MTI, Mno.hu, Inforadio.hu, Origo.hu
Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Az előterjesztést Sólyom László államfő küldte vissza megfontolásra a parlamentnek. Az egészségügyi tárca vezetője szerint az időközben benyújtott módosító indítványoknak köszönhetően megfelelő garanciák kerülnek a jogszabályba. Ez utóbbit a Fidesz vezérszónoka kétségbe vonta, kijelentve azt is, hogy a gyógyításnak nem a profitról kellene szólnia.
Részletek: Inforadio.hu
Mit hoz a biztosítási törvény?
2008. április: várhatóan ekkora választja ki a kormány azt a nemzetközi tanácsadó céget, amely kiírja és lebonyolítja az egészségügy privatizációjáról szóló pályázatot. Ezen a tenderen licitálnak majd az érdeklődő cégek és csoportok a 22 egészségbiztosítási pénztárra. Minden megyében egy, a főváros és Pest megyében pedig négy pénztárat hoznak létre áprilisig, ezek még 100 százalékos állami tulajdonban lesznek. A pénztárak eladásra szánt részét értékesítő tanácsadó cég kiválasztása után a kormány nemzetközi road show-ba kezd, amelynek célja a befektetők tájékoztatása.
2008. ősz: szeptemberben hirdetik ki a pályázat első fordulójának győztesét. Az első fordulón bárki részt vehet, aki be akar fektetni az egészségügybe, vagyis 49 százalékos részesedést akar vásárolni az állami tulajdonú pénztárakban. A befektetők ugyanis csak kisebbségi tulajdont szerezhetnek, a többségi tulajdonos az állam lesz. Az első fordulót azok vehetik sikerrel, aki megfelelnek a szakmai követelményeknek és előírásoknak. A második fordulóban pedig az lesz a győztes, aki a legtöbbet kínálja az adott pénztárért. A licitálási verseny eredményhirdetése novemberre várható.
2009. január 31-ig megalakulnak az új egészségbiztosítási pénztárak, amelyek az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) átveszik az ellátásszervezést. A jövő év elejére magalakul az új biztosítók menedzsmentje. Megválasztják a napi ügyeket irányító vezérigazgatót, akit a befektető jelöl, valamint kinevezik a protokolláris funkciót betöltő, a többségi tulajdonos (azaz az állam) által jelölt igazgatótanácsi elnököt. Korábban a menedzsmentjogok elosztása okozta a legtöbb konfliktust a koalíciós pártok között: az MSZP nem támogatta, hogy a befektetők adják a vezérigazgatót.
Az első kopogtatás
2009. február-március lesz a tagtoborzás ideje. A pénztárak csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha rendelkeznek a törvényben előírt ügyfélkörrel. Egy pénztárnak minimum 500 ezer taggal kell rendelkeznie, a tagok száma azonban nem lehet több 2 milliónál. A pénztárak a levélben történő megkeresés mellett valószínűleg biztosítási brókereket is alkalmaznak majd. A tagok felhajtásában ugyanis eredményesebb lehet a brókerek által favorizált személyes meggyőzés. Függetlenül attól, hogy valaki hol él, bármelyik biztosítónak tagja lehet. Ha valaki nem akar választani, automatikusan annak a pénztárnak lesz a tagja, ahova lakhelye szerint tartozik.
A törvény hétfői elfogadásának fontos következménye, hogy a pénztárak megalakulásáig senki nem végezhet toborzást, azaz aki a magánbefektetők kiválasztása és a menedzsment felállítása előtt próbálkozik meggyőzni valakit, hogy majd valamelyik pénztár tagja legyen, az törvénysértést követ el. Úgyhogy ne hagyja magát!
2009. április 1-től lép működésbe az új rendszer. Az OEP a jelenlegi formájában megszűnik. Az állami egészségbiztosítóból egy úgynevezett Alapkezelő jön létre, amely a járulékokból befolyó összeget kezeli. Az Alapkezelő fizet majd az ügyfelek után a pénztáraknak, az ügyfél nemétől, korától, egészségügyi kockázatától függően. Vagyis egy fiatal férfi után kevesebbet, egy idős nő után többet. A pénztárnak az ügyfelei után kapott pénzből kell gazdálkodnia. Ha nyereséget termel, ennek a 2 százalékát veheti ki a befektető. Ha az ügyfél elégedetlen, évente egyszer cserélhet pénztárt. Tehát 2010 áprilisában lehet először váltani.
Forrás: Origo.hu
Újraszavazás a betegek világnapján
Újra szavaz ma, éppen a betegek világnapján az Országgyűlés az egészségbiztosítási törvényről. A köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályhoz a szocialisták tucatnyi módosítást nyújtottak be, ám a Fidesz szerint ezek nem tükrözik azt, hogy a koalíció megfontolta Sólyom László intelmeit.
