Hírszerző
Hat százalékos járatritkítással számol a BKV jövő évtől, ugyanis a vállalat új finanszírozási szerződése 8-10 milliárd forintot von el a működési kiadásokból. A csökkenő szolgáltatást ráadásul 2011-től egyre drágábban veheti meg a budapesti utazóközönség. Tovább is van: hiába a tarifaemelés és a teljesítménycsökkenés, a kormány és a főváros megállapodása nem oldja meg a BKV fenntarthatatlan helyzetét.
Hat százalékos járatritkítást tartalmazó üzleti tervet kell készítenie a BKV-nak a 2011-es évre, hogy megfeleljen a vállalat következő évekre vonatkozó finanszírozásáról szóló szerződésnek – mondta a Hírszerzőnek egy BKV-vezető.
Forrásunk szerint a főváros és a kormány közötti hosszú távú megállapodás alapján “csak két lehetőség van: vagy kapunk a fővárostól még 3-3,5 milliárd forintot a megállapodáson túl, vagy kénytelenek leszünk járatokat ritkítani”, ezt azonban szerinte meg lehet úgy is oldani, hogy “az utazóközönség ne nagyon érezze meg”, vagyis a ma kevéssé kihasznált járatok számát csökkentenék.
Ehhez persze a BKV paraméterkönyvét kellene újraírni, ami a Fővárosi Közgyűlés hatásköre. Ha mégis ilyen döntés születne, a paraméterkönyvet “feszített tempóban akár három-négy hét alatt is át lehet dolgozni”, vagyis egyelőre van idő a hogyan továbbon gondolkodni.
“Csúsztatott” a kormánybiztos
Mint arról korábban írtunk, a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta azt a szerződést, amelyben a főváros és a kormány megállapodott a BKV következő évekre vonatkozó finanszírozásáról. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), valamint a közgyűlés ellenzéki képviselői ellenezték a szerződés elfogadását, ugyanis szerintük tömeges járatmegszüntetést és újabb tarifaemeléseket tartalmaz.
A kormány Budapestért felelős kormánybiztosa viszont határozottan tagadta, hogy a szerződés járatmegszüntetéseket tartalmaz. A szerződésben a BKV-t kötelezték arra, hogy nem csökkentheti a szolgáltatás minőségét – mondta a Hírszerző kérdésére Horváth Csaba a közgyűlési határozathozatal után. Hangsúlyozta, hogy a szerződés nem eredményez majd járatritkítást, az erről szóló bírálatokat pedig fideszes hazugságoknak nevezte.
Romlik a fővárosi közlekedés
A BKV-tól kapott értesülés alapján azonban úgy tűnik, mégsem voltak teljesen alaptalanok a VEKE és az ellenzék észrevételei. Erre utal egyébként az is, hogy a szerződés elfogadása mellett a Fővárosi Közgyűlés szerdán visszavonta januárban hozott határozatait, melyekben járatritkítások és tarifaemelés nélküli szerződést írtak elő.
A főváros tehát eredetileg ellenezte a járatritkításra és tarifaemelésre épülő megállapodást, azonban ez a Pénzügyminisztérium merev elutasításába ütközött – derül ki a határozati javaslatból, amit Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes nyújtott be a Fővárosi Közgyűlésnek.
A teljesítménycsökkentés egyébként burkoltan jelenik meg a szerződésben: a főváros jövő évtől csak annyi szolgáltatást rendel meg a BKV-tól, amennyit a társaság finanszírozni tud a fővárosi-állami támogatásokból, valamint a vállalat bevételeiből. Emellett a BKV működéséből 2011-től jelentős forrásokat vonnának ki, úgy hogy a működési kiadásokból csoportosítanának át az elmaradt beruházásokra.
Eszerint a BKV működéséből összesen évi 8-10 milliárd forintot vonnak ki 2011-től (vagyis ezt az összeget a vállalatnak a napi működésen kell valahogy megspórolnia), ami a VEKE elemzése szerint 15 százalékos teljesítmény-csökkentéssel is járhat. Ez 40-50 autóbuszjárat, azaz a buszhálózat akár negyedének megszüntetését vonná maga után.
Horváth Csaba a Hírszerző kérdésére ugyanakkor azt mondta, az említett összeg megtakarítható 8-10 olyan tételen is, ami nem eredményez járatritkítást. A vállalat például olcsóbban is kaphat üzemanyagot, mint eddig, és ezzel legalább 2,5 milliárd forintot takaríthat meg – mondta a kormánybiztos, a többi tételre vonatkozó kérdésünkre viszont nem válaszolt. Állításával ellentétben ugyanakkor BKV-s forrásunk arról tájékoztatott minket, hogy a járatritkításokon kívül “máshonnan már nem nagyon lehetne tovább spórolni”.
Tovább drágulnak a jegyek
A szerződés másik lényeges eleme, hogy a BKV-nak 2011-től minden évben legalább az infláció mértékével emelnie kell ezután a jegyárakat. Ez azonban a VEKE szerint további utasvesztéssel jár majd, ennélfogva a tarifaemelést közlekedéspolitikailag és pénzügyileg is rossz döntésnek tartja.
Az egyesület azzal érvel, hogy már a februári eladási adatokból is látszik: az idei tarifaemelés nem hozott bevételnövekedést és növelte a bliccelők számát. Az előző év hasonló adataihoz viszonyítva a BKV tarifabevételei 6 százalékkal, ezen belül a bérleteladások 11 százalékkal csökkentek.
