Csepel.info, Szenteczky.hu
Szenteczky János
Az alábbiakban Szenteczky Jánosnak, a csepeli MSZP elnökhelyettesének, polgármester-jelöltjének és a CSEVAK Zrt. vezérigazgatójának vitairatát olvashatják.
Hogyan tovább csepeli MSZP? Merre tovább csepeli baloldal?
„A csepeli MSZP jövője sokkal inkább függ majd attól, hogy sikerül-e újra a választóinkkal, a csepeliekkel foglalkoznunk?! Sikerül-e minél többjükhöz eljutnunk, hogy megkérdezzük: Tessék mondani, hogy tetszik lenni? Miben segíthetünk? Milyen gondok foglalkoztatják és azt hogyan tudjuk közösen megoldani?”
Kedves Barátaim!
Ezt elrontottuk: nem kicsit és nem tegnap. Nem én, nem te, nem ő: mi rontottuk el. És rendbe hozni is csak együtt tudjuk: nem én, nem te, nem ő: mi mindannyian.
De ha csak a kritikával foglalkozunk, abból nem lesz megújulás. Ha csak azt nézzük, ki mit hibázott, abból nem lesz ismét erős baloldali párt az MSZP. Fogat sem azért fúrnak, hogy fájjon, hanem azért, hogy meggyógyítsák. Ezért azt javaslom, miközben a múltat elemezzük, tekintetünket a jövőre vessük, azt vizsgáljuk, miben kell változnunk ahhoz, hogy megerősödjünk.
Szerintem most nem az országos helyzettel kell foglalkoznunk. Könnyű lenne sorolni, ki mit hibázott az elmúlt években, melyik országos vezető mit rontott el, hogyan kormányzott bele minket az elnökség a katasztrofális vereségbe. Meg is kell majd tenni a megfelelő fórumokon: a választmányban, a kongresszuson. De én inkább azt javaslom, most elsősorban magunkba nézzünk.
Nem kívánok mélyebb elemzésbe bocsátkozni! Megteszik ezt ma sokan. Főleg nem kívánom elemezni az MSZP országos politikai vezetésének felelősségét. Hiszem, hogy a csepeli eredmények, a csepeli MSZP megítélése csak kisebb részben volt és lesz ennek köszönhető. Vagy ha úgy tetszik: nem attól függ majd az MSZP Csepeli Szervezetének 2010-es őszi eredménye a helyhatósági választásokon, hogy hogy hívják majd az országos elnököt, vagy hogy kikből áll az országos elnökség?!
A csepeli MSZP jövője sokkal inkább függ majd attól, hogy sikerül-e újra a választóinkkal, a csepeliekkel foglalkoznunk?! Sikerül-e minél többjükhöz eljutnunk, hogy megkérdezzük: Tessék mondani, hogy tetszik lenni? Miben segíthetünk? Milyen gondok foglalkoztatják és azt hogyan tudjuk közösen megoldani?
Mára közhelyszerű, de igaz: elveszítettük a kapcsolatot az emberekkel, a választóinkkal! Bólogató Jánosok vesznek körül bennünket, akik a saját személyes érdekeik mentén azt súgják a fülünkbe, amit mi akarunk hallani. Nincs valós képünk a társadalomról, a csepeliek igazi problémáiról! Mint ahogy nem tudjuk azt sem, hogy vajon milyen véleménnyel vannak rólunk, csepeli szocialistákról?!
Azt tudjuk, hogy vannak köztünk megélhetési politikusok! Hogy kik ők? Akik az elmúlt 15-20 évben a politikából éltek és ma, ha váltani kellene, nem tudnának másból megélni. Akik hitbizománynak tekintik a tisztségeiket, a beosztásukat vagy éppen a választói körzetüket. Akiknek nincs szakterületük, nincs piacképes szakmájuk – csak politikai egzisztenciájuk van, amihez görcsösen kapaszkodnak. És akik durcás gyerekként megsértődnek, csapkodnak, szervezkednek ha úgy érzik elvesztették, vagy elveszíthetik a hitbizományt. Teszik ezt ahelyett, hogy elgondolkodnának, hogy nagyobb sebességre kapcsolnának. Nem az intrikában, a közösségi munkában!
Én nem ítélem el őket! Viszont ők se vegyék zokon, hogy most kimondjuk: nincs rájuk többet szükségünk! A meghatározó pozíciókban biztosan nem. Mert egészségtelen, torz, értékek nélküli rendszer „épül fel” általuk! Mert rossz példa ez a társadalom számára! Taszító, amitől csak elfordulni lehet! És a választóink nagy része mára már el is fordult tőlünk!
Nem elég az ideológiát rendbe tenni. Nem elég tudni, hogy melyek az igazi baloldali értékek. Ezek az értékek mit sem változtak az elmúlt években – ők változtak, ők fordultak el! Mert magukkal, az egzisztenciájukkal, az ehhez szükséges hatalmi játszmákkal voltak elfoglalva! És talán most megint erre készülnek!?
Jelzések, melyekre nem figyeltünk eléggé – merre tovább csepeli baloldal
A 2006-os önkormányzati választási eredmények mindenki számára egyértelmű figyelmeztetést adtak: a csepeli MSZP rossz úton halad! 3 képviselői helyet elvesztettünk a 17-ből, másik kettőt pedig csak hajszál híján nyertünk meg. A háromból egyet alpolgármesteri pozícióból vesztettünk el. A két „hajszál híján”-ból az egyiket szintén…
Sokak számára vált egyértelművé: olyan lehetőséget szalasztottunk el, amelyre nem biztos, hogy 2010-ben újra lehetőségünk lesz. Nem újítottuk meg sem a pártvezetést, sem az önkormányzat vezetését. És ez nem elsősorban személycseréket jelentett volna. Szemléletváltozást! Felfrissülést és dinamizálódást! Szemléletváltoztatást és új csepeli érdekek, új politikai értékek meghatározását!