A kormánypárti képviselők közül egyedül Karsai József jelezte, hogy nemmel szavaz, így várhatóan ismét elfogadják a nyereségérdekelt egészségbiztosítóról szóló törvényt, míg a koalíciós többség elveti majd a Fidesz indítványát a törvénymegerősítő népszavazásra. Ugyanakkor küszöbön áll egy esetleges őszi referendum az ügyben, hiszen a TB Mentők civil csoportosulás tegnap bejelentette: majdnem 360 ezer aláírást gyűjtöttek az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazásra. A betegek világnapja alkalmából 15 órakor Budapesten, az Országos Onkológiai Intézet területén fekvő Irgalmas Jézus kórházkápolnában Majnek Antal munkácsi megyés püspök szentmisét mutat be.
Forrás: Mno.hu
Felkészülnek – Frakcióülést tart a Fidesz és az MSZP
A határozathozatalokra történő felkészülés és a nemzetközi katonai missziókban történő magyar részvétel lesz a témája az MSZP hétfői frakcióülésének, a Fidesz képviselőcsoportja az egészségbiztosítási törvényről és a törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezésről tanácskozik.
A szocialisták minden lényeges kérdésben döntöttek a február 4-i évkezdő frakcióülésen, így az ülés előtti tanácskozáson a határozathozatalokra készülnek, illetve meghallgatják Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszámolóját a nemzetközi katonai missziókban történő magyar részvételről. A Fidesz frakcióülésén eldől, hogy az ellenzéki párt ismét név szerinti szavazást kezdeményez-e az egészségbiztosítási törvényről, ahogyan a december 17-i első szavazásnál tette, illetve hogy a törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezés esetében is élnek-e ezzel a lehetőséggel.
Forrás: MTI, Mno.hu
Név szerinti szavazást kezdeményez a Fidesz
Az egészségbiztosítási törvényről név szerinti szavazást kezdeményez a Fidesz. A törvény módosító indítványairól ugyanakkor továbbra sem szavaznak, mert a tervezet koncepciójával nem értenek egyet – közölte Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.
A Fidesz név szerinti szavazást kezdeményez az Országgyűlésben az egészségbiztosítási törvényről – mondta Navracsics Tibor hétfőn, a képviselőcsoport ülése után. Az egészségbiztosítási törvény módosító indítványairól ugyanakkor továbbra sem szavaznak, mert a törvény koncepciójával nem értenek egyet, azt elfogadhatatlannak tartják – közölte a frakcióvezető.
Az egészségbiztosítási törvényt megerősítő fideszes népszavazási kezdeményezésről gombnyomásos szavazás lesz, mint Navracsics Tibor elmondta, úgy gondolják, hogy az előzetes nyilatkozataikkal szemben van arra esély, hogy a szocialisták mégis támogatják a kezdeményezést.
A frakcióvezető hangsúlyozta: a népszavazás lehetőséget ad a szocialistáknak, hogy a választópolgárokkal erősíttessék meg saját döntésüket. Másrészt – folytatta – ebben a témában, biztosan sor kerül népszavazásra, hiszen az Albert-házaspár kezdeményezéséhez már összegyűjtötték a szükséges 200 ezer aláírást, így szerencsésebb és olcsóbb lenne, ha a március 9-ei népszavazással együtt tartanák meg az egészségbiztosítási törvényről szóló referendumot.
Navracsics Tibor közölte: a törvényt megerősítő népszavazás előterjesztője ő maga, az egészségbiztosítási törvényjavaslat vitájának vezérszónoka pedig Mikola István lesz a Fidesz-frakcióban. Kérdésre válaszolva hozzátette: nem tervezik, hogy Orbán Viktor felszólaljon az ülésen. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy az ombudsmanjelöltekről a döntést elhalasztották a következő frakcióülésre, mert a házbizottsági ülésen a szocialisták azt kérték, csak február 25-én szavazzon a Ház a jelöltekről.
Forrás: MTI, Mno.hu
„Inzultusok” ellen: újra áll a kordon a Kossuth téren
Ismét kordonnal zárta le a rendőrség az Országház környékét. A Köztársasági Őrezred parancsnoka azért rendelte el a kordon újbóli felépítését, hogy tüntetők ne inzultálhassák a Parlamentből távozó képviselőket. Az Országgyűlés hétfőn tárgyalja ismét az egészségbiztosítási törvényt.
