Csepel.info
A rendőrkapitánynak nem volt álom a szociális bérlakás
Heteken belül utcára kerülhet az a három gyermekes édesanya, akinek szociális dolgozók, intézményvezetők, de még a kerület illetékes bizottsági elnöke is próbált segíteni, hogy krízislakásba vagy szociális bérlakásba költözhessen. Hiába.
A Csepel.info úgy tudja, hogy negyvennél több szociális bérlakás áll évek óta üresen a kerületben, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. kezelésében, miközben 250-nél is több család vár hosszú évek óta szociális lakásra. Egy ilyen ingatlan felújításához és krízislakásként való bérbe adásához a polgármester beleegyezése és a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. közreműködése kell. Pont úgy, ahogy az Császár Mihály kerületi rendőr-kapitány esetében is történt. Csakhogy, amíg a rendőrkapitány esetében szó sem lehetett volna szociális rászorultságról és krízishelyzetről, és mégis lakást kaphatott, az édesanya rendre csak elutasító választ kap.
Segítő szándék és egy csipetnyi politika
– Zsuzsanna és a gyerekei ügyében Bollók Istvánnéval, a diósdi átmeneti otthon intézményvezetőjével tavaly októberben fordultunk először Szenteczky Jánoshoz, a CSEVAK Zrt. vezérigazgatójához és Tóth Mihály polgármesterhez. A három gyermekét egyedül nevelő édesanya dolgozik, nem segélyekből él. A gyerekek között van, akinek az állapota az állandó létbizonytalanság és a megpróbáltatások miatt folyamatosan romlott – mondta el lapunknak Ábel Attila, a csepeli szociális és lakásbizottság Fideszes elnöke.
Részlet Bollók Istvánné és Ábel Attila leveléből: itt valóban rászorulókról volt szó
– Egyéni szociális ügyekben nagyon ritkán jelenik meg a politika, és ez így is helyes. De meg kell jegyeznem, hogy Bollók Istvánné, akivel a polgármesterhez és a Csevak Zrt. vezérigazgatójához fordultunk, korábban Budafok MSZP-s polgármester asszonya volt. Azzal tehát, hogy közösen írtunk levelet egy kritikus helyzetbe került család megsegítése érdekében, azt is kifejeztük, hogy a jó szándék, az igaz ügyekért való kiállás áthidalja a politikai szakadékokat – állítja a bizottsági elnök.
Polgármesteri elutasítás: “A hatályos törvények és a helyi rendelet sajnos nem teszik lehetővé, hogy a család helyzetére való tekintettel méltányossági alapon szociális bérlakásban helyezzük el őket” – nem voltak elég egyenlőek?
– A segítségkérésünket mindennek ellenére hosszú várakozás és Szenteczky János Csevak Zrt. vezérigazgatóval történt többszöri telefonos érdeklődés után azzal utasították vissza, hogy a hatályos törvények és a helyi rendelet sem teszi lehetővé, hogy a család helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon szociális bérlakásban kaphassanak elhelyezést. El lehet képzelni, mennyire megdöbbentem, amikor kiderült, hogy Császár Mihály csepeli rendőrkapitány éppen a kérésünket az előbbi indokokkal elutasító két érintett, Tóth Mihály polgármester és Szenteczky János Csevak Zrt. vezérigazgató tudtával és engedélyével kapott mégis így szociális bérlakást Csepelen. Az esetet persze teljesen eltitkolták előlünk. Csak a véletlennek köszönhettük, hogy a tudomásunkra jutott. Mondanom se kell, hogy a rendőrkapitány egyáltalán nem volt szociális lakásra rászorulva. A sajtóban az is megjelent, hogy még csak nem is lakott a kiutalt lakásban, tovább adta azt albérletbe, végül pedig néhány hónap múlva hárommillió forintért megvette a két és félmillióért felújított lakást – hangsúlyozta a lakásbizottság elnöke azokat a körülményeket, melyek miatt rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.
Albérletet keresnek
A Csepel.info úgy tudja, hogy Zsuzsannának, a három gyermekes édesanyának a tavalyi elutasítás és hosszú keresgélés után sikerült gyermekeivel egy csepeli albérletbe költöznie. Ebből kell most augusztus első napjaiban tovább menniük. Ábel Attila, a lakásbizottság elnöke ugyan ismételten megpróbált krízislakást kérni a családnak, de kérését ismét arra hivatkozva elutasították el, hogy ilyen lehetőség nincs.
A család egy vagy másfél szobás lakást keres. Ha az nem távfűtéses, azaz nincsenek magas rezsiköltségek, legfeljebb 45 ezer forintot tudnának érte fizetni. (Összesen maximum 60 ezer forintot.) Továbbra is keresik a megoldást, aki tud segíteni, és az előbbieknek megfelelő albérletet ajánlani, a csepel.info@gmail.com címre írjon!
Csepel.info
Bár nagy az igazságtalanság, és remélem, a család helyzete hamarosan stabilizálódik, nem fals az összehasonlítás a rendőrkapitányos simlivel? Tudtommal CSM ha fű alatt is, de nem méltányossági alapon jutott lakáshoz, a család helyzetét viszont így próbálják orvosolni – amire tényleg nincs helyi rendeleti jogszabály. 🙁 Attilát kérdezem: miért nincs?
Mit jelent, hogy a törvények nem teszik lehetővé a méltányossági kiutalást? Azt, hogy csak pályáztatással lehet szociális lakáshoz jutni? Akkor nem a törvényt kellene megváltoztatni? Itt az idő… 🙂
Kedves Gigi!
