Csepel.info

Mno.hu

Újpesten a kormánypártiak is vállalták a vitát

Lakossági fórumra invitálták az érdeklődőket az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatban az újpesti civilek szerda estére. A rendezvényen kormánypárti politikusok és szakértők, valamint a civil szféra képviselői vitáztak arról, hogy jobb, avagy éppenséggel rosszabb lesz-e az egészségügy a kormány terveinek megvalósulása esetén. A főképpen idős emberekből álló hallgatóságot egyáltalán nem győzte meg a kormánypárti reformhevület. Mint ismert, Menyhért Péter civil szervezeti vezető Csepelen is próbálkozik hasonlóval, Avarkeszi Dezső és Podolák György azonban kijelentették, hogy politikai ellenfeleiknek tartanak mindenkit, aki társadalmi vitát szeretne az egészségügy kérdéseiről, a TB-törvényről.

„Legfeljebb majd megint elcsalják a választást, mint korábban is tették!” – ezt a következtetést vonta le néhány, az újpesti Ady Endre Művelődési Központ udvarán cigarettázó idősebb hölgy és úr az egészségbiztosításról rendezett fórum szünetében. Az idézett konklúzió előtt éppen arról társalogtak, hogy „ezek” – a kormánypártok –, ilyen kormányzás után a büdös életben nem kerülhetnek többé hatalomba tisztességes úton.

Az újpesti fórumot rendhagyó módon valóban civilek szervezték. Húsz helyi ember gondolt egyet, saját pénzen szórólapokat, meghívókat gyártott, hirdetéseket adott fel, kibérelte az említett művelődési házat, s meghívott néhány hozzájuk hasonlóan civil szakembert – a Magyar Orvosi Kamara és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete képviselőit –, valamint Újpest megválasztott országgyűlési képviselőit, Kiss Pétert és Csizmár Gábort, mondanák el, miről is szól valójában az annyit szidott, ám kevéssé ismert egészségbiztosítási törvény.

Hogy a szervezők mit gondolnak, az talán az intézmény bejáratánál is osztogatott kis szórólapocskákról rögtön kiderült: „Gazdaságosabb halotti bizonyítványt írni, mint receptet” – állt az egyiken, „Olcsóbb lábat amputálni, mint érszűkületet gyógyítani” – mondta a másik.

Benn, a zsúfolásig megtelt teremben leginkább a nyugdíjas korosztály képviseltette magát, ám ők, mint utóbb kiderült, fiatalokat megszégyenítő energiával. Az első sorokban feltűnt Derce Tamás polgármester és Pettkó András MDF-es képviselő is. Sokan várták, hogy Kiss Péter tiszteletét teszi a rendezvényen, úgy is, mint helyi képviselő, ám a fórumot nélküle kezdték el. Párttársai elmondták: Kiss miniszter úr kormányülésen van, így nem jöhet, bármennyire akart is, ám maga helyett elküldte szakértőnek Tukacs István nyíregyházi szocialista képviselőt. Hogy Tukacs a szakértelmét honnan szerezte az egészségbiztosítás területén, azt nem tudni, saját honlapja szerint mérnök-üzemgazdász végzettsége van, ám a nyíregyháziak leginkább mint egykori KISZ-titkárra emlékeznek rá. Igaz, legalább közelről ismeri Vojnik Máriát, aki szintén a nyírségi megyeszékhelyen fejti ki áldásos tevékenységét, de ő legalább orvos, s volt már egészségügyi államtitkár is. Így már talán érthető Tukacs hozzáértése…

A szervezők megállapodása szerint a meghívott előadók egymás után, tíz-tíz percben mondhatták el véleményüket. Az első felszólaló, Csizmár Gábor – aki egyébként a munkaügyi tárca államtitkára –, rögtön az első másodpercekben megérezhette: ez itt nem az ő terepük. Nyugdíjas hallgatósága erőteljes nemtetszésének adott hangot minden olyan mondat után, amellyel nem értett egyet. Márpedig alig volt valami, amivel egyetértettek volna a kormánypárti szónokot hallgatva.