Nem sokkal vasárnap éjjel 11 óra után megkezdte a rendőrség a Parlament körül a kordonok felállítását – jelentette az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója. A kordon a Kossuth-szobor, a Rákóczi-szobor és a Károlyi-szobor körüli zöldterületet, valamint az Országház IX-es kapuja előtti területet zárja le a villamospálya vonaláig.
A teret Dobozi József, a Köztársasági Őrezred parancsnoka által hozott határozat értelmében zárják le február 11-én nulla órától „a szükséges ideig”, de legkésőbb 2008. március 31-én éjfélig. A területlezárás indokoltságát hetente felülvizsgáltatja, és amennyiben már nem áll fenn a lezárás indoka, haladéktalanul megszünteti azt.
A parancsnok azzal magyarázta döntését, hogy tavaly szeptember 17-én a Kossuth téren megtartott demonstráció során az épületből távozó országgyűlési képviselőket „a tüntetők részéről megengedhetetlen inzultusok érték”, és az ehhez hasonlók megelőzése, megakadályozása érdekében döntött a tér lezárásának kiterjesztéséről.
Forrás: MTI, Mno.hu
Így szórják az adófizetők pénzét. Nem kellett volna bevezetni a vizit-, tan- és kórházi napidí-jat. Ez burkolt adó, bár a kormány adócsökkentést ígért. Így a népszavazásra kidobnak 4 500 millió Ft-ot.
Újabb pénzkidobás! Az et.-ak nem szavazzák meg az országgyűlésben a privatizációról történő népszavazást, így nem lehet április 9.-én erről is szavazni, hanem majd ősszel (összegyűlt a szükséges 200 000 aláírás). Ez újabb 4,5 millióárd Ft.
Mennyi lélegeztetőgépet lehetne ebből venni?!
Aki szavazósdit játszik az fizesse is meg! Utána meg koldúlnak az 1%-ért! Akkor nincs bal, meg jobb ugye?
Szerintem semmi gond nem lehetne, ha az MSZP-SZDSZ a választási kampányban ezt, és nem pont ennek az ellenkezőjét ígérte volna.
Mégis mi változik? A jelenlegi elosztási rendszer alá épül még több mint 20 másik, mindegyik profitot vesz ki, mindegyik újabb bürokráciát épít ki újabb felügyelőbizottságokkal, engedélyezési körökkel, szabályokkal. Az egész arra jó, hogy azok az MSZP-sek, akik az önkormányzati választásokkor kiestek a rendszerből, most újból havi fixet kapjanak. Persze bejön még százmilliárd az állami kasszába, ami egy hónapon belül el is tűnik – csak az eü-rendszer lesz maradandóan rosszabb. Minden körülményesebb, drágább és nehezebb lesz mint most, pedig most se lehet azt mondani, hogy túl sok a pénz az egészségügyben, tessenek már segíteni elkölteni.
Hát persze, hogy nem ezzel, hanem az ellenkezőjével kampányoltak!
Tisztelt Hölgyek és Urak!
Mi az, amit – szerintem – lehet tudni a törvény következményeiről?
1. Ugyanannyi vagy kevesebb pénz jut az egészségügyre mint korábban.
2. Az a pénz, amely az OEP-től lett leosztva, most először 22 egészségbiztosítási pénztárhoz kerül, ők osztják tovább egy meghatározott, de saját maguk által külön is szabályozott protokoll szerint. Ez egy teljesen átláthatatlan, új bürokratikus rendszert jelent majd, amely lassítja a beteggyógyítás bizonyos fajtáit. Ez gyakorlatilag garantálható.
3. A 22 pénztár mindegyikének lesz két igazgatója: egy vezérigazgató, akit a befektető ad, és egy „protokoláris” igazgató, akit az állam (MSZP-SZDSZ) ad – tapasztalataink alapján ezt kaphatják nagyobb pártemberek a Gyurcsány Ferenc iránti hűség jutalmaként. Ez 44 új, kiemelt fizetésű ember. Ezen felül a felügyelő bizottságban lesz még két állam (javarészt MSZP-SZDSZ) által delegált tag és egy – valószínűleg – szakszervezetis. Ez újabb 66 magas honoráriummal járó pozíció.
Tehát még csak a menedzsment krémjénél tartunk, de máris 110 olyan emberről beszélhetünk, akik eddig nem voltak a rendszerben, de legkevesebb havi 1 millió forintba kerülnek egyenként az adófizetőknek (nyilván most nem azt nézzük, hogy nettóban mennyit kapnak). Ez éves szinten egymilliárd háromszázhúszmillió forint pluszkiadás.