A rendőrkapitány szociális bérlakást kapott. A dokumentumok magukért beszélnek:
http://csepel.info/wp-content/uploads/Csaszar_Mihaly_ugyeszsegi_ny001.jpg
http://csepel.info/wp-content/uploads/Csaszar_Mihaly_ugyeszsegi_ny002.jpg
A cikkből nem derül ki, hogy az édesanya pályázott-e 2010 tavaszán szociális bérlakásra.
Egyébként nem értem, mit jelentene itt a “méltányosság”. Gondolom, mind a 250 pályázó esetében lehetne “méltányosságból” lakást adni, mert hiszen mind rászorulók, de hát ugye pont azért van a pályázat, hogy közülük a legrászorulóbbak kapjanak. Most itt hallottunk egy esetről, de nem tudjuk, hogy a maradék 249 pályázó nincs-e még rosszabb helyzetben. Na ezért inkorrekt és demagóg a cikk.
Kedves Csepeli!
Igen, az édesanya pályázott korábban. Hozzá kell tennem azt is, hogy akik a lakáspályázaton nyernek, nem a leginkább rászorulók, a pontrendszer pedig az esetek nagy részében egyáltalán nem tükrözi a valós kereseti viszonyokat vagy éppen a lakáskörülményeket.
Ennek oka a fekete foglalkoztatás vagy a szürkegazdaság (a fizikai dolgozók túlnyomó része ide tartozik), más, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen adatok valamint az, hogy a pályázatban eleve nem előnyös, ha valaki nagyon rászoruló, rosszul keres. Ha ugyanis nagyon keveset keres valaki, akkor az hátrány, mert a pályáztató abból indul ki, hogy akkor a magasabb rezsiköltségeket sem tudja kifizetni.
Az alacsony egy főre jutó kereset tehát sok esetben nem előny, hanem hátrány.
Az eredeti, tavaly írt kísérőlevelem:
Tisztelt Szenteczky János, Tisztelt Polgármester Úr!
Néhány héttel ezelőtt egy elkeseredett édesanya keresett meg fogadóórámon. Mint kiderült, sikertelenül pályázott a kerület szociális lakáspályázatán, amelyen – mint azt Önök is tudják – olyan pontrendszer alapján születik meg a nyertesek kiválasztása, ami próbál ugyan objektív lenni, de sok szempontból mégis megkérdőjelezhető (például nem a leginkább rászorulóknak van a legnagyobb esélyük a pályázatok megnyerésére). Miközben ennek az édesanyának és gyermekeinek a pontszámaik alapján esélyük nem volt a pályázat megnyerésére, helyzetük kritikus, és napról napra romlik.
Hamarosan kiderült, hogy az esetet Lombos Antal úr is ismeri, a család életkörülményeit pedig Bollók Istvánné, a diósdi Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány Családok Átmeneti Otthona intézményvezetője is súlyosnak tartja.
Mivel személy szerint nem ismerek olyan megoldást, amellyel ilyen esetekben, bizottsági döntéssel a törvényességnek megfelelően segítséget tudnánk nyújtani, Bollók Istvánné kezdeményezésére közös levelet írtunk.
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy a kerület lehetőségei még ilyen súlyos esetekben is rendkívül szűkösek. Ismerve azonban az adott körülményeket, és konzultálva arról Bollók Istvánnéval, mégis azt kell kérjem, hogy fontolják meg a család egy krízislakásban történő elhelyezését – természetesen abban az esetben, ha ez a törvényeket, szabályokat betartva lehetséges.
Mellékelten küldöm levelünket, üdvözlettel
Ábel Attila
Sajnos a polgármesteri válasszal ellentétben az derült ki, hogy bizony lehetséges szociális bérlakás bizottsági hatáskörön kívüli kiadása, és ezzel a lehetőséggel az MSZP-s vezetés élt is.
Csak éppen úgy tűnik, hogy nem azok kaptak lakást, akik rászorulók voltak.
Ábel Attila:
Ha a pontrendszer nem megfelelő, akkor azon kell változtatni. Esetleg a lakásbizottság elnöke gondolkozhatna ezen és tehetne javaslatot. Nem?
Az nem hinném, hogy elfogadható megoldás, hogy azt mondjuk, hogy szar a pontrendszer, ezért leszarjuk a pontrendszert és ehelyett szubjektív alapon, “méltányosságból” osztogatjuk a lakásokat, pl. az kap lakást, aki a SZLEB elnökénél protekciót szerez. Így aztán végképp kaotikus helyzet alakulna ki, ahol a döntések kiszámíthatatlanok volnának és minden döntés támadható volna.
Ezekkel a pontrendszerekkel az a legnagyobb baj, hogy oda vezetnek, mint a Forró szél c. jugoszláv klasszikusban Surda pontgyűjtése. A XXI. század Magyarországa semmiben sem különbözik a ’70-es évek Jugoszláviájától. Kíváncsi vagyok, Császár et. hány pontot gyűjtött össze… 🙂
Kedves Csepeli!
Sajnos a csepeli MSZP minden változtatás ellen van, nekik minden jó úgy, ahogy van. Csak gondolj bele: ha átlátható a rendszer, szerinted Császár Mihály vagy a többiek kaphattak volna szociális lakást?
Sajnos Szenteczky János és az MSZP-s vezetés a lakásbizottság legutóbbi döntését sem hajtották végre, és pl. nem kaptuk meg a korábbi lakásvásárlási- és felújítási adatokat sem. Pedig tegnap lejárt a határidő!
