Mandiner Blog vélemény, Magyar Nemzet, Csepel.info
Teleki Pál ismert térképe a Kárpát-medence nemzetiségeiről
Áll a bál a Szlovák Nagybirodalomban, megy a 24 órás ultimátumadás, elborult arccal fenyegetőzés, magyarozás, nemzetbiztonsági tanácskodás. Ha valaki azt képzeli, ez csak belpolitika, erősen téved. Ficónak, a szlovák politikai elit, sőt a szlovák népesség egy egészen jelentős részének magyarfóbiája van. Ezt a szerintem egyre nyilvánvalóbb tényt tessék szíves mindenkinek figyelembe venni, amikor a következő sorokat olvassa.
Nos, a Fidesznek tényleg semmi kára sem lett volna abból, ha később nyújtja be törvényjavaslatát a kettős állampolgárságról. Ezáltal talán kevesebb szavazatot kapott volna Fico és Slota, talán meg nem. Vagy találtak volna valami mást, amibe beleköthetnek, vagy nem. De egyrészt 1,5 millió erdélyi és félmillió délvidéki, kárpátaljai magyar várta a gesztust. Azt, hogy egy olyan bűnt tesz helyre az új kormány az elsők között, ami mély és nagyon fáj. Gyurcsány ámokfutásának legszégyenletesebb darabját, 2004. december 5-ét.
Másrészt pedig nem lehet tovább tekintettel lenni Fico örültségeire. Sőt, a szlovák, román, szerb érzékenységre sem.
Miért mondom ezt?
1. Maga a „szomszédok érzékenysége” toposzának felvetése is vérforraló. Vicc az, hogy a tolvaj érzékeny a zsákmányra, és azt várja, hogy az áldozat szemlesütve kerülje a témát. Csehszlovákia 1920-ban dönthetett volna úgy, hogy a szlovák-magyar etnikai határt (ami elég tiszta máig is, nagyobb enklávék nélkül) fogadja el az új határnak, és akkor ma nem lenne probléma. Úgy döntöttek azonban, hogy hódítanak, sőt ennél is többet akartak – Váctól Miskolcig az egész Északi-középhegységet, meg egy korridort Jugoszlávia felé. Csehszlovákia arcátlan tolvajként és megszállóként viselkedett tehát az első világháború után, amit 1945-ben megtetéztek a felvidéki magyarság teljes felszámolásának kísérletével.
A mai rossz viszonyért tehát gyakorlatilag 100 százalékban Prága és a szlovák nacionalisták a felelősek, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ők alkották meg a szlovákiai magyar kisebbséget. Bár Erdély és Délvidék kérdése bonyolultabb, ott is elmondható, hogy az etnikai tényező teljes figyelmen kívül hagyásával, hódító szándékkal húzták meg a határt. Nem az a baj, hogy a túlnyomóan román többségű Fogaras, vagy szerb többségű Al-Duna elveszett, hanem az, hogy olyan akkoriban egyértelműen magyar többségű, határközeli városokat is elvettek, mint Nagyvárad, Zenta, Szabadka vagy Nagykároly. Ezen szomszédaink egyszerűen tehát hódítók és megszállók, és ez erkölcsileg 90 év után sem változott meg, akármennyit is tisztogatták etnikailag az említett városokat, meg másokat.
2. De az erkölcsi mellett, sőt afölött van egy gyakorlati érv is. Az, hogy a „szomszédok érzékenyégét” hímestojásként kezelő magyar külpolitika akkorát bukott, mint Adolf ’45-ben. Fico úrnak megköszönhetjük, hogy megsemmisítette azt az illúziót, hogy ha szépen bánunk a megszállókkal, majd elfelejtik, hogy megszállók, és hagyják nemzetként élni a határaik közé került magyarokat. Nos, nem, nem hagyják. Göncz Kinga, meg nyolc éven át az egész zseniális magyar külpolitika hiába ment le laposkúszásba a Szlovák Nagybirodalom előtt, csak megaláztatást kaptak cserébe. A laposkúszás, mint taktika nem működik, mert nem az a baja a szlovák nacionalistáknak, hogy a magyarok nacionalisták, hanem az, hogy léteznek.