Horváth Csaba viszont úgy látja, az inflációkövető tarifaemelés nem befolyásolja érdemben a jegyeladásokat. “A VEKE és a Fidesz állításának, mely szerint a februári emelés miatt csökkent 11 százalékkal a bérleteladás, nincs tudományos alapja” – válaszolta a politikus a Hírszerző kérdésére. A kormánybiztos szerint a jegyvásárlási hajlandóságot elsősorban a vállalat körül kipattant botrányok, nem pedig a drága jegyek vetették vissza.
Mekkora támogatást kap a BKV?
A jövő évtől érvényes szerződés egyébként több forrást biztosít a BKV-nak az eddigieknél, ennek ellenére nem oldja meg a vállalat finanszírozási problémáit – állítja a VEKE elemzése.
A BKV 48,5 milliárd forintot kap az államtól normatív támogatás, valamint a kedvezményes jegyek és bérletek utáni fogyasztói árkiegészítés formájában, amit minden évben az infláció mértékével emelnek. Ennek az inflációkövető támogatásnak a feltételeként kötelezte a kormány a BKV-t, hogy a tarifákkal a vállalat is kövesse az inflációt. Ezen felül 10 milliárd forintot kap évente működési költségként (ilyen támogatást eddig nem kapott a cég), a BKV állami támogatása így összsen 58,5 milliárd forint lesz.
A fővárostól, mint tulajdonosától ezen felül 10 milliárd forintot kap a társaság működésre és új elemként további 10 milliárdot beruházásra. Tehát a közlekedési vállalat évente összesen 78,5 milliárd forintot kap a fővárostól és az államtól.
Ebből az összegből 2011-től évi 18-20 milliárd forintot kell a vállalat eszközparkjának megújítására, vagyis beruházásra fordítani: a szerződés szerint 10 milliárd forintot a főváros erre a célra szánt támogatásából fedeznek majd, 8-10 milliárd forintot pedig a működésből vonnak ki (emiatt kell majd valószínűleg járatokat ritkítani).
A BKV csődjével zsarolta a kormány a fővárost?
A szerződés szerint az állam idén a költségvetésben szereplő normatív támogatáson és a z utazási kedvezmények költségtérítésén felül 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő, rendkívüli támogatást nyújt a BKV-nak, a cégnek ugyanis enélkül a teljes ellehetetlenüléssel kellene szembenéznie.
A támogatásból 5 milliárd forintot a kormány még a megállapodás megkötése előtt átutalt, és újabb 5 milliárd forintot fizet a parlamenti képviselő-választás első fordulója előtt, április 7-ig. A fennmaradó 7,4 milliárd forint kifizetését a megállapodás értelmében július 15-ig fizetnék ki a BKV-nak.
Az említett kormányzati kényszer abból állt, hogy ha a főváros nem írta volna alá a szerződést, akkor vissza kellett volna fizetni a már átutalt 5 milliárd forintot, valamint nem a vállalat elesett volna a további 5 illetve 7,5 milliárd forinttól, és semmi biztosíték nem lett volna arra, hogy jövőre a közösségi közlekedés működőképes marad.
A tönk szélén – számokban
A fővárosi közösségi közlekedés működtetése körülbelül 130 milliárd forintba kerül évente, viszont a működésre csak 120 milliárd forint jut: a jegy- és egyéb bevételek körülbelül 60 milliárd forintot hoznak a cégnek, a támogatásokból pedig 60 milliárd forint marad erre a célra, ha az eszközpark megújítására fordítják az említett 18-20 milliárdot.
Ez 2011-ben körülbelül 17 milliárd forintos hiányt jelez előre, csak működési ágon. A kiadásokban ugyanis szerepel a BKV adósságszolgálata is, ami a 85 milliárd forintos összesített adósságállomány miatt évi 7,3 milliárd forint adósságszolgálatot jelent.
Ráadásul a BKV eszközparkja és infrastruktúrája jelentősen leromlott, a cég belső eladósodottsága ennélfogva meghaladja a 300 milliárd forintot – állapítja meg a VEKE elemzése. Ez további kiadásokkal terheli a vállalatot, melyek elhalasztásával csak tovább mélyülne a vállalat állandó csődközeli helyzete. A BKV járműstratégiája csak a járműlállományban mutatkozó elmaradások pótlását a következő tíz évben évi 28 milliárd forintra becsli. Ebben nincs benne az infrastrukturális beruházás-szükséglet, ami további évi 10-15 milliárd forint lehet, legalábbis a VEKE szerint.
Tehát, az éves átlagos beruházás-igény körülbelül 40-45 milliárd forint, melyből a járatritkítással járó átcsoportosítás esetén is csak az említett 18-20 milliárd forint biztosított a szerződés alapján. Erre a szerződésre mondta azt a Budapestért felelős kormánybiztos, hogy hosszú távon biztosítja a BKV finanszírozását és előnyös a fővárosiaknak.
Forrás: Hírszerző
Meggyőztetek miért maradjak a bringánál.
nem jani! Ez az előre vetített csődtömeg csak arra az esetre érvényes, ha nem a fidesz nyer! De mi lesz velem akinek még biciklije sincs, ha mégsem?
Akkor az apostolok lován közlekedsz.
nem jani! Azért mégis jobb mint szent Mihály lova!
Egye meg már a fene az egész tolvaj bkv-t és hozzanak létre egy új közlekedési vállalatot új és sokkal kevesebb vezetövel, új emberekkel, új és szigorúbb ellenőrzéssel!