Többen mondják: kimaradt a hatalomból egy generáció! Ez igaz! De ennek „kiigazítására” a 2006-os választások előtt lett volna lehetőség: az ötvenesek generációjának kellett volna a vezetéshez, irányításhoz jutnia úgy, hogy ebben a 30-as, 40-es korosztályra támaszkodnak.
Ez a lehetőség elmaradt, és amikor 2006 végén a polgármester-pártelnök bejelentette: nem kíván újabb ciklust vállalni, törvényszerűen kitört az utódlási harc! És azt is ki kell mondani: generációs alapon! Az 50 évesek és a 30 évesek között.
Pedig tudtuk, kimondtuk, hogy hiba ezt tenni! Hiba egymással foglalkozni és nem a választóinkkal! Mégis megtettük! Rivalizáltunk, intrikáltunk, szekértáborokra osztottuk magunkat.
Úgy tettünk, mintha az országos politikai események erre lehetőséget adtak volna a számunkra. Az őszödi beszédnek a csepeli társadalomra, a csepeli baloldalra is óriási hatása volt. Az EP választás eredményeit pedig csak az nem értette, aki nem akarta!
Még a világgazdasági válság megrázkódtatásai sem térítettek észhez bennünket! Féltünk kimondani: válságkezelésre van szükség, mert válságba került, válságba kerülhet a csepeliek jelentős része. De irtóztunk a válság szótól. Irtóztunk nevén nevezni azt, ami! Így a válaszlépéseink is elmaradtak a társadalmi várakozástól! Vagy talán válaszlépéseink sem voltak…
És mindezek után ért bennünket, csepelieket egy újabb csapás: nemcsak politikustársunkat, hanem barátunkat vesztettük el egy tragikus téli estén! Olyan körülmények között, amelyet a józan ész soha fel nem foghat.
Mintha az égiek összeesküdtek volna ellenünk: minden, ami velünk, körülöttünk történt, olyan volt, ami lebénított bennünket. Amire nem volt receptünk. Nem volt, mert addig nem kellett. A csepeli MSZP politikája, annak meghatározó szereplői soha ilyen gondokkal nem találkoztak. Soha nem voltak rákényszerítve arra, hogy szövetségeseket keressenek a politikához. Még koalíciós kényszerben sem voltak soha… És nem tudtak mit kezdeni az egyre erősödő szélsőséggel sem. A mind hangosabb, mind pimaszabb, mind támogatottabb ellenzéki retorikával!
Magamról
10 éve veszek részt a helyi politikában, amely a párttagságommal kezdődött, majd 2002-ben önkormányzati képviselővé választásommal folytatódott. A tanulás, a tapasztalás évei voltak ezek.
26 évesen, friss közgazdász diplomával a zsebemben a Pénzügyi, költségvetési és közbeszerzési bizottság élén találtam magam. Hittem a vezetőkben, hittem a költségvetésünk szerkezetében és hittem, hogy mindannyian Csepelnek a legjobbat akarjuk. Hittem abban is, hogy amit mondunk, azt meg is valósítjuk. Mindenáron!
Csak kicsit szomorított el és generációs problémának értékeltem azt a furcsa „fogadtatást”, amely a frakciómban, és a pártomban, az „erős régiek”, az ún. „második vonalbéli” politikusok irányából ért… – tisztelet a kivételnek!
Az MSZP Csepeli Szervezete 2002 őszén hatalma csúcsán volt. A helyi pártpolitika meghatározó szereplői irányították a pártot és az önkormányzatot is – a választási eredmények alapján mondhatjuk: a csepeliek jelentős számának megelégedésére!
De a hajszálrepedések már látszottak! Mind a pártban, mind az önkormányzatban. Miközben mindenki a megújulás, a fiatalítás szükségességéről beszélt, konkrét lépések nem, vagy csak nyomokban történtek. Magam is elhittem, hogy személyem felvállalása, elnökségi taggá, majd képviselő-jelöltté választása a kezdő lépés csak – ezt további személyi lehetőségek követik majd… Nem így történt! Ebben hibásak a fiatalok, mert nem jelentkeztek, nem jártak közénk – de hibáztak az idősebbek is, mert nem gondolták végig, talán a pártfórumaink tartják távol a fiatalokat a jelenléttől…
Az évről évre lefolytatott önkormányzati viták például a költségvetésről, az évről évre felmerülő ágazati problémák ismétlődése felvetette, felveti a kérdést: ha minden évben ugyanazon gondok elé néztünk, hogy hogy nem tudtuk rájuk kidolgozni, kidolgoztatni a megoldásokat? Vagy ha a szakértői anyagok elkészültek, miért nem, vagy miért csak részben volt erőnk azokat megfogadni, bevezetni?
A ciklus vége rohamosan közeledett és én nem láttam nyomát annak, hogy jelentős változások fognak bekövetkezni. Sem politikai, sem városirányítási területen. Ezért 2006 tavaszán lemondtam a képviselői mandátumomról és attól kezdve tudatosan készültem arra, hogy a legjobb jelölt legyek a csepeli polgármesteri tisztségre.