A vicc az, hogy még akkor sem lenne béke és barátság, ha az utolsó magyar is elszlovákosodna, vagy áttelepülne, mert akkor is megmaradna a magyarokkal szembeni történelmi fóbia. Ez ellen nem lehet mit tenni, mert a szlovák identitás alapjait építik erre. Arra nincs idő, hogy kifejtsem, de a laposkúszás a többiekkel szemben sem működik, mert a Balkánon az ilyen gesztusokat nem európaiságnak, hanem gyengeségnek nézik. Röhögött is Románia a 2002. decemberi Kempinski-afféron. Ha tényleg tartósan segíteni akarunk határon túli testvéreinken és nem csak nyújtogatni agóniájukat nyomorult kis kompromisszumokkal, akkor egy új magyar külpolitikának kell születnie, ami üt, ha ütik, és nem törődik azzal, hogy a másik kezében túsz van. Lehet, sőt biztos, hogy ez rövidtávon rossz az elszakított területek magyar közösségeinek, különösen a felvidékinek, de hosszú távon biztosan nem.
Mindaz, amit írtam, nem jelenti azt, hogy jelentsük be a revíziót, hiszen gyakorlati esély nincsen rá, de legalább saját szótárunkból száműzzük „a szomszédok érzékenyégét”, mint érvet. Politizálni okosan kell, nem úgy, mint blogot írni. Egyetlen dolog számít: a hosszútávú magyar össznemzeti érdek.
Most per pillanat az a teendő, hogy lehívjuk Fico minden blöffjét, és tegyük világossá a Nyugat számára: ha nem figyelnek ide, és nem segítenek európai megoldást találni a fortyogó nemzeti problémákra, a Kárpát-medence úgy robbanhat az arcukba, mint a Balkán. Richard Holbrooke 1995-ben azt mondta, hogy a magyar háromszög, tehát Magyarország, Szlovákia és Románia Európa következő gyújtópontjává válhat. A szikra még nem került a máglya közelébe, de a rakás ott áll.
Világossá kell tenni, jó lesz, ha Európa észhez tér, mert mi tovább nem vonulunk vissza.
Forrás: Mandiner Blog
Kapcsolódó:
A horvátok támogatják a magyarok kettős állampolgárságát – Vollebaek: Nincs biztonsági kockázat
Érdekes, és borotva élen táncoló szavak nélkül nem lehet párhuzamot vonni, határon innen és túl.
Párhuzam, megegyezés, akadály, vita, külpolitika, Európa két nemzete bármennyire fájó jogrendszerrel is de deklarálva.
Elvesztett szabad útjaink, a végtelen szabadság tudata, hogy Anyaország gyümölcseit, mások megtépték, ellopták gyökereinket, a megmaradt lombunk ágait tépi mindenféle balsors.
Mára, mint a villám a fába, csúcspontjára ért a kérdés.
Az idő, ami megállíthatatlanul ketyeg, mindig telik, észrevétlenül döf, ha érzékeny a múlt. A magyar múltunk pedig valljuk be érthetetlen módon csapott le ránk.
Én azt vallom, ezt a kérdést minden magyar tudatú (!!!) ember döntse el a maga lelkében, hogy érzi ezt az állampolgársági kérdsét. Sokan megjártuk Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Vajdaságot. Tegyük a világos szabad Ég alatt kezünket a szívünkre, és gondoljunk e magyar hagyomnyokat örző polgárokra, és tegyük fel a kérdést!
Összevetve úgy gondolom, az EU határai szabadok, egyéb mellett az ország szuveneritásának egy része is megszűnik ezáltal,
felteszem a kérdést, ha mégis konfliktus áll fenn két EU ország közt, azt az EU nem vizsgálja a kijelölt központjában?
Úgy tűnik, lassítja a Fidesz programok gyorsaságát ez a kérdés, annyira patthelyzet alakult ki ezügyben, hogy fellebviteli szervekhez kellene fordulni…. (szuv.)
Kellemes meglepetés a Mandinertől.
Vissza kellene vonulnunk, mert a szlovákoknak nincsen ínyére a kettős állampolgárság bevezetése.
És akkor mi van, lerajzolnak!!
Nyílván azért van több tíz ezer szlovákiai szlováknak cseh útlevele, mert “nincs igényük” rá.
He-he. Zed olyan jókat tud mondani, csak szegény már sokadjára esik pofára (tegnapi özönvíz vita adminnal, Napkirály-vita Gordonnal, és most ez). 😀
Remek írás!