Emellett vannak problémák, amelyeknek nem a pontrendszer az oka. Pl. a feketegazdaságot és szürkegazdaságot nem lehet a pontrendszerrel megszüntetni, gondolom ez számodra is evidens. Azt meg helyesnek tartom, hogy olyan pl. ne kapjon panellakást, aki nem tudja majd kifizetni a negyvenezer forintos távfűtést.
Tiszta helyzetet az teremthetne, ha átlátható lenne a szociális lakások kiadása, és sikerülne fehéríteni a gazdaságon.
Addig meg szerintem az volna helyes, ha a bizottság nem csak tudna egyes szociális lakások pályázaton kívüli kiadásáról pl. krízishelyzetben, hanem egyenesen döntene róla. Addig, amíg ez nem változik, mutyi mutyi hátán marad.
Ábel Attila: Azt semmiképpen nem tartanám elfogadhatónak, hogy egyfelől van a hivatalos, pályázati út, ami pontrendszeren alapul, másfelől viszont aki személyesen felkeresi a SZLEB elnökét, és sírdogál egy kicsit, az soron kívül is kaphasson lakást, mert hát ugye “méltányosság”.
Ha a Szenteczky vezette cégnél negyvennél is több lakás áll üresen, és közpénzből fizetjük mi a fenntartását, a rezsiköltségeket, a fűtést, mindent, miközben százak várnak lakásra, akkor Szenteczky vagy pancser vagy nagyon nem baloldali, és direkt akadályozza a szegények lakáshoz jutását.
Bármelyik változat igaz, Szenteczky jobb ha eltűnik a Csevak éléről, és jobb, ha az önkormányzat is megmenekül attól a veszélytől, hogy ilyen emberek vezessék!!
Manitu: Az állítólagos negyvennél több üres lakás nem hivatalos adat, hanem “a csepel.info úgy tudja” – ami azt jelenti, hogy valószínűleg hazugságról van szó.
Nagyon nehezen tartom elképzelhetőnek a negyvennél több üres lakást, hiszen tavaly például mindössze 7 lakást hirdettek meg pályázaton. Lehet, hogy van még több lakás, csak például azok lepusztult állapotban vannak és nem adhatók ki.
Tehát én inkább megvárnám a Csevak hivatalos adatát erről.
Kedves csepeli!
Egyetértek. Zsuzsanna esetében is tucatnyi szociális dolgozó, intézményvezető igazolta a rászorultságot és azt, hogy a gyerekek állapota a kiszolgáltatott helyzet és a zaklatott életmód miatt folyamatosan romlik.
Tehát koránt sem arról van szó, hogy valaki megkeresett, és sírdogált egy kicsit. Egyébként joguk van a választópolgároknak megkeresni bennünket, és nekünk is jogunk van találkozni velük.
Kíváncsi lennék, hogy Császár Mihály esetében mi volt a valódi indoka annak, hogy lakást kaphatott. Hidd el, nem járunk csukott fülekkel, úgyhogy pár érdekességet már hallottunk róla.
Kedves Csepeli és Manitu!
Tudtommal jelenleg 44 szociális bérlakás áll üresen, többségük évek óta.
Szerintem is felháborító, hogy ilyen körülmények között nincs semmilyen szociális lakáspályázat, sőt, 12 lakást még el is akart adni a Csevak ezekből. A bizottságunk felszólította a polgármestert a pályázat leállítására, de nem kaptunk semmilyen tájékoztatást arról, hogy mi történt.
Sajnos a helyi MSZP-s vezetés és Szenteczky János Csevak vezérigazgató folyamatosan áthágja a törvényeket, nem tesz eleget tájékoztatási kötelességének. Egy demokráciában nem volna szabad így működnie egy önkormányzatnak.
Kedves Attila,
mi a SZLEB-elnöki véleményed arról, hogy a szociális lakások nagy része azért nem kerül pályáztatásra, mert életveszélyes?
Szerinted hogyan és miből lehetne gazdaságosan felújítani ezeket, hogy végre a rászorultak egy része fedélhez jusson?
Nem válaszoltál arra a kérdésemre sem, hogy a lakástörvény (és ehhez rendelve a helyi jogrend) hogyan szabályozza a méltányossági kiutalás eljárásait?
A bizottság miért nem kezdeményezte eddig a torz eredményt hozó pontrendszer megváltoztatását?
A polgármester érdekeltségi körének gondolom nem lenne probléma a lakáshoz jutás. De egy három gyermeket egyedül nevelő anyának, aki ráadásul nem segélyre vár, annak igen. Hol van itt az emberség? Ja butaságot kérdezek, mert ezeknél az nincs, nem volt, és nem is lesz. Megoldás, tehát a váltás! Október 3.
Kedves TI,
rátapintottál a lényegre: ha a mostani vezetés hibája a rosszul (igazságtalanul) működő rendszer, akkor jöjjön helyettük olyan, amely megoldja a krízishelyzeteket. ÁA szavaiból azt látom, hogy a törvényesség betartása – mint keret – elsődleges számára. De továbbra sem tudjuk, milyen szabályozási háttérre hivatkozott TM és SZJ az édesanya elutasításakor; létezik-e ilyen korlátozás; ha igen, akkor miért mégis a mostani helyi vezetők felelősek a visszautasításért?
Úgy hallottam Szenteczky már fogalmazza a lemondását. Nem várja meg a választásokat.
Miért arról fogalmam sincs.