A polgármesterjelölt választás után – egy legitim döntés „utóélete”
2009 tavaszán kiizzadtuk magunkból a döntéskényszert: zárjuk le végre a belső hatalmi harcokat. Versenyeztessük meg, majd végül válasszuk meg polgármester-jelöltünket. Ez megtörtént. Az igazán nemtelen küzdelem csak ez után kezdődött… És máig is tart – az MSZP-re sajnos oly jellemző módon…
Elhangzanak néha olyan állítások, hogy a polgármesterjelölt és a heves, meggondolatlan fiatalok verték szét a pártot és a frakciót. Vannak akik minket, az új generációt okolnak azért, hogy hol tart Csepelen is a baloldal.
Úgy gondolom, csak akkor bírálhatunk másokat, ha a bírálatot önmagunkkal kezdjük és képesek vagyunk az önvizsgálatra is.
Nos elismerem, az a típus vagyok, aki tűzön-vízen is keresztül megy az elveiért, a céljaiért. Igen, lehet mondani, hogy ambiciózus vagyok, ezt vállalom. Valóban nem adom fel egykönnyen a céljaimat. De félreértés ne essék, nem csak akkor, amikor a személyes céljaimról van szó. Akik azt hiszik, hogy célként egyetlen dolog lebeg a szemem előtt: a hatalom megszerzése – azok nagyon tévednek!
Viszont álszentek se legyünk! Amikor valaki kijelöli az utat önmaga számra, abban persze benne vannak az önös érdekek is. De azt vallom, fontos, hogy az ember önmagán túl is lásson, hogy érezze a felelősséget a közösséggel szemben.
A Csevak irányításában eltelt évek alatt rengeteg kerületi problémával megismerkedtem. Rálátásom volt és van arra, hogyan kell vagy lehet egy várost irányítani. Sok csepeli emberrel beszéltem, számtalan helyi céggel és szervezettel alakítottam ki kapcsolatot. Nem is szállnék harcba a polgármesteri székért, ha nem gondolnám, hogy az a tapasztalat és tudás, amit megszereztem, valóban hasznára válhat a kerületnek. Még ha nagyképűen hangzik, akkor is őszintén hiszem, hogy a kerület életét egy megújuló csapattal új irányba tudnánk fordítani. Határozott elképzeléseim vannak arról, hogy hogyan, kivel és mit kell tennem.
Talán megosztó a személyem? Lehet, de vállalom. Mert nem kívánok azokkal az emberekkel együtt dolgozni, akik több ciklus óta az állandóságot képviselik. Akik csak a saját érdekeik szerint cselekszenek, akik képtelenek a váltásra, a megújulásra.
Ám komolyan megszívlelendő kritika irányomban, hogy nem foglalkozom eleget a személyes kapcsolatokkal, nem beszélgetek eleget különböző eseményeken az emberekkel és nem tűnök kellően kedvesnek, mosolygósnak. Ez talán azért látszik így, mert valóban nem szeretem, ha hosszasan beszélgetünk, netán fecsegünk dolgokról. Inkább a tettek, mint a szavak embere vagyok!
Hiszem, hogy aki ténylegesen nyomon követte az eddigi munkámat, az észre vette bennem a felelős cselekvés, a jobbítás szándékát, a változtatás igényét.
Szeretném ismét hangsúlyozni: nem attól fogunk megújulni, ha csak fiatalok kerülnek pozícióba. Többször, több helyen kifejtettem már: a csepeli politikai elit tagjai nem az életkoruk miatt számítanak öregnek. Nem. Számomra az elöregedés az jelenti, hogy 15-20, vagy akár még több évet töltöttek a politikai vezetésben és közben módszereik, stílusuk és szemléletük nem sokat változott.
És persze vannak kivételek: akik szembenéznek ezzel. Akik nem ragaszkodnak görcsösen a székükhöz. Akik megértik az idők szavát és maguk is a megújulást szorgalmazzák, sőt az élére álltak ennek. Minden tiszteletem az Övék.
Ezek után aki még mindig azt mondja, hogy a fiatalok munkája miatt vagyunk most nehéz helyzetben, az megfeledkezik még sok, a választást negatívan befolyásoló más tényezőkről is. Például a kettős gyilkosságról. Vagy egyes politikusaink által elkövetett etikátlanságokról. Vagy elfelejtik azt, hogy pont kampányidőszakban, amikor a legtöbb munkánk volt és a legnagyobb szükség lett volna összefogásra, egy helyi képviselőnk kilépett a frakcióból, egy országgyűlési képviselőjelöltünk pedig visszalépett az indulástól – nem kis feszültséget keltve ezzel.
Kezdő lépések: hogyan tovább csepeli MSZP?
Válaszút előtt állunk! A következő lépések felelőssége óriási! Vagy sikerül jó irányba terelni az MSZP-n belüli folyamatokat, vagy megtesszük az utolsó lépést is a szakadék szélén.
Egyre többen vannak azok és egyre hangosabbak, akik a különböző szintű vezetők azonnali távozására szólítanak fel. Teljes tisztújítást akarnak minden szervezetben.
Magam is a változás híve vagyok! Sőt, szeretném előre tisztázni a szándékaimat. Amennyiben tisztújítást hajtunk végre az MSZP Csepeli Szervezetében, jelöltetni fogom magam az elnöki tisztségre!
De megismétlem: vannak fontosabb dolgok, mint a pozíciók! Vannak fontosabb érdekek, mint a személyes ambíció!
