Blikk
Takács Józsefné Marika néni hallotta férje, Takács József utolsó szavait, amelyek azon a bizonyos januári éjszakán hangzottak el. Mielőtt az iskolaigazgatót és a társaságában lévő tanárt, Papp Lászlót hidegvérrel lelőtték a csepeli iskolában. A gyilkosságot Deme Gábor korábbi gazdasági igazgató tervelte ki, a ravaszt Kun Tamás gondnok húzta meg 2009. január 7-én. Deme bosszúból akarta megöletni őket, mert Takács korábban sikkasztásért elbocsátotta állásából. Ám azt akkor még egyikük sem tudta, hogy a szörnyűségről, a kegyetlen kivégzésekről, amely tönkretette két család életét, hangfelvétel készült, a fiatalabb áldozat ugyanis titokban felvette a vérfürdőbe torkollott megbeszélést. Ez volt az a közel fél- órás hangfelvétel, amely végül a két férfi gyilkosait rács mögé juttatta.
Ám ezt eddig csak a hírekből tudtuk, a hangfelvételt vagy annak leiratát eddig alig páran hallották, olvasták. Vujity Tvrtko most megjelent, Túl minden határon című könyvében azonban olvasható a felvétel szó szerinti leirata, amely arról tanúskodik, milyen hidegvérrel oltották ki a két ártatlan férfi életét.
Takács József özvegye, Marika néni a mai napig szenved szeretett férje elvesztése miatt, és csillapíthatatlan haragot érez a gyilkosok iránt. – Akkor nekem is vége lett az életemnek. A mai napig, amikor elmegyek a bolt előtt, ahol Deme a gyilkosság után vizet vett, megátkozom. Ezt senki nem tudja megérteni, hogy milyen az, amikor nincs. Hogy vége. Elvette az életemet nekem is az a szemét, tönkretette a családot. A gyerekek évekig féltek utána. Iszonyú ez az egész – árulta el megtörten az asszony, aki arra engedélyt adott Tvrtkónak, hogy nyilvánosságra hozza a felvétel leiratát, mert úgy gondolja, hogy a riporter nagyon sokat tett azért, hogy kiderüljön a teljes igazság. Hozzájárult, mert abból egyértelműen kiderül, milyen hidegvérűk voltak a gyilkosok. Ő maga azonban arra képtelen volt, hogy végighallgassa, hogyan vették el élete szerelmének életét.
– A lövésig hallottam. Nem tudtam és nem is akartam tovább – csuklott el Marika néni hangja, aki egy dolgot azonban még elárult a diktafonnal kapcsolatban. – Én voltam az, aki Jóskának tanácsolta, hogy vigyenek diktafont erre a megbeszélésre. Mondtam neki, hogy vegyenek fel mindent, mert Deme egy szemét, egy gonosz ember! – emlékezett vissza az asszony, aki sosem fog békére lelni.
– A gyerekeim és az unokáim tartanak életben, azért élek, mert ők vannak, de azt egyszerűen sosem lehet elfogadni és megérteni, hogy Jóska nincs többé.
Könyörgött az életéért
A szó szerinti leiratban olvasható, amint az érthetően feszült megbeszélés miként fajul el. Takács és Deme éppen azon egyezkednek, hogy másnap Deme vigyen be egy dobozt a dolgaiért, amikor egyszer csak eldördül egy lövés, majd József a földre zuhan, és meghal. Ezek után Papp László az életéért kezd könyörögni:
Deme: Hát én mondtam, hogy holnap jönnék akkor egy doboz…
Takács: Hát akkor el tudod hozni…
Lövés dördül, test zuhan.
Papp: Ne lőj le, Tamás, légy szíves!
Kun: Fordulj meg!
Papp: Légy szíves!
Kun: Nem lőlek.
Papp: Nem akarok most így meghalni előtted!
Kun: Nem lőlek le, a k**va anyádat, elmondom, mit kell csinálni!
Papp: Értettem.
Kun: Akkor már rég lelőhettelek volna.
Papp: Nincs nálam az irodakulcs, minden a Takácsnál volt.
Kun: Vedd el őtőle.
Papp: Nem tudom, hogy hol van!
Kun: Vedd el!
Papp: Keresem, Tamás, esküszöm, hogy keresem. Keresem…
Kun: Hozd ide a táskáját! Az ő táskáját hozd!
Egymás után két lövés dördül. Mindkettő után Papp fájdalmas nyöszörgése hallatszik, majd egy test zuhanása.”
Forrás: Blikk