És hány moldovainak van román állampolgársága/útlevele?
Milyen színű is az a moldovai zászló?
Gordon! Miről beszélsz? Olvasd vissza, hogy mit írtam:
“… a Napkirálynak tulajdonított elhíresült mondást, miszerint “Az állam én vagyok.” -valójában ez a mondat sem az uralkodótól származik.”
Az özönvíz és vízözön szó egyaránt helyes nyelvileg. Régen az özönvizet sokan vízözönnek mondták helytelenül, de “felvette” a köznyelv, így mára a vízözön is korrekt. De azért gondolj bele, hogyan hangzik szebben, özönvízszerű áradás, esőzés, vagy vízözönszerű ~.
A románok nem is nagyon ugrálnak az állampolgárság téma ügyében.
zed!
Elismerem hogy éjjel nem olvastam el a hsz-ed végét. Nálad a pont. Tehát nem három buktád volt két nap alatt, hanem csak kettő. Az állampolgárság kérdéskörében ostobaságokat beszélsz.
Azon túl, hogy véleményem szerint a legfontosabb kérdés most a gazdaság rendbetételének elkezdése, azt gondolom, hogy Ficoék alaposan túllihegik ezt a kérdést. Két EU-tagállamról van szó, schengeni, tehát gyakorlatilag nem létező határokkal. Nem mindegy a szlovákoknak, hogy a felvidéki magyaroknak ezentúl két igazolványa és útlevele lesz? Gesztus ez Magyarország részéről semmi több. Akik – magyarok – ott élnek, minden odaköti őket, ahhoz a földhöz. Nyilván nem kezdenek aknamunkába a szlovákok ellen, nem alakítanak “földalatti” mozgalmakat a szlovák állam megdöntésére szervezkedve. Olyan érzése van az embernek, minth kisebbségi komplexusokkal küzdenének a szlovákok. (Ez szó szerint így is van.) Soha sem volt – alig másfél évtizedes – véletlenül szerzett államiságukat féltik egy nem létező veszélytől. Egyébként Európában nagyonsok példa van a kettős állampolgárságra. Svájci-francia, francia-spanyol, francia-német, holland-német, s akkor még nem említettem az arab, török, Európába bevándoroltakat. Pedig ez utóbbiak nem is az Európai Únió polgárai. A szlovákok beteges rettegése éppen abból fakad, hogy soha sem volt a múltban igazi államiságuk. Most azt gondolják, hogy Orbán rövidesen bevonul egy fehér lovon Pozsonyba, ott hagyja a jószágot, s cserébe annektálja Szlovákiát.
MOST ÉRKEZETT A HÍR:
SZLOVÁKIÁBAN, A NAGYTAPOLCSÁNYI KÓRHÁZBAN
MEGHALT FICO!!!!!!!
http://www.origo.hu/nagyvilag/20100520-meghalt-patrik-fico-a-legaprobb-szlovak.html
Az egy törpe volt.Nem az A Fico.
KIRÁLYERDEI! TE KÉTSZER ÁLLTÁL SORBA HUMORÉRZÉKÉRT, S AKKOR SEM KAPTÁL!
HA NEM MONDOD, HOGY AZ NEM AZ A FICO, HÁT HÜLYÉN HALUNK MEG VALAMENNYIEN
Akkor most már az a Fico a legkisebb szlovák?…
Zed!
2006-ban a szlovákok minden nem Szlovákiában élő magát szlováknak vallónak megadta a kettős állampolgárságot. Akkor valahogy nem hallottam semmi tiltakozást a részükről! Az egész porhintés nemmás mint porhintés kampányfogás Ficóék részéről! Igenis adják meg a kettős állampolgárságot legalább erkölcsi támogatást kapjanak!
Idősebb vagyok, mint Szlovákia… 🙂
Mondjatok egy szlovák királyt…:)
Orbánnak le kellene ülnie Ficoval tárgyalni, mi vagyunk gyengébb alkupozícióban. Egyoldalúan bevezetni a kettős állampolgárságot óriási külpolitikai hiba lenne.
zed szerint ki vezet be kettős állampolgárságot, és hol?
Zed, sajnos az MSZP pont olyan, mint te. Szégyen.