Gondoljunk csak bele: az elmúlt 8-12 évben kik fordultak meg a csepeli MSZP elnökségében? Bizton állíthatom, mindazok voltak már tisztségben, akik ambíciójuknál, ismertségüknél, munkájuknál fogva arra alkalmasnak találtattak. Sőt, legyünk őszinték! Magunk előtt nem letagadva a döntési mechanizmusokat elmondhatjuk, hogy minden vezetésre alkalmas személy volt már az elnökség tagja. Idős vagy középkorú, nő és fiatal egyaránt.
Voltak köztünk karrieristák, kipróbált és „jól bevált” elvtársak, igazi húzóemberek, szürke eminenciások… Voltak, akik bizonyítottak, és voltak, akik csalódást okoztak. De nem volt, nem lehetet köztünk fecske – aki a nyarat megcsinálta volna! Nem csoda, hogy így van. Hiszen együtt rontottuk el, mi mindannyian!
Kedves Barátaim!
Kimondhatjuk: büntetésből menjen a teljes elnökség. De gondoljuk végig magunkban, hogy kik jöhetnének szóba egy tisztújítás esetén!? Vajon fel tudnánk-e sorolni 8-10 olyan embert, akik megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyeket most oly bőszen és hangosan sorolunk és hiányolunk?! Melyek is ezek?
Legyen fiatal, de legalább is fiatalos. Haladó szemléletű, nagy munkabírású! Kreatív, innovatív! Kiváló szervező! A korszerű kommunikációs eszközöket készség szinten ismerő! Legyen ismert és elismert – hogy azt ne mondjam, kipróbált, aki az emberek bizalmát élvezi! Aki már bizonyított is egyúttal! És persze az elmúlt 8-12 év elnökségeiben nem vállalt még tisztséget!
Én ki merem mondani: nincs ilyen ember közöttünk Csepelen! Sőt, tovább megyek! Nincs olyan ember a Magyar Szocialista Pártban, akit a fentiek alapján az országos vezetésbe választhatna a kongresszus!
Ezért nem hiszek abban, hogy az azonnali tisztújítás önmagában bármit megoldana! Nem hiszem, hogy ez megoldás lenne az MSZP, a csepeli MSZP problémájára!
Én a munkában hiszek! Hiszek az értelmes feladatokban, abban, hogy a fent bemutatott problémákat elkezdhetjük közösen megoldani! Hiszek a baloldal értékrendjében, hiszek a baloldali szavazókban! Hiszek az önkormányzati választás jó esélyeiben, mert hiszek a közösség erejében és hiszek a csepeli emberekben.
Hiszem, hogy aki vezető tisztségre pályázik ma a baloldalon, a következő 5 hónapban annyi lehetősége lesz megmutatni a kvalitását és tenni akarását, mint az elmúlt négy évben összesen volt!
Két nap múlva összeül az MSZP választmánya, hogy döntsön: legyen-e tisztújítás a pártban?! Én nem bocsátkoznék jóslatokba a döntést illetően!
Ezért azt mondom, azt javaslom: ha a teljes tisztújítás megtartása lesz a döntés szombaton, akkor annak megfelelően átgondoltam, józanul mérlegelve tegyünk javaslatot a tisztségviselőinkre, majd a válasszuk is meg őket. De ne álljunk meg ennyinél! Felelősségünk teljes tudatában tartsuk kötelességünknek és feladatunknak, hogy követeljük meg az új elnökségtől, hogy közös érdekek alapján, olyan hatékony választási stratégiát és hiteles, szakmailag megalapozott várospolitikai programot alakítson ki, amely biztosítja a sikeres szereplésünket az önkormányzati választáson.
De ezt javaslom, ezt kérem akkor is, ha a választmány úgy döntene, hogy a tisztújítást a választások után tartsuk meg. Akkor sem dőlhetünk hátra! Akkor is csak a közös munka marad a választásokig. Vagyis eljutni újra a választóinkhoz, a csepeliekhez! Hogy érezzék, hogy elhiggyék: újra velük foglalkozunk és nem magunkkal. Hogy ők a fontosabbak és nem a pozíciók!
Én ebben látom ma a Csepeli MSZP problémájára a megoldást – ezt javaslom a Taggyűlés számára is!
Szemléletváltozást a csepeli MSZP-ben! Szövetséget Csepelért a baloldalon!
Budapest, 2010. május 13.
Szenteczky János
A Csevak működéséről és a Csepel Újság fontosságáról had osszak meg egy történetet veletek.
Pár hete egy olvasói levél jelent meg a CSÚ-ban, hogy a Szent István úton egy járda rossz állapotban van és nem képes elintézni az önkormányzati képviselő,( Glavanov Miklós) hogy megjavítsák.
A levél megjelenése után kb. 2-3 héttel el is kezdték felújítani a járdát.
Én még azon a héten felhívtam a Csevakot, hogy ugyan nézzék már meg a Kökörcsin utcát ( Szent Isván utcáról nyílik a Sarok Shop-nál),hiszen akkora kátyúk vannak rajta, hogy véleményem szerint nem alkalmas a közlekedésre.
Annyit tudtam meg, hogy tudnak róla, de még most folyik a közbeszerzés az utak és járdák javításáról, ameddig ez nem bonyolódik le addig semmilyen javítás nem történhet. Ezen kiakadtam, hiszen láttam , hogy innen egy kilométerre vadul javítják a járdát.
Amikor ezt szóvá tettem azt a választ kaptam, hogy ez nem szakmai hanem politikai döntés volt.
Remélem a történet megírása miatt nem rúgnak ki senkit a Csevaktól, mert akivel beszéltem az tök normális volt.