Igazságtalan és tisztátalan helyzet

Csizmár némi történelmi áttekintés után rögtön egy kritikai megjegyzéssel szembesítette saját magát. Azt mondják a törvényt ellenzők – fogalmazott az államtitkár –, hogy a privatizált egészségügy kiszolgáltatottá teszi az embereket. De hát magántőke ma is van az egészségügyben, több is, mint gondolnánk! – kontrázott a politikus, aki szerint ez nem olyan nagy baj, ám az igen, hogy ez a magántőke ma szinte ellenőrizetlenül, láthatatlanul kavarog a rendszerben. Kaptunk-e már például számlát egy-egy orvosi vizsgálat után? – tette fel a kérdést. Ugye, hogy nem – válaszolta is meg, hozzátéve: a betegek éppen ezért most kiszolgáltatottak. Csizmár a másik nagy problémát az úgynevezett potyautasokban látja, akik nem fizetnek, de igénybe veszik a rendszert, amely ettől igazságtalan és tisztátalan lett. Csizmár szerint igazságos és tiszta helyzetet kell teremteni, s erre jó eszköz lehet a parlament által már egyszer elfogadott, de az államfő által visszaküldött törvény.

Hol a törvény?

Az államtitkár után szólásra emelkedő Tukacs rögtön számon is kérte a Csizmár felszólalásán zúgolódó hallgatóságot: miért nem tartják vajon a kezükben az általa „elfogadottnak, de ki nem hirdetettnek” jellemzett törvény szövegét? Akkor ugyanis lenne miről beszélni! Tukacs azt próbálta megvilágítani, mi a különbség az állami és a magánbiztosítási rendszer között. Szerinte az új rendszerben is marad a mostani járulékfizetési mód, s mindenkinek ugyanaz a szolgáltatás jár, mint eddig. A különbség mindössze annyi, hogy most pénztárakat alapít az állam, ezek ugyan gazdasági társaságok lesznek, de az állam 51 százalékos többséggel rendelkezik majd. A pénztárak nem válogathatnak a jelentkezők között, versenyezni pedig nem a pénztárak fognak, hanem a szolgáltatók – sorolta a jól ismert szlogeneket a „szakértő”. Azt is megtudhattuk, hogy a drágább kezeléseket viszont nem a pénztárak állják majd, hanem az országos kockázatkezelési alap, mert „így igazságos”. Tukacs felszólalását hangos közbekiabálások kísérték, ezeket a szocialista politikus eleinte nehezen tűrte, de aztán valahogy túltette magát azon, hogy ez bizony nem pártaktíva-értekezlet. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a törvény szövege maga a garancia arra, hogy jobb lesz az egészségügy.

Gyenes fagyit fizetne

Gyenes Géza szerint olyan érveket kellene találni, amelyek mentén az emberek dönteni tudnának. Ha lenne miről – tette hozzá. Az egészségügy átalakítása ugyanis olyan horderejű döntés, amelybe az egész társadalmat be kellett volna vonni. Ehhez képest – jegyezte meg –, maguk a kormánypárti képviselők is úgy szavaztak, hogy lényegében azt sem tudták, miről van szó. Gyenes felajánlotta: két gombóc fagyit fizet annak, aki első olvasásra megérti, miről szól a törvény… Ilyen fontos dologban csak diktatúrákban szokás úgy dönteni, ahogy ez a magyar országgyűlésben történt – mondta. Persze nálunk demokrácia van, de azért az ember alapvetően bizalmatlan, különösen a mostani állammal szemben – tette hozzá. Gyenes szerint ezeknek a tőkecsoportoknak, akik részt vesznek majd a pénztárak működtetésében, olyan lobbyereje van, hogy bármikor átírathatják majd a törvényt, s a most megfogalmazott és rögzített garanciákkal akkor mi lesz? Maga Horváth Ágnes miniszter ismerte be – emlékeztetett a szakember –, hogy ezt a törvényt könnyen tovább lehet majd fejleszteni. Ennyire pedig nem emberbarát a nagytőke, hogy azért az évi 2 százalék haszonért fektessen be az egészségügybe, hiszen ettől sokkal többet fial a pénze, ha beteszi a bankba.