Egyáltalán nem kell leülni Ficoval és folytatni a Szlovákia megalakulása óta tartó partalan történelmi társadalmi és politikai vitát. A horvátok mondják jól: ez magyar belügy.
Zed!
Igazad van Ti vagytok gyenge alku pozícióban de nem az új kormány!
Orbán helyében én bedobnám a köztudatba, hogy a történelmi Magyarország területén élő mindenkinek meg adnám a magyar állampolgárságot 🙂 (Már csal poénból is)
Vajon akkor Ficó saját magától is elvenné a szlovák állampolgárságot 🙂
Tárgyalni?
Ki is mondta Pozsonyban,hogy beugranak a tankjaikba és Budapestig meg sem állnak?
Beugranak? inkább a piától beszédülnek, amúgy mintha olvastam volna hogy egy ottani vállalkozó poénból odavitt nekik egy tankot persze tréleren, hogy nosza akkor ha ilyen bátrak gyerünk ne csak a szájuk járjon , lehet hogy slota részegen bóbiskol benne. 😀
Az Orbán kormány üljön le egy olyan Fico-val, aki nem engedte be Szlovákiába a magyar köztársasági elnökünket, ill. Bajnai miniszterelnökünknek sok mindent igért magyarországi tárgyalásakor, és semmit nem tartott be abból ! ??? (magyar nyelvtörvény stb.) Mi nyújtsunk egy gesztustalan tót-nak jobbkezet ???
Tetszett “Papi” tegnapi zednek írt 16.56-os hozzászólása a szlovákok kettős állampogárságáról. Gratulálok !
“Még meg sem választotta miniszterelnökké az új Országgyűlés, Orbán Viktor máris újra kezdte a szomszédokkal a hidegháborút, amely előző kormányzását végigkísérte. Akkor a státustörvény ügyében is vereséget szenvedett, mert nemcsak a szomszédokkal, de a nemzetközi normákkal is szembekerült. Most sem számíthatunk másra. E hidegháború első számú vesztesei a szomszéd országokban élő magyarok lesznek. A feszültségek kiéleződését mindig ők szenvedik meg”.
Miért nem kérdezi meg senki Ficotol, hogy megkérdeztek-e minket a nyelvtörvény bevezetése előtt???????? akkor meg miért ugrál?
ja, és a Benes dekrétumok még mindig érvényben vannak! szégyenteljes!
Számít hogy mit mondanak a szocik? Majd a bv intézetben a beszélőn beszélhetnek.
Erkölcsi kérdés, régi adósság a magyarok ügye
Csütörtökön kezdte tárgyalni az Országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amelyet öt képviselő – Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt, Kósa Lajos (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) – nyújtott be, és amelynek elfogadása nyomán egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kaphatnak majd határon túli nemzettársaink. Az MSZP halasztást és normális előkészítést sürget, a Jobbik üdvözli a kezdeményezést, de a moldovai csángó magyarok tekintetében módosító javaslatot fogalmaz meg. Az LMP úgy véli, fontos adósságot törlesztünk a határon túli magyaroknak, akik régóta szeretnék, hogy a kettős állampolgárság lehetőségét megadja nekik Magyarország, a párt azonban még várna a javaslat megvitatásával. Eközben Robert Fico szlovák kormányfő időzített bombához hasonlította a magyar elképzelést.
Bővebben a mai Magyar Hírlapban!
A horvátokat nem zavarja a kettős állampolgárság
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben hagyományosan nincs semmiféle vita, nézeteltérés Horvátország és Magyarország között, ezen a területen is jól állnak a dolgok – jelentette ki Martonyi János kijelölt külügyminiszter csütörtökön Zágrábban, miután megbeszélést folytatott Gordan Jandrokovic horvát külügy- és európai integrációs miniszterrel. Közben Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa Brüsszelben azt mondta, a kettős állampolgárságot nem tekinti biztonsági kockázatnak.
Fontos, hogy az Európai Unióban az egyes országok csatlakozását követően is folyamatosan nyomon kísérjék a tagállamok jogalkalmazási gyakorlatát a kisebbségi jogok területén – hangoztatta az Európai Parlament úgynevezett kisebbségi frakcióközi munkacsoportjában csütörtökön Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a munkacsoport társelnöke, Gál Kinga (Fidesz) Strasbourgban kiadott közleménye szerint. A meghallgatáson Vollebaek egyebek között kijelentette: a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem tömeges mértékben történő útlevélkiadással jár. A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy július végén fogják megvizsgálni és értékelni annak végrehajtását.