Az “életveszélyes” (vagy annak nyilvánított) szociális lakásokkal kapcsolatban lenne egy tiszteletteljes javaslatom. Ahogy azt Ábel Attila is írta, főként a fizikai munkásoknál a szürke- ill. feketegazdaság meghatározó, így torzít a pontrendszer. A jelenlegi helyzetben senki nem kapja meg ezeket a lakásokat. Mi lenne, ha az igénylő rászorultak közül megkaphatnák azok, akik vállalják, hogy önerőből (pl. kalákában) rendbe hozzák a lakást, ha megkapják? (Természetesen ekkor is biztosítani kellene egy műszaki ellenőrt, de az mégiscsak olcsóbb, mint a teljes felújítás.)
Akkor garantált lenne, hogy aki megkapta a lakást, az – mivel a saját munkája is benne van – vigyázni fog rá, és nem tüzeli el a parkettát, nem kaparja le a tapétát, nem töri ki az ablakot, nem falazza azt be, egyszóval nem vágja tönkre az egészet. Sok olyan “szociálisan rászoruló” van, akik iszonyatos rombolást képesek véghez vinni, mert majd az önkormányzat ad másikat. Ha meg nem ad, akkor az rasszizmus.
Sokkal nagyobb – nem csak politikai, hanem jogi és pénzügyi – felelősségnek kellene társulnia a döntéshozatalhoz. Akkor talán Császár et. sem kapott volna puszira lakást.
Kedves Gigi!
Ha nem tévedek, akkor a Csepel újságnál vagy a lap körül dolgozol valahol a médiában. Muszáj, egyszerűen nem tehetem meg, hogy ne kérdezzek vissza:
1. Hogyan lehetséges, hogy a Csevak Zrt. kezelésében életveszélyes lakások vannak? Ha valóban előfordulhat ilyen, ki a felelős érte? Miért nincs erről felmérés, miért nincs erről semmilyen tájékoztatás? Miért nincs egyáltalán tájékoztatás a szociális bérlakások kiadásáról, eladásáról, bérbeadásáról a kerület szociális és lakásbizottságának, annak a bizottságnak, amelyik ebben a témakörben duplán illetékes?
2. Miért nem kérdezi meg a Csepel újság fél éve Szenteczky Jánost és Tóth Mihályt arról, hogyan került Császsár Mihályhoz egy szociális bérlakás, és milyen jogszabályok és helyi szabályozás tették ezt lehetővé? Miért nem kérdezi meg a Csepel újság, hogy mennyi ehhez hasonló eset történt, és miért nem foglalkozik a lap olyan esetekkel, mint a fenti édesanyáé?
Én úgy tudom, hogy Császár Mihály úgy kaphatott szociális bérlakást, hogy arról a polgármester saját hatáskörben döntött. Ezzel kikerülte a szociális és lakásbizottságot, és “természetesen” nem is tájékoztatott az esetről. És a többiről sem. Mert ugyebár nehéz lenne elhinni, hogy egyetlen ilyen eset volt, és én ezt szeretném leellenőrizni, ha lehetne.
De a helyi MSZP-s vezetés meg nem akarja, hogy leellenőrizzük. Szerintem az elmúlt négy évben akár több száz millió forintot is veszíthetett az önkormányzat a Császár Mihály lakásmutyijához hasonló ügyekben. Remélem, hogy kiderül az igazság, de ki kell harcolni. A Csevak Zrt. vezérigazgatóját Szenteczky Jánosnak hívják, és ugyanő az MSZP polgármester-jelöltje is. Innentől érthető, hogy Szenteczky miért aláírásokat gyűjtöget ahelyett, hogy beszámolna az általa vezetett önkormányzati cég működéséről.
Úgy látom, nem a háromgyermekes anyuka érdekli Ábel urat. A cikk csupán ürügy arra, hogy megint lehessen egy kiadósat császármihályozni. Ábel minden hozzászólásában Császárt emlegeti. Császár jobbra, balra, elölről, hátulról, ez itt a lényeg, nem a nehéz helyzetű édesanya.
Kedves Gigi!
A pontrendszerről az a véleményem, hogy minden hibája ellenére is kikerülhetetlen. Lehet rajta finomítani, de nem a pontrendszerrel van a legnagyobb baj, hanem azzal, hogy az adatok jelentős része hamis.
Személyes véleményem szerint szükség van a pályázat mellett egy olyan lehetőségre is, hogy valóban krízishelyzetbe került családokon az önkormányzat segíteni tudjon pl. intézményvezetők javaslata alapján. Annyi talán engedjünk már meg a csepeli szociális ágazatnak, akik a legjobban ismerik a rászorulókat, hogy bizonyos feltételek esetében javaslatot tehessenek!
Én úgy látom, hogy ma a pályázat melletti kiskaput maximum mutyiútnak nevezhetjük. Ez az oka annak, hogy semmilyen tájékoztatást nem kap se az illetékes bizottság, se a szociális ágazat a pályázaton kívül szociális bérlakásokat kapók személyéről és helyzetéről.
Ábel Attila:
Ellenzem, hogy a pályázati út mellett legyen különút is. Ez lényegében azt jelenti, hogy aki kijárja magának, eleget kilincsel, összegyűjt egy-két támogató papírt, az kaphasson lakást. Rossz ötlet. A szociális ágazat véleményét a pontrendszerbe kellene beépíteni, nem pedig kiskaput nyitni.
Kedves Csepeli!
Tavaly szeptember óta próbálunk nem kevesen segíteni ennek az édesanyának. Most ugyebár július közepe van. Aligha érhet az a vád, hogy az édesanya problémáját csak “kihasználtam”.
Viszont IGENIS FEL VAGYOK HÁBORODVA!