4. Mindegyik pénztár alkalmaz majd orvos-szakértőket, brókereket, ügynököket, adminisztratív dolgozókat. Tegyük fel, hogy mindegyik pénztár összesen csak 30 embert alkalmaz. Ez 22 pénztárnál 660 olyan ember, akik eddig nem voltak a rendszerben. Ezek többsége sokkal jobban fog keresni, mint a minimálbér, ez evidens, de megsaccolni azt már nem merem, hogy mennyi pluszköltséggel jár. Az biztos, hogy több milliárd forintos költségről van szó.
5. A pénztárakat is kell felügyelni. Erre külön testület jön majd létre, amely szakértőkből, jogászokból, telefonos ügyfélszolgálatból és adminisztrációból fog állni. A vitás ügyek intézésére külön kell majd még egy közvetítőrendszer is. Ez újabb kiemelt fizetésű igazgatóból, helyettesekből, osztályvezetőkből és felügyelő-bizottságból fog állni.
Észrevettétek, hogy még gyógyításról szó sem volt, és már legalább 800 emberrel többet kell eltartani? És akkor még nem beszéltünk a kötelező profitról!
Szerintem nyilvánvaló, hogy a TB-törvény már a 2010-es választásokról szól. Ahogy az uniós pénzek elosztásánál egy, az önkormányzati választásokon kihullott pártgarnitúra fenntartása volt a cél, úgy most a társadalombiztosítás átalakításának is pusztán ez a célja. Gyurcsány Ferenc így teremt békét és ad pénzt az elégedetlenkedőknek, hogy ne legyenek pártharcok a választási kampányban.
Tegyük hozzá, hogy nem csak MSZP-SZDSZ-es fb-tagok stb. fognak bekerülni a pénztárakba, hanem meg fogják „kínálni” a Fidesz-KDNP-t is, és az MDF-et is. Mivel egy ellenőrző funkcióról van szó, információt csak bentről lehet kapni, nem tehetik majd meg, hogy nem küldenek be embert – különben nem tudják mi folyik majd odabent. Ez maga a 22-es csapdája. Nyilvánvaló, hogy ezzel az ellenzék is kompromittálódik, a tagjai abból részesülnek, amelyet támadnak.
Na de őszintén, Hölgyeim és Uraim, őszintén! Hát erre való a társadalombiztosítási rendszer? Ezért kell a kutyák elé vetni az egészségünket, pénzünket?
“A nyulak viszik továbbra is a puskát “. Megy a harc a pénztár felügyeletéért és azért hogy ki felügyelje az MSZP-s vagy SZDS.-aparatcsik. ? Most azon osztozkodnak kié legyen a pénztár felügyelet meg az Eu-s pénzek feletti felügyelet. Jó nagy konc mindkettő. Lehet mit levadásznia nagy pénzekből, mint a kederült ügyekből is látszik.
A nagyobb konc a betegbiztósítás minkettő azt szeretné megkaparintani !
Tegnap már elkezdték a marakodást !!!
Kilóg a lóláb elvtárs-ura, de nagyon !!!!
Öreg Halász! le a kalapppal az elemzésedet illetően! Itta magyarázat, hogy a szoc-libek miért olyan szép összhangban szavaztak( a gyengébbek kedvéért). De a várható bukás után is így biztos pénzforrások tetején csücsülnek az urak. Újra lehet játszani a menetett amit Antall idejében teljes egészében, de csak kicsit csorbitva a Fidesz érában is előadtak. A központi felső vezetés elvei utasításai a közbenső struktúrában eleródálnak teljes egészében súlytalanná válnak. A beültetet urak másokat szolgálnak a mások érdekei szerint szabotálnak a mások visszatérését előkészítendő.
Figyelem illetékesek – csak a teljes szanálás segíthet! Törvényestűl hivatalnokostúl a poklba velük! CSAK IS EZ LEHET A MEGOLDÁS!
A fentiekben megfogalmazottak a Csepel SC ügyre is szóról szóra vonatkoznak.
Öreg halász, a helyzet valóban súlyos. Az a döbbenetes, hogy a XI. kerületben még mindig 20% támogatta ezt a kormányt. Sokan még büszkék is rá, hogy inkább szenvednek, csak nehogy szakértők vezessék az országot.
“Láss,láss,láss hát láss,
a sorsod az elpusztulás…”
Igaz gondolat ! Láss ne csak nézz!
Ezek néznek,csak nem látnak! Tapasztalat! A jó meglátásuk miatt jelentettek fel a rendőrök! Hamis adatokat szolgáltatott az Önkormányzat a rendőrségnek! De szorul a hurok! Megfizet mindenki a gaztetteiért! Jogilag fogom őket elintézni! Mindenki aki Gazember munkát végzett az ügyemmel kapcsolatban! A rendőrség se kivétel!