Üzleti biztosítás és a kockázatközösség: tűz és víz

Szabó Endre, a NOE elnöke úgy vélte: az egészségügyi rendszer átalakítása a szociális rendszer egészét felforgatja. Nem értették – mondta az elnök –, hogy miért marad el e rendkívül fontos törvény kapcsán a társadalmi egyeztetés, miért nem kéri ki a kormány a civil és szakmai szervezetek véleményét. Aztán később megtudták, maga Kincses Gyula államtitkár árulta el, hogy a kormány félt: ha társadalmi vitára bocsátja a jogszabályt, akkorra ellenállás lett volna, amibe belebukik a tervezet. Szabó szerint az üzleti biztosítás és a kockázatközösség: tűz és víz. A NOE elnöke arra kérte az illetékeseket: hagyják abba a potyautas kifejezés használatát. Szerinte ugyanis sok potyautas olyan családanya például, aki négy gyereket nevel, de a legkisebb elmúlt 8 éves, s így nem jár az anyának az egészségügyi ellátás. Mint mondta, ismer olyan háziorvosi körzetet, ahol az 1600 páciensből 160 „potyautas”, de ebből valójában legfeljebb kettő-három, aki ténylegesen kikerüli a fizetést, a többiek szerencsétlen sorsú emberek, akik egyszerűen nem tudnak fizetni, mert nincs munkájuk. (Egy másik, a szocialista politikusok által hívott szakértő, Bíró Boldizsár később erre válaszul közölte: ők bizony fenntartják ezt a potyautasságot, mert mégis micsoda dolog, hogy sokan fizethetnének, de nem fizetnek. Az igaz, ismerte el, hogy sokan vannak olyanok is, akik nem is tudják, hogy potyautasok, ugyanis dolgoznak, csak a munkáltató nem fizeti be a járulékokat.) Szabó azt ajánlotta az országgyűlési képviselőknek: a rendkívüli társadalmi ellenállást látva sokkal tisztességesebb lenne, ha maguk kezdeményeznék a törvényt megerősítő népszavazást, hiszen referendum így is, úgy is lesz e témában.

Milyen államot ismer Kuncze?

A közönség hangulatát csillapítandó a mikrofonhoz lépett Derce Tamás polgármester is, aki egyrészt arra kérte a megjelenteket, ne indulatból vitatkozzanak, hallgassák meg a másik fél érveit is. Azt azonban ő is elismerte, hogy fogalma sincs, miről szól ez a törvény. Ő ugyan nem szakember e témában – bár van dzsesszzongorista végzettségén kívül jogászi és történészi képzettsége is –, de elvárta volna, hogy az illetékesek érthetően elmagyarázzák, miről is van szó. Ő ezért nem látja – jegyezte meg –, hogy neki, aki 18 éves kora óta fizeti a járulékokat, benne lenne a törvényben a garancia arra nézve, hogy ha nyugdíjas korában eltörik a keze, akkor is meggyógyítják majd. Derce kritizálta az SZDSZ-es felfogást is, amely szerint az állam rossz tulajdonos, ezért mindent privatizálni kellene. Ő ezt Kunczétól hallotta először, s szerinte Kunczénak igaza van. Az az állam, amit az SZDSZ egykori elnöke ismer, valóban rossz tulajdonos, mert ő csak a szocialista államot ismerte. A polgármester a szocialisták által sűrűn hangoztatott garanciával kapcsolatban megjegyezte: miért hinnénk annak az államnak, amelyik már oly sokszor becsapott bennünket?

Elzavarni

A hivatalos felszólalók utáni szünetben kérdéseket gyűjtöttek a szervezők, s a műsor második felvonásában megtudhattuk például, hogy Csizmár mindig és mindenkinek elérhető, akár négyszemközti, akár „ezerszemközti” beszélgetésre. Továbbá kiderült, hogy a már említett szakértő, Bíró Boldizsár nagyon örül az ilyen fórumoknak, mert ezek azt mutatják, hogy végre érdekli az embereket az egészségügy, s egyúttal javasolta: ne tűrjük, hogy a kórházakban kitoljanak velünk, például hogy a nevünk helyett „ketteskének” szólítsanak. A civil szervezetek szakértői viszont kifejtették, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a magántőke mindig megtalálja a módját, hogy kibújjon a törvényi garanciák alól, s például ne a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtsa, mert az bizony sok pénzbe kerül, s veszélyezteti a befektetők profitját.

Az is elhangzott: minden pénz, amit a befektetők a finanszírozói oldalon nyereségként kivesznek, csökkenti a társadalom „egészségnyereségét”. Ezért aztán mára minden kulturált nemzet tudja: finanszírozási oldalon nem szabad beengedni a magántőkét, nem megengedett a verseny. A fórum vége ugyan kissé zajosra sikeredett és anarchiába csúszott, de a végső konklúziót mégis a közönség soraiból kaphattuk. A kormány szakértője, kérdésre válaszolva, kifejtette: azt várják a törvénytől, hogy a pénztárak majd sokkal hatékonyabban ellenőrzik a szolgáltatókat, hogy mit, mire költenek. Többen megjegyezték: „benneteket kellene jól megellenőrizni, s aztán elzavarni…”

Forrás: Mno.hu

Elindult a fórumunk, ott is hozzászólhatsz! 

This entry was posted on 2008. január 31. csütörtök at 07:49 and is filed under Civil szervezetek, Egészségügy, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.