A magyar külügyi tárca leendő vezetője a több mint egyórás megbeszéléseket követően arról is beszélt újságírók előtt, hogy a magyar parlament néhány napon belül elfogadja azt az alkotmánymódosítást, amely biztosítja a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. „Ez egy régi adósságunk” – mondta, hozzátéve: sokat kellett vitatkozni a megoldási módozaton, de úgy tűnik, hogy most megvan a megoldás, „és ezzel mindenki megelégedésére rendeződik ez a kérdés”.
Az állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban elmondta: ez összhangban áll a térség jó néhány országának szabályozásával. Hasonló elveket, megoldásokat követ Románia, Szerbia és Horvátország is. Martonyi hozzátette, hogy a kettős állampolgárság intézményét a magyar jogrendszer régóta ismeri és mindig is alkalmazta. Most mindössze annyi történik, hogy egyéni eljárás keretében a magyar állampolgárság a szomszédos országokban élő magyarok számára is megadatik.
A szlovák aggodalmakra vonatkozó kérdésre Martonyi hangsúlyozta: magyar részről mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy szomszédaink megértsék ennek a törvényjavaslatnak a lényegét, hogy eloszlassák a félreértéseket…
Szerdai, kijevi látogatására utalva említést tett arról, hogy a környékbeli államok közül Ukrajna az egyedüli, ahol tiltják a kettős állampolgárságot, „de ott is találtunk megoldást, mert kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás szabályozásait, és ügyelünk arra, hogy egy ilyen eltérés semmiféle negatív hatást ne gyakoroljon a kétoldalú kapcsolatokra”.
A Horvátország és Magyarország közötti kapcsolatokról beszélve Martonyi arra is kitért: a Fidesz a kampány során is hangsúlyozta, hogy különleges jelentőséget tulajdonítanak a közép- és délkelet-európai együttműködésnek, a regionális politikák erősítésének. Horvátország ezen belül is különleges szerepet tölt be a nagyon szoros történelmi, földrajzi, kulturális és gazdasági kapcsolatok miatt. „Nagyon lényeges, hogy Horvátország mielőbb teljes jogú tagként kapcsolódjon be az európai integráció folyamatába” – jelentette ki a leendő magyar külügyminiszter. A zágrábi látogatás egyik legfontosabb célja is az, hogy kinyilvánítsa: „a következő hónapokban a lehető legnagyobb erőfeszítéssel fogjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások sikeres befejezését, lehetőleg még az év vége előtt”. Bízunk benne, hogy a csatlakozási szerződés aláírására a 2011-es magyar elnökség idején sor kerülhet – jelentette ki Martonyi János.
Az európai bővítési folyamat nem állhat le Horvátország tervezett csatlakozása után sem, Magyarországnak és Horvátországnak együtt kell működnie abban, hogy ez a bővítési dinamika továbbra is fennmaradjon. Az MTI kérdésére kifejtette: az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kaphat a két ország együttműködésében a gazdasági-infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése, amely biztonságpolitikai szempontból is lényeges. Az észak-déli gáz- és olajvezetékek, autópálya- vagy vasúti összeköttetések továbbépítése a többi délkelet-európai állam felé alapvető nemzeti érdeke a két országnak, de az európai integrációs folyamatnak is.
Gordan Jandrokovic megfogalmazása szerint Martonyi János miniszteri beiktatása előtti zágrábi látogatása tanúbizonyság arra, hogy a két ország között „nagyon jó, tartalmas és széles az együttműködés”. A horvát külügyi tárca vezetője örömmel fogadta, hogy magyar kollégája tájékoztatása alapján a mindig is jól működött, stratégiai jelentőségű horvát–magyar kapcsolatok a jövőben is kiemelt szerepet játszanak.
A horvát külügy és európai integrációs miniszter közölte: már tervezik a miniszterelnökök találkozóját is és Martonyi Jánost meghívta a július eleji, hagyományos Croatia Summit biztonságpolitikai találkozóra. A magyar állampolgársági törvény kapcsán azt hangsúlyozta: „ezzel nincs probléma”, Magyarország belügyének tekintik, és azt szeretné, ha ebben a régióban minden ország együttműködésre törekedne.