Ugyanis felháborító, amit az MSZP politikusai és polgármester-jelöltje műveltek és művelnek, hogy Szenteczky János a legalapvetőbb tájékoztatási kötelességét sem hajlandó megtenni, még az önkormányzat lakásbizottságának határozatára sem.
Szenteczky János ez esetben nem polgármester-jelölt, hanem az önkormányzat egyik cégének vezérigazgatója. Munkaköri kötelessége eleget tenni a bizottsági határozatoknak!
Kedves csepeli!
Ha ellenzed, miért nem ellenzed a Császár-féle lakásmutyikat? Mit tennél pl. egy krízishelyzetben, ha – ne történjen meg – leégne vagy összedőlne egy ház vagy más szerencsétlenség érne csepeli családokat? Lakáspályázatot írnál ki nekik, addig meg kiküldenéd őket a Duna-parta? Krízishelyzet meg nem csak akkor van, ha pályázat van, és nem csak akkor van, ha kiég egy panelház. Egyéni krízishelyzetek is vannak, akár tetszik, akár nem.
Bocsánat, de idő híján a továbbiakban nem tudok részt venni a fórumon kialakult vitában.
Ábel Attila: Nem ismered a lakásbizottság határozatait? Nem Szenteczkyt, hanem Tóth Mihályt kértétek fel a tájékoztatás elkészítésére. Tudtommal egyébként a felkérés nem jelenti azt, hogy köteles lenne megtenni.
Az édesanya esete nem krízishelyzet. Krízishelyzetben átmeneti elhelyezésre van szükség, ami viszont nem jelent lakásbérleti szerződést.
Kedves Ábel Attila!
Ne húzd fel magad, a csepelihez hasonló őskommunista gondolkodás sajnos létező fogalom a mai Magyarországon. Szerintük mindenkinek precízen kitalált szabályokhoz kell alkalmazkodniuk, kivéve természetesen az ő mozgalmuk tagjait. Ezért is ismerik fel mindenhol azonnal a kiskapuk lehetőségét, mert hiszen az egész életüket a kiskapuk által biztosított előnyök alakították. Fel sem tudják fogni, hogy működhetnek (és működnek, nem csak vegetálnak!) országok, kultúrák ilyen eszement bürokrácia nélkül.
Persze, hogy kell valamilyen objektív mérce, ha úgy tetszik, pontrendszer. De egyrészt vannak nem számszerűsíthető szempontok is, másrészt meg előfordulhatnak sürgős intézkedést igénylő élethelyzetek, hogy ne kelljen sokáig kutakodnunk az emlékezetünkben, ilyen pl. az árvíz. De ilyen lehet az is, ha valaki hirtelen utcára kerül a gyerekeivel együtt. Ezeket egyedileg kell kezelni, és ehhez igenis szubjektív, döntési joggal felruházott testület kell.
A mutyit nem a szubjektív döntés tiltása fogja megakadályozni, hiszen az elvtársak a legprecízebb pontrendszerek mellett tudnak csak igazán csalni! A mutyit az átláthatóság, vagyis a nyilvánosság biztosítása, illetve a pénzügyi és jogi felelősség megteremtése fogja meggátolni. Ez abból is jól látható, hogy elvtársak ettől félnek igazán, nem a különféle pontrendszerektől.
csepeli: Azt írod, hogy az édesanya helyzete nem krízishelyzet. A te szemeddel biztos nem az, mert a csepeli MSZP helyzete… na az ám az igazi krízishelyzet! 🙂
munkásököl: te véletlenül nem a korábban Vátesz néven írogató Tarjányi László vagy?
Képzeld, nem az vagyok. Sőt, egyáltalán nem vagyok és nem is voltam tagja sem pártnak, sem önkormányzatnak, és önkormányzati cégnél sem dolgoztam. Egyszerűen egyike vagyok annak a pár ezer embernek, aki Csepelen nőtt fel, ma is Csepelen él, és a jövőben is itt szeretne élni a családjával. Szar lehet neked, mindig a bokorban rejtőző antikommunistákat keresgélni, meg koncepciókat gyártani. 🙂
Csepeli, most, hogy Tóth már nyugdíjba megy, minden retket rá fogtok lőcsölni? Pedig még mindig MSZP-s, őt tudtommal még nem zártátok ki!
Teljesen mindegy, hogy melyik MSZP-s vezető nem teszi a dolgát. Az akkor is az MSZP-re nézve derogáló.
Amúgy, ha tisztességes lenne a párt és a pártvezetés vagy akár csak ez a Szenteczky lakásbubus et., akkor maguk jöttek volna ki azokkal az adatokkal, amiket a Fidesz kért. Méghozzá a Csepel újságban, címoldalon.
Na, de nem így történt, és nem véletlenül. Nyakig sz@ros ott az egész brancs, nem is értem, hogy miért piros a színetek.
Kedves Attila,
ha nem is most azonnal, azért remélem, visszatévedsz még ide.
Köszönöm a választ a pontrendszeres kérdésemre, de hol van a többire? Nem elegáns visszakérdezéssel felelni, pláne, hogy rajtam aztán nem kérheted számon, miről ír a Csepel újság. Most van vagy nincs olyan törvény, ami alapján TM-ék elutasították a családot? Szerintem ezt tisztázni egyáltalán nem mellékes.
Az meg, hogy CSM ügyét rángatod elő rendre, nem csak csepeliben kelt visszatetszést. Mert tiltakoztatok ellene, tudtommal hivatalos eljárás is folyik a vizsgálatára, tehát ha mutyi volt, a felelősök megbűnhődnek annak rendje és módja szerint, ha meg ti tévedtetek, leközöltök egy helyreigazítást.