A Kökörcsin utca meg biztos azért nem kerül egyhamar sorra mert nagyon hosszú sokkal hosszabb mint a csepeli gerincút, ugyanis pontosan három házból áll.
ui.: sokáig abban a hitben voltam, hogy a Csepel Újság szart sem ér, de ez a történet ráébresztett, hogy tévedtem.
Nem lesz ennek jóvége!
Nem ám!
Tök jó, most néztem a CSIP-en, senki nem mert hozzászólni ugyanehhez a témához. Talán szövegértelmezési gondok vannak odaát?
Tényleg, szerintetek ezt Szenteczky egyedül írta? Ilyen ékesszóló lenne?
Szemezgetek:
“Mára közhelyszerű, de igaz: elveszítettük a kapcsolatot az emberekkel, a választóinkkal! Bólogató Jánosok vesznek körül bennünket, akik a saját személyes érdekeik mentén azt súgják a fülünkbe, amit mi akarunk hallani.” – Maga is ilyen emberekkel vette körbe magát! Miről beszél?????
“Azt tudjuk, hogy vannak köztünk megélhetési politikusok! Hogy kik ők? Akik az elmúlt 15-20 évben a politikából éltek és ma, ha váltani kellene, nem tudnának másból megélni.” – SZENTECZKY ÚR, maga miből él? Amióta dolgozik, a Csevakban dolgozik. Maga is megélhetési politikus, még ha nincs is mindig politikai címe. Akkor kérdem Én, maga miért nem mondott le Csevak vezetői pozíciójáról, miután kiderült, Ön lesz a Csepeli MSZP polgármester jelöltje? Azért, mert nem tudna miből megélni! Úgyhogy ez nem jött be!
“Nem elég az ideológiát rendbe tenni. Nem elég tudni, hogy melyek az igazi baloldali értékek. Ezek az értékek mit sem változtak az elmúlt években – ők változtak, ők fordultak el! Mert magukkal, az egzisztenciájukkal, az ehhez szükséges hatalmi játszmákkal voltak elfoglalva! És talán most megint erre készülnek!?” – Ez már beteges. Komolyan mondom. Üldözési mániája van! Ők változtak? Nézzük csak meg a Hagyót? Nézzük csak meg Császár lakás mutyiját? Ezekben hol vannak a baloldali értékek? Ne szórakozzunk már!!!!!
Szemléletváltozást! Felfrissülést és dinamizálódást! Szemléletváltoztatást és új csepeli érdekek, új politikai értékek meghatározását! – Na éppen ebből nem kérnek a Csepeliek, meg néhány párttag sem, az tuti.
Na, én ezt abba is hagyom. Szerintem egy rakás sz.r ez az egész. Hemzseg a hibáktól, és úgy akarja beállítani magát Szenteczky úr, hogy csak Ő tudja megmenteni a Csepeli MSZP-t! Téved!Éppen Ő az, akitől még mélyebbre süllyed a Csepeli MSZP. És meg kéne végre értenie, hogy pont belőle nem kérünk. NEM VILÁGOS?????
A Bólogató Jánosok ( zed, ződ, csepeli és a többiek) nem a föld alól jöttek elő. Igény volt rájuk, a kritikátlan sleppre.
De kinek volt rá igénye?
Ditte: lehet,de ált. ott egy hét alatt kb. három hozzászóló van bármihez is 🙂
Ja, ha azzal töltik az időt ideát, hogy meggyőzzenek minket, nem jut idejük a balfék oldalukra. Sajnos az agymosás nem sikerült..
Ditte!
Ő irta,egyedűl!Én beszéltem személyesen vele,még 2006-ban.Akkor is így fogalmazott,ugyanígy gondolkozott.A dinamizmus,az eltökéltség sugárzik belőle ha személyesen megismered…Most is hinnék neki …ha nem tett volna időközben egy két ballépést!(pl Cs.M)Jelen esetben “a CÉL(ja) nem szentesítette az eszközt”.
Ditte!
Odaát nem igen szeretik és tűrik a “más” véleményt!
Pl:
felkiáltójel! szerint:
2010. május 9. vasárnap 14:55-kor
bal-lib!
Úgy látni te egyáltalán nem akarod kinyitni a szemedet, akkor pedig kár itt lebzselned!
Még szerencse, hogy nem akarnak tettlegesen szemkinyitásra kényszeríteni!
Nem csoda hogy nem reagálnak,ez a beszéd ,az Öszödi beszéd 2010-es Csepeli változata! Olyan “Rázzátok már meg magatokat…”
Kíváncsi vagyok, hogy mennyi MSZP-s fog “konstruktív” hozzászólásával hozzájárulni Szenteczky elvtárs vitairatához.
Pedig elég gyenge, illő volna megtámogatni.
Hol van ilyenkor a “csepeli” és a “zed”?
Itt vagyok, ragyogok! Autógramm kellene? Majd reszelek neked! 😉
Úgy látszik nagy a zűrzavar odaát, már le is fagyott az oldal. 🙂
Kedves Csepelino1!
Ezt az üzenetet Neked bátorkodtam írni, de mivel elírtam a címzettet, úgy tűnik, nem ért célba, ezért ide másolom, hogy érts belőle:
Úgy “négyszemközt” megjegyezném, hogy nem szép, amint itt áztatod és ellendrukkerkedsz a saját pártod egyik-másik tagjával kapcsolatban. Nem árulásnak hívják ezt véletlenül? Bár én egyetlen párt tagja sem vagyok (Veled ellentétben), úgy hiszem, ezt a tulajdonságot sehol sem értékelik…
Még hozzátenném, hogy az ember (de még az állatok nagy többsége sem) sz@rik abba a tányérba, ahonnan eszik.
