Lentről küzdötte fel magát Daróczi

Blikk

A helyszínelés fotóiért kattints a képre!

A helyszínelés fotóiért kattints a képre!

Daróczi Dávid világéletében vállalta és hangoztatta roma származását, azt, hogy honnan jött, és meddig jutott el a társadalmi ranglétrán. Sosem titkolta: a csepeli cigánysorról származik, olyan helyről, ahol még a vezetékes víz is ritkaságnak számított.

Apjának is köszönheti, hogy nem rekedt ott: a gimnáziumban már kommunikációt tanult, majd úgy döntött, a katolikus egyházat szolgálja. 1990-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiát tanult, elhatározta, hogy jezsuita szerzetes lesz. Maximalistának tartotta magát, szívesen tartozott volna az egyik legelhivatottabb rendhez. „Közéjük akartam tartozni, ők dolgoznak és tanulnak, úgy éreztem, ott a helyem”– érvelt választása mellett Daróczi.

Lelkesedése azonban nem tartott sokáig, filozófi aprofesszora hamar lelombozta. „A tanárom egy beszélgetésünk során szóba hozta, hogy talán problémáim lesznek a cölibátussal, és érdemes lenne újra átgondolnom, hogy valóban hozzájuk szeretnék-e tartozni. Ezzel meggyőzött, mégis nagyon csalódott lettem tőle. Ma már tudom, jól látta a helyzetet, azt, hogy nekem családban kell élnem. Felnőtt fejjel örülök a döntésemnek” – mondta 2008 júliusában a HVG-nek Daróczi.

Miután rájött, máshol van a helye a világban, 1994-ben a Népszava szerkesztőségében kötött ki. Pályafutása innentől nyílegyenesen ívelt felfelé. Úgy tűnt, megtalálta a számára megfelelő hivatást. A Népszavától már újságíróként került át a Színes Vasárnaphoz, ahol közel két évet húzott le. Karrierje következő állomása a Világgazdaság című lap volt, ahol kezdetben újságíróként, később már a tőzsderovat vezetőjeként bizonyíthatta elszántságát. 2001-ben azután megalapították a szívéhez nagyon közel álló roma rádiót, a Rádió C-t.

„Amikor a rádió indult, a Romarádió név már foglalt volt, de mi mindenképp valami bátor nevet akartunk adni. Általános iskolás koromban a cigány gyerekek neve mellé még írtak egy C betűt. Innen jött az ötlet, a Rádió C. Már fiatalon elhatároztam, ha az életben viszem majd valamire, segítzám hasonló srácoknak” – mesélte Daróczi két évvel ezelőtt.

Kezdetben a rádió felügyelőbizottságának elnöke, később műsorigazgatója és főszerkesztője lett. A magát munkamániásként jellemző férfi három év után továbbállt, elvállalta, hogy Gyurcsány Ferenc szövegírója lesz. Innen egy lépés választotta el attól, hogy a Kormányszóvivői Iroda vezetője legyen.

„Szerettem a háttérben lenni. Szóvivőként az első alkalommal nagyon izgultam, aztán hozzászoktam” – mesélt korábban Daróczi. A második Gyurcsánykormány bukása után viszszavonult, a Batiz Andrással és Tóth Miklóssal közösen alapított tanácsadó cégnél dolgozott. Innentől Liptai Claudiával való kapcsolatáig alig lehetett róla hallani.

Forrás: Blikk

6 hozzászólás “Lentről küzdötte fel magát Daróczi” bejegyzésre

  1. maminti szerint:

    Őszinte részvétem a családnak.

    A csepeli cigánysoron sanyarú körülmények között élő családról egy rövidke összefoglaló:

    http://www.rimaszombat.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=6326

  2. Egy csepeli szerint:

    Nagyon sajnálom, nagyon szimpatikus ember volt.:(
    Nem tudja valaki honnan származik Csepelen belül? Csepelről, mint XXI.ker. vagy Csepel szigetről?

  3. Manitu szerint:

    Egy korábbi cikkben benne volt, hogy Csepelen belül konkrétan honnan származik a család.

    Tőlem politikai nézeteiben távol állt, de ez azon nem változtat, hogy megrázott a halála. Mindig megrázó és elgondolkoztató, amikor egy tehetséges ember – aki ráadásul mélyen vallásos is – eldobja magától az életet. Biztosan nagyon súlyos volt a depressziója, amin ilyenkor a család se tud segíteni. A depresszióban nem lehet logikát keresni. Értelmetlennek is tartom azt, hogy most a magánéletében keresgélik az okokat. Nem biztos, hogy volt.

  4. Jeniszej szerint:

    Sok “terhet” cipelhetett magával ez a szegény felvilágosult ember.
    Remélem háborgó lelke békességet nyert halálában.

  5. márta szerint:

    öszinte részvétem a családnak!

Itt lehet hozzászólni !