De mi lesz ezzel a családdal? És ki az, aki tényleg nem segít nekik? Ki az, aki szeretne, de nem engedik a szabályok? Ki az, aki kerülőutat kér számon, miközben ellene harsog? Ez itt a fő kérdés.
A csiripelő verebek szerint Szenteczky meg már csak a hó végéig lesz Csevak-vezér – ha már aláírást gyűjtött az álláshalmozás ellen. 🙂
Gigi, az sem nem elegáns, ha Ábel Attilát kérdezed arról, hogy milyen jogszabály alapján adtak Tóthék szociális lakást Császárnak. Nem Tóthékat kellene errõl kérdezni?
Nem kéne a felelõsséget másra kenegetni.
Hugi,
nem arról kérdeztem, hanem a fenti család elutasításának hátteréről;
a lakásbizottság elnökeként (és a cikk valószínűsíthető szerzőjeként) feltételeztem róla ennyi hozzáértést;
nem újságírói kérdés volt, hanem fórumhozzászólás, amit nem címezhetek olyannak (jelesül TM-nek), aki nem jár ide.
Gigi, a fenti családot Szenteczkyék utasították el. Õket kellene megkérdezned.
Hugi:
A szociális bérlakásokkal kapcsolatos pályázatokat a lakásbizottság bírálja el, a lakások odaítéléséről a lakásbizottság hoz határozatot. Tehát a fenti családot Ábel Attiláék utasították el. Nyilván voltak magasabb pontszámot elérő pályázók.
Te süsü, miért nem olvasod el a cikket?
Pedig úgy van ahogy cseppetsem mondja…”a szociális bérlakásokkal kapcsolatos pályázatokat a lakásbizottság bírálja el,a lakások odaitéléséről a lakásbizottság dönt”,és ÁA azt mondja hogy a család pályázott korábban…Akkor most mi van??
Egyébként egy vagyok a 249 közül,”csak” tíz éve kerültem krízishelyzetbe,”csak” két gyerekkel,”csak”azóta pályázok eredménytelenül,és mindíg csatoltam ajánlásokat a családsegitötől,legutóbb egy alapitványtól akik segitettek átmenetileg az albérletünk fentartásábán!
Hány évtized kell még a megoldáshoz?
T. Dadus! A Bizottság csak előterjesztésekből válogathat.
Akit előterjesztenek, annak van esélye, a többiről azt sem tudják a bizottságban, hogy létezik-e?
Azt is mondhatnám. akinek van hátszele, annak a kérelméből lehet előterjesztés.
fülöpke: Ez nem így van. Az összes beérkezett pályázatot előterjesztik, pontszám szerint sorbarakva őket:
“4.4 Az érvényes pályázatok pontozása után a CSEVAK Zrt. a pályázatokat a megpályázható lakások szerint sorba állítja, a sorrendről feljegyzést készít és pályázatokat, valamint a feljegyzést a pályázat lezárását követő 20 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett átadja a Szociális-, Lakás- és Egészségügyi Bizottság elnökének.
A Szociális-, Lakás- és Egészségügyi Bizottság határozatával állapítja meg azt, hogy az egyes lakásokra mely pályázóval kell lakásbérleti szerződést kötni aszerint, hogy az egyes lakások esetében melyik Pályázónak van magasabb pontszáma. Pontszámazonosság esetén a Bizottság környezettanulmányt kérhet, vagy a bizottsági ülésre meghívott, a Szociális ágazatban dolgozó szakértők véleményét kikérve határozhat, hogy melyik pályázóval kell lakásbérleti szerződést kötni.
4.5 Az elbírálás eredményét tételes jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a jegyzőkönyvet a Szociális, Lakás-és Egészségügyi Bizottság tagjainak aláírásukkal kell hitelesíteniük.”
CsEppetsem! Ha nem kommancs politikus lennél, minimum elolvastad volna a cikket és a párbeszédeket, és nem írnál butaságokat. A cikkben említett asszony támogatói a pályázat UTÁN próbálkoztak azzal a szociális krízislakás kiutalási lehetõséggel, amit Császár Mihály megkapott. Ezt utaította vissza Szenteczky és Tóth et., akik Császárt rászorultabbnak ítélték, mint az anyukát.
Kommancs, kommancs, nektek mindenki kommancs, aki valami értelmeset mond.
Csakhogy Huginak igaza van: a pályázat UTÁN írtak levelet, azt utasították el. Az indok a cikkszerző szerint: “a hatályos törvények és a helyi rendelet sem teszi lehetővé, hogy a család helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon szociális bérlakásban kaphassanak elhelyezést”. Én ezen lovagolok: hogy lehet ez elég válasz? Csak telefonon hangzott el? Nem hivatkoztak konkrét jogszabályokra? Ezt a cikk írója elfelejtette kifejteni, helyette átment császármihályozásba.
Ott van a dokumentumok között, Tóth Mihály írta ezt, aki Császárnak mégis szociális bérlakást adott.
Tehát először Ábel elutasította az édesanya pályázatát, majd ezek után levelet írt Tóth Mihálynak, hogy adjon neki lakást ő.
csepeli, a bizottság a pontrendszer alapján utasította el, az elnök nem teljhatalmú.
Kedves Csepeli!
Elég sok hozzászólásom volt, elég részletesen leírtam, hogy mi történt. Ha valaki nem akarja megérteni, akkor egészen biztosan nem is megy neki. Még az 1×1 sem.
Kedves Gigi!
Szociális lakás bérlője ma két úton lehet valaki.