Zed!
Rejtsd el a reszelőt, mert majd jól jöhet a bilincs megoldásához, vagy a rács megnyitásához!!!
LB: ja, persze, bezzeg a csepel.infón meg szeretik és tűrik a más véleményt, nekem se mondta itt még senki, hogy menjek innen.
Amúgy meg Szenteczky írása túlságosan terjengős, önismétlő, és zavaró benne a rengeteg felkiáltójel. Szóval ez nem sikerült valami jól.
csepelino1
úgy látszik te és Horváth Gyuszi, már ha nem te magad vagy, mentek a levesbe.
ezt írod: “És meg kéne végre értenie, hogy pont belőle nem kérünk. NEM VILÁGOS?????”
kattints már rá a pártlapotokra, a csepelen.hu-ra, a tagságotok Szenteczkyt támogatta. Mégis kérnek belőle. Csak túlélitek valahogy, hogy 20 év szabad rablás után már a saját pártotok sem benneteket támogat. Kizárt amúgy szerintem is, hogy azok akik már a rendszerváltáskor is politikusok voltak, meg tudnának újulni. Ez olyan, mint ha az egér akarna macskát fogni… 😀
Bukás – A csepeli MSZP utolsó napjai
Csepel, 2010 tavasza. Egy korrupt párt a bukására vár. A kerületi székházban kegyetlen harcok folynak. Tóth Mihály a párt vezetőségével és a Csevak legényeivel elsáncolja magát. A csepeli mutyizás helyzete a Fidesz-KDNP győzelmével egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos lebukások állandó stresszben tartják a kerület elkeseredett vezetőit.
Miközben az MSZP-n belül a kétségbeesés tombol, Tóth Mihály a pártja teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet a csepelieknek már lehetetlen hazudozni, a polgármester tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen – Podolák Györgyhöz hasonlóan “a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny”. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Avarkeszi Dezső mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő visszalépett az LMP javára, gyorsan megpróbál elmenekülni a kerületből, nehogy lebukjon.
A fideszesek a törvényes elszámoltatásra készülnek…!
http://kepfeltoltes.hu/100514/40838_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/100514/a-bukas2-e1267200700358_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/100514/fihrer_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Folytatás októberben! 😀
Hajrá Csepel, hajrá magyarok!
Vica!
Nem árulásnak hívják ezt véletlenül? – NEM! Ha árulás lenne, akkor a Németh Szilárdhoz juttatnák olyan infokat, amikkel sokkal rosszabbul járnának. De ilyet nem teszek. És Én csak támogattam Őket (elveikért). De ebben a pártban már az nem számít. Rossz utat választott ez a párt. És ezt a választók meg is mutatták. ENNYI NEKTEK NEM ELÉG? 19%!!!!!! Akkor az az ember (választó), aki 4 év alatt elpártolt-elhidegült az a Ti szemetekben mind áruló?????? He-he-he-he-he-he. 🙂 Viccesek vagytok!
Vica: “Még hozzátenném, hogy az ember (de még az állatok nagy többsége sem) sz@rik abba a tányérba, ahonnan eszik.” – Az a különbség (veletek ellentétben), hogy Én nem eszem ebből a tányérból. Én csak támogattam Őket! Veletek ellentétben, akik mind a hatalomért csináljátok! És csak ez az egy cél vezet. És ez HIBA!
“*” úgy látszik te és Horváth Gyuszi, már ha nem te magad vagy, mentek a levesbe. – DE NAGY SZÁD VAN! Látom, Te is CSEVAKOS vagy! Átmosták az agyadat rendesen. Eltaktikáztátok magatokat rendesen. Hi-hi-hi-hi-hi-hííííí . . . 🙂
És NE REMÉNYKEDJ! A Horváth Gyula Úr nem megy a levesbe! Ő – Ők még mindig Csepelért fognak dolgozni, amikor az itt lakók azt sem fogják tudni, ki az a Szenteczky Úr, és bandája!
“*”: kattints már rá a pártlapotokra, a csepelen.hu-ra, a tagságotok Szenteczkyt támogatta. – Nézzük már meg, az Ő támogatói 1 évvel azelőtt hol voltak, és hogy hogyan kötődnek hozzá. Én ezt mind tudom, hiszen ott voltam. . . 🙂 Erről beszéltem.
Kedves csepelino1!
Úgy hiszem, másként látjuk ezt a dolgot. Ha valaki egy párthoz, egy munkahelyhez, egy családhoz vagy bármihez tartozik, úgy hiszem, a legdurvább, amit tehet, ha kibeszéli és ezzel szembeköpi a saját csapatát. Számomra ez árulás, ugyanis, ha valami gond van a csapatban, egyszerűen oda lehetne állni tisztességgel, gerincesen, és Velük megbeszélni. Ha nem tetszik a dolog, odébb lehet állni úgy is, hogy az ember nem dumálja ki Őket.
Gondolj csak bele. Pl. elválik egy házaspár, s az egyik fél mást sem tesz a sértettségéből eredően, mint fűnek-fának és a vargának ecseteli, hogy mit nem csinált szerinte jól a felesége/férje. Kigúnyolja, kiröhögi mások előtt…
Amit Te itt csinálsz, ugyanaz pepitában (szerintem). Lejáratod saját magad azzal, hogy a hozzád tartozókat igyekszel lejáratni. Ne tedd kérlek, ez nem méltó.
