyilkolt, az ellenállás szimbólumává vált Romek Strzałkowski nevét Lengyelországban éppúgy nem volt szabad kimondani, mint Magyarországon Mansfeld Péterét, Wittner Máriáét vagy a gyakran névtelen pesti srácokét.
Ezért a közösen megünnepelt 60. évfordulón a magyar és a lengyel hősökre, áldozatokra is emlékeztünk.
Emelt fővel, büszkén és lehajtott fővel, tisztelettel.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Forrás: Facebook