1. A nyilvános út, amelyről a csepeli önkormányzat illetékes bizottsága dönt, a lakáspályázat. Ezen kb. kétévente lehet elindulni, bár az ígéretek szintjén minden évben van. Mint írtam, pontrendszer alapján működik, és sok lakás esetében nem a leginkább rászorulók nyernek. Bár az üresen álló lakások száma folyamatosan negyven feletti, a pályázható lakások száma itt mégis tíz körüli, és ha valaki megnyeri a lakáspályázatot, akkor jó pár hónap múlva talán beköltözhet.
A lakásbizottságon semmilyen más úton megkapott szociális bérlakás kiadásról, kiutalásról nem tudunk, ugyanis semmiféle tájékoztatást nem kapunk. Még akkor sem kapunk, ha kérünk. Nekem, mint az illetékes bizottsági elnöknek a Szenteczky János vezette Csevak Zrt-nél egy betűbe nem volt szabad betekintenem a törvény szerint nyilvános adatokból, és a hivatalosan, bizottsági döntés alapján kikért adatok kiadását se teljesítik.
Szenteczky jelleméhez, aki eközben közleményben is az állította, hogy minden nyilvános adatot kiadott és kiad, inkább nem is szólnék most semmit. Az általa vezetett Csevak és párt vezetése még a bizottsági határozatokat sem hajlandó végrehajtani.
2. A nem nyilvános út, ahogy Császár Mihály és még ki tudja mennyien jutottak szociális bérlakáshoz. Itt a lakásbizottság kikerülésével, annak tájékoztatása nélkül dönt a polgármester szociális bérlakás kiutalásáról.
Tóth Mihály levelében szó szerint ez van: “A hatályos törvények és a helyi rendelet sajnos nem teszik lehetővé, hogy a család helyzetére való tekintettel méltányossági alapon szociális bérlakásban helyezzük el őket”
Tény: Tóth Mihály, mint polgármester utalta ki Szenteczky Jánossal, mint a Csevak Zrt. vezérigazgatójával Császár Mihálynak, mint szociálisan rászoruló – amúgy családi házas – rendőrkapitánynak a szociális bérlakást.
Tehát Tóth Mihály polgármester vagy hazudik, amikor azt állítja hogy nincs ilyenre lehetősége vagy elismeri, hogy a rendőrkapitány (és mások) érdekében törvényt szegett, és gyakorlatilag szándékosan károsította meg a kerületet.
Császár lakáshoz jutása elég bonyolult volt. Szociális lakást kapott, mint rászoruló, azt felújították neki, aztán eladták neki, de átminősítették nem szociális bérlakásnak. Nem ismerem a jogi hátterét az ügyletnek, csak az nyilvánvaló, hogy minden pontján bűzlik az egész, de nagyon.
Ugyanakkor mi nem jogászok vagyunk és nem rendőrök, a történetnek ezen része nem a mi dolgunk.
Annyi bizonyos, hogy minden állítással szemben az elmúlt években két útja volt a szociális lakások kiadásának. A nyilvános, és a nem nyilvános. A nem nyilvános utat azért nem ismerem, mert nem volt nyilvános senkinek, még az illetékes bizottságnak sem. Annyi bizonyos, hogy a Szenteczky János által vezetett Csevak Zrt-n keresztül, polgármesteri döntés alapján, saját hatáskörben történt a szociális lakások kiutalása.
Mint újságírónak nem is egy rossz téma az, hogy a kerület vezetése megmondja: hazudtak, amikor azt mondták, hogy a polgármesternek nincs jogi lehetősége szociális krízislakás kiadására vagy szándékosan törvénytelenül jártak el?
A továbbiakban már nem tudok a témában hozzászólni, reagálni. Napokig nem leszek internet-közelben.
Császárnak nem szociális bérlakást utaltak ki. Szenteczky elmondta, hogy csak tévedésből szerepelt a szociális alapú lakbér a szerződésben. Amikor a hibát észrevették, korrigálták, és Császár kifizette a piaci lakbért. Szenteczky tehát elismerte, hogy hibázott, a közjegyző rossz űrlapot vett elő a szerződéskötéskor, és Szenteczky nem vette észre.
Tehát Császár ugyan szociális bérlakást kapott, de csak egy tévedés következtében, amit később korrigáltak, így Császár végső soron piaci alapú bérlakásként bérelte a lakást.
Gigi: Persze hogy a pontrendszer alapján. De a pontozásban is vannak rugalmas elemek. Itt van a legutóbbi pályázati kiírás, amiben a pontrendszer részletesen le van írva:
http://www.csevak.hu/uploads/Documents/palyazat_lakas/Palyazat_szocialis_berlakas2009.doc
Ebben ilyen is van:
“rendkívüli (krízis) élethelyzet [önkormányzati intézmények
(pl: családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat,
Gondozási Központ) indoklásával] 1-10 pont”
Tehát a pontrendszerben ma is benne van az, hogy ha valaki igazoltan rendkívüli helyzetben van, és erről megbízható intézményektől igazolást, levelet mutat be, akkor az több pontot kap.
A lakásbizottságnak bizonyára lehetősége van arra, hogy több indoklást gyűjtsön be és ezáltal növelje a pontszámot. Pontszámegyenlőség alapján pedig a pályázó meghallgatása, helyzetének megítélése alapján határozhat.
Vagyis, hacsak a hölgynek nem volt eleve olyan alacsony pontszáma, hogy esélytelen volt, a lakásbizottságnak lehetősége lett volna őt előnyben részesíteni.