Kedves Vica! Amiről most írok, biztosan nem hallottál: talán a jövőben nem kevered össze a pártot a családdal.
Adott egy párt, ahol bevált módszer, hogy valamilyen szinten a hatalomra törő személy párttagokat toboroz maga körül. Állást ad nekik, esetleg az általa foglalkoztatott vállalkozók munkavállalóit belépteti a tagok sorába. Aztán amikor a választások jőnek el – láss csodát- az új tagok leváltják a régi vezetőt. Vagy kiiktatják a konkurrenciát.
A kigolyózott személy persze csalódott, aminek hangot ad.
Ezt nevezed te árulásnak. Én nem.
Ui: ha valakik a történetben magukra ismernek, a véletlen műve.
Akinek nem inge, ne vegye magára!
csepelino1
A hozzászólásod egészével nem akarok foglalkozni, mert az egészből süt a primitívség. Egy bukott hatalom utolsó kétségbeesett kapálózásai ezek, és elég szánalmas.
Viszont erre az egy mondatodra regaálnék:
“A Horváth Gyula Úr nem megy a levesbe! Ő – Ők még mindig Csepelért fognak dolgozni” – Ha eddig Csepelért dolgozott volna a társaival, akkor nincs ez a választási eredmény. Ahogy az LMP mondta: “tetszettek volna jobban kormányozni” – és ez Csepelre is igaz.
Kedves Herbert!
Persze, igazad van abban, hogy minden társulás más. Ha így működnek a pártok, ahogyan leírtad, ez igencsak hasonlít arra, mint amikor egy talpraesett, ügyes ember céget alapít. Maga köré gyűjti azokat az embereket, akikben fantáziát lát, hogy a saját cégét fölvirágoztassa, s közben munkát, megélhetést biztosít a partnereinek, alkalmazottainak. Aztán, amikor pl. válság van, csökken a fizetőképes kereslet a termékeik vagy szolgáltatásaik iránt, kevesebb munkaerőre lesz szüksége, mert már nem képes számukra lehetőségeket teremteni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a “kedves kollégák” megpróbálnak helyezkedni, hogy ne Ők legyenek az elküldöttek soraiban, ha pedig társtulajdonosok a cégben, szépen elkezdik kicsinálni egymást… Ha fönn akarja tartani a vállalkozását, életben akar maradni az emberünk, bizony meg kell küzdenie a pozíciójáért, el kell bocsátania az alkalmazottai egy részét és Neki több erőbedobással kell melóznia. Az elküldötteknek – ha a munkájukkal addig nem volt gond – később lehetőségük nyílhat újra munkát kapni ettől az embertől, amennyiben konszolidálódik a helyzet, kivéve, ha elkezdenek fröcsögni az addigi munkaadójukra, fűt-fát-bogarat kiabálnak rá, és mondjuk jelentgetik is.
Az árulás, mint olyan szerintem az élet bármely területén előfordulhat. A válási példát nem a család és a párt hasonlóságának bemutatása végett írtam, hanem az árulás fogalmának bemutatására, s csupán azért választottam ezt, mert családja szerintem a nagy többségünknek van, úgy hittem hát, hogy ezen keresztül érthetőbbé tehetem az álláspontomat.
… a Te példáddal élve pedig, ha a kigolyózott személy ad hangot a sérelmeiért, amivel természetesen ártani akar annak (azoknak), akik Nála erősebbek voltak, megint csak saját magát minősíti. Részt vett egy játszmában, ahol már az elején nyilvánvaló volt, hogy lehet harc, ahol nyertesek és vesztesek lehetnek. Veszíteni pedig méltósággal is lehet…
Vica: Úgy hiszem, másként látjuk ezt a dolgot. Ha valaki egy párthoz, egy munkahelyhez, egy családhoz vagy bármihez tartozik, úgy hiszem, a legdurvább, amit tehet, ha kibeszéli és ezzel szembeköpi a saját csapatát. Aztán amikor a választások jőnek el – láss csodát- az új tagok leváltják a régi vezetőt. Vagy kiiktatják a konkurrenciát. – KÉRDÉSEM: Az nem szembeköpés, hogy barátokat, ismerősöket léptetünk be a pártba, akik egy szavazásig kellenek? Azóta nem is látni Őket? Akkor ez mi? Azt sem tudták kire szavaznak, csak egy nevet tudtak, kit kell pozícióba juttatni! Erről szólt az egész!
Úgyhogy ne papoljatok már nekem itt ERKÖLCSRŐL! Főleg TI ne. Azért tudjuk már ki hol van! Álljon már meg a menet!
NEM VESZEM MAGAMRA, DE IRTÓ NAGY HÜLYESÉGEKET ÍRSZ, AMIT TE NEM AKARSZ, VAGY NEM TUDSZ LÁTNI!!!!!
ÉS BEFEJEZTEM VELETEK, TI A PÁRTBAN A MÁSIK OLDALHOZ TARTOZTOK, NEM AKARLAK MEGGYŐZNI TITEKET!!!!!
MERT TI MÁSHOGY KÖTŐDTÖK A JELÖLTHÖZ => MINDEN INFOT EGY OLDALRÓL KAPTOK => EZ ALAPJÁN ALAKÍTJÁTOK KI A VÉLEMÉNYETEKET! SZERINTEM EZ NEM HELYES. DE A TI DOLGOTOK…
“*”: Ha eddig Csepelért dolgozott volna a társaival, akkor nincs ez a választási eredmény. – Na, azért álljon meg a menet! Ő “csak” egy alpolgármester. Van főnöke. Tehát Ő nem tehet meg mindent amit akar, mert lehetséges, hogy azt mások nem támogatják. Ő, amiért felelős, az szerintem összességében jól működik. Amiért nem Ő a felelős, azt nem rajta kell leverni! Vagy szerinted Ő a felelős mindenért Csepelen????? Ha igen, akkor SAJNÁLLAK! :-)))))
Ahogy az LMP mondta: “tetszettek volna jobban kormányozni” – és ez Csepelre is igaz. – Ez nemsokára EMP (El Mehetsz a Picsába) lesz!