Nem ez történt, Ábel elutasította a hölgyet, utána meg Tóth Mihálytól kért külön elbírálást, holott jól tudta, hogy erre nincs lehetőség.
Milyen fura, hogy a csepeli önkormányzat és a csevak zűrös ügyei csupán tévedések. Rossz helyre nyúlnak, rossz időben… ócska duma.
Ha eltűnik kilencmilliárd, az a helyi MSZP-seknek semmiség. Ha kimutyiznak a haveroknak szociális bérlakásokat, akkor az véletlen.
De ha valaki fideszes, akkor szemét állat akkor is, ha nem téved, a szerencsétlenek mellé áll, és törvényesen cselekszik.
Ilyen a “csepeli” kommancsok világa. Ilyen gusztustalan és aljas.
Szerintem az önkormányzatnak olcsó használt lakókocsikat kellene összevásárolnia, és egy nagy üres területen (pl. szántóföldön) elhelyezni őket. A rászorulók lízingelhetnék a lakókocsikat, ami azt jelenti, hogy a teljes vételár kifizetése után átszállna rájuk a tulajdonjog.
Igen, zed, jól beszélsz. Te lennél a cigánytelep gondnoka.
Hogy te mekkora barom vagy!
Csak azon csodálkozom, hogy én ezen miért csodálkozom még mindig
Hajrá-Szenteczky…………………
Tisztelt Mindenki! Ha jól tudom a Magyar Köztársaságban alkotmányunk rögzitti a munkához és a lakáshoz való jogot.Persze más a gyakorlat és más a joggyakorlat.Apontrendszer tulhaladott sürgösen elkell törölni.Mást kell kitalálni helyette.Ez a Parlament feladata kell,hogy legyen a kőzel jővőben.Szerintem pedig legalább több mint 100 üres lakás van itt Csepelen,és ahogy mindenkinek kutyakötelessége segitteni a az árvizkárosultaknak ugyan ugy a lakásra váróknak.Ne hülyeségekre költsön el komoly összegeket amindenkori Önkormányzat,hanem ebben az ügyben kell sürgösen intézkedni.Jómagam is tudok több üres ,ideiglenes lakásnak megfelelőt,elhagyott helyiségeket/Pl.a volt posztó gyár ott áll üresen és még emlithetnék máshol is.Tehát nem beszélni kell hanem cselekedni. Ha van szándék én is még idősként,betegen is elmennék önként helyre hozni a lepusztult lakásnak valót.Bizok benne más is követné példámat,mert adni jobb érzés mint kapni.Üdv.
Kedves Attila,
köszönöm a részletezést, pár megjegyzés hozzá (hátha még visszatérsz ide):
– nyilvánvalóan bűzlik a CSM-ügylet, de ha bevallottan nem közismert a jogi háttér, bizony csupán hangulatkeltés (és aki átlátja ezt, annak számára hitelességromboló) mindig előhozakodni vele ahelyett, hogy a nyomozókra bíznánk a megítélését;
– a lakásbizottság működése olybá tetszik, mintha csak formális lenne, mert a lényegi kérdésekben nem jut dűlőre – szerinted mi ennek az oka: a SZLEB összetétele vagy az SZMSZ-ből hiányzó jogi keretek, felhatalmazások? Miért nem lehet(ett eddig) ezeken változtatni?
– az utolsó sajtószakmai kérdésed valóban kiváló téma, de a nyilvánosságra került pro és kontra érvek alapján attól tartok, hogy keverednek a fogalmak: a CSM-lakás csak tévedésből lett szociálisként kiutalva (hogy szándékosan, kiskapuként, büntethetően vagy tényleg megbocsátható emberi tévedésből, azt vizsgálják most hivatalosan), tehát az összehasonlítás az anyuka (és sokan mások) helyzetével ezért ugyancsak sántít…
tiszteltképviselő ur. szeretném önnel közölni,hogy ez a háromgyerekes anyuka nem az egyetlen aki ilyen problémákkal küzd,én négy gyereket nevelek egyedül ebből kettő beteg állami gondozott voltam évek óta a polgármester fogadó óráin jelen vagyok, pályáztam,a csevaknál jártam,de minden honnanelutasitottak ,sokat sirtam,most is olyan helyzetben vagyok hogy elkel költöznöm de nincs hova én is az utcára fogok kerülni négy gyerekkel,mert ezt nehéz kibirni hogy mindig költöznikel a gyerekekkel,albérletból -albérletbe,pedig sok önkormányzati lakás van az önkormányzaton kivül nincs kihez fordulni segitségért hiszen senkim sincs.megértését köszonöm.
K.Zsuzsa kálváriája önhibájából is történik…Meg kell néhány csepeli családsegítőt kérdezni v. Szimoncsiknét int.vez.-t. Mostanában a sajtó nagyon felkarolta őt, pedig egy arrogáns, a gyerekei elől megeszek mindent anyuka…Sokkal több valódi rászoruló van a kerületben.
SAJNOS,SOKSZOR AZ EMBERNEK ÓNHIBÁJÁN KIVÜL IS MEGTÖRTÉNNEK EZEK A DOLGOK,PL. MIKOR ÚJ TULAJDONOSA LESZ EGY LAKÁSNAK ÉS Ó BIRTOKBA SZERETNÉ VENNI A MEGVÁSÁROLT IMGATLANT.ITT SINCS MÁS TEENDÓ KÖLTÖZNI KELL,MIVEL BE SZERETNE KÖLTÜZNI NÉGY GYEREKKEL NEHÉZ EGY MÁSIK LAKÁST TALÁLNI EZT CSAK AZ TUDJA AKI ILYEN HELYZETBEN VAN