Ők pofáznak. . . Anyáááááám! 4 év múlva Ők sem lesznek sehol.
Na Vica, jól le lettünk párttagozva most mindketten Csepelino1 által… 🙂 Hát az emberi hülyeségnek nincs határa, ezt folyamatosan tapasztalom.
Kedves csepelino1,
Most jön az a rész, amikor Szenteczky után elkezdtek köpködni Tóthra is, azért nem tudott ez az ember jól dolgozni, mert a főnöke megakadályozta, pedig ő mennyire jó lenne… Ez hülye duma, ha valaki olyan jó, az mindig kitűník, feltűnik, utat tör magának. Nagyon gusztustalan, hogy miután közel 20 évet ott ült a hatalomban és nyilván Tóthnak sokat köszönhet, most elkezd köpködni rá. Szerintem Te észre sem veszed, hogy hozzászólásaiddal mennyire lejáratjátok magatokat és a pártotokat. Ahogy pedig az LMP-ről nyilatkozol, megint csak azt mutatja, hogy mennyire egyszerű lélek vagy. Azt hiszem a pártod megköszönheti Neked és a hozzád hasonló gondolkodásúaknak, hogy itt tartanak.
És most ugye azt hiszi Szenteczky úr, hogy ezzel minden rendben?
Bocsánatos bűn lenne, ha – maguk mind azt, amit elkövettek – tévedésből, esetleg tapasztalatlanságból tették volna, de erről szó sincs. Tudatosan, gőgös nagyképűségből cselekedtek.
Talán másfél-két éve olvastam a Csepel Újságban az akkori – hogy hittem nekik – országgyűlési képviselők nyilatkozatát, hogy majd a ciklus végén kijönnek és reagálnak a problémákra, beszámolnak a végzett munkáról, addig semmi! Aztán jöttek, csak nem hozzánk és biztos vittek is ! Ha érti, amire gondolok! Mit tett ez a két ember például értem csepeli emberért..mit?? Az én gázszámlámra melyikük gondolt? Több, mint 60 ezer forint a téli számlám!! Persze, adjam el a házat, és menjek kissebbe! Ezér dolgoztunk a feleségemmel egy életen át
Mibe hisz maga? A baloldal értékrendjében, a baloldali szavazókban?? Hol baloldali maga kérdem én? Maguk bort isznak és vizet prédikálnak. Az utcában ahol lakom a hasonló koru emberek mint én hittünk maguknak, és mindig magukra szavaztunk. De ennek vége!
Amit tettek,és sajnos amit nem tettek velünk, azt nem lehet fél év alatt megbocsátani, elfelejteni meg pláne nem lehet. Hosszú évekre, talán az én hátralevő életem is kevés ahhoz, hogy ez megforduljon.
Tóth Mihállyal nincs is baj, ebben az ügyben. Ne kavarjuk bele!
Én erről, amit Herbert 2010. május 14., péntek 09:40-kor írt akartalak téged Vicát, és “*”-ot informálni. Ha néha ez egy kicsit prűd voltam-bántó, akkor ELNÉZÉST KÉREK!
BOCSÁNATot kérek.
Csepelino1
Kedves csepelino1!
Mérges voltál és haragudtál az egész világra, mert becsapottnak érezted magad… O.K. az ember dühében mond, esetleg ír időnként dolgokat, amiket aztán átértékel.
Értékelem, hogy gondolkodtál a többiek hozzászólásán 🙂 .
Kedves Csepelino1
Tőlem nem kell bocsánatot kérni. Én nem vagyok a pártotok tagja, csak furcsálom, hogy belső konlfiktusotokat kiteszitek nagy nyilvánosság elé és ahogy egymást pocskondiázzátok.
Gondolom a bocsánatkérésed Tóthnak, Szenteczkynek és a párttársaidnak szólt, mert hozzászólásaid rájuk nézve lehet bántó.
Azt gondolom, bárki bármit is szeretne a pártotokon belül azt tudnotok kell magatok közt rendezni, megbeszélni és nem szabad indulatból, meggondolatlanul cselekedni, mert magatoknak ártasz vele. Sok sikert kívánok mindezekhez! üdv: “*”
Nem. Tőletek kértem bocsánatot! Szenteczkyéktől soha. :-)))))
csepelino, inkább csináltasd meg a fogaidat, most biztos emiatt dől belőled a sok hülyeség, meg szánalmas vagdalkozás. Miért ez a gyűlölet benned? Hogy még azt is vállalod, hogy az ellenfél malmára hajtod vizet, csak ne Szenteczky? Buta vagy! Azt hiszed ezzel Gyulának használsz, meg a csepeli mszp-nek? Szilárdék és az info azért veri ezeket a tőletek kapott infókat nagydobra, meg örül az itteni ámokfutásodnak, mert ők is tudják, hogy Gyula nem ellenfél NSz-nak. Szenteczky az, ezért próbálják meg lejáratni, és ezért nyomják Gyulát. Nem látod? Ennyire elvakult vagy?
Kis naív patrik. 🙂