Csepel.info
Vadai Attila, a Demokratikus Koalíció csepeli országgyűlési képviselőjelöltje kérdést tett fel a csepeli gerincúttal kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlésen. A gerincút fővárosi fejlesztés, amit 2019 után a csepeli P+R parkolóépítésekkel és a fővárosi tulajdonú utak felújításával együtt Karácsony Gergely függesztett fel. A DK jelöltje a közösségi oldalán számolt be a történtekről:
“„Jelen pillanatban milyen állapotban vannak a tárgyalások a kormány és a Főváros között a Csepeli Gerincút M0-ás autóútig történő meghosszabbításának költségigényével kapcsolatban?”
A válasz nem volt túl megnyugtató, hiszen azt a tájékoztatást kaptam, hogy a kormány és a főváros között nem zajlik tárgyalás az elkerülő úttal kapcsolatban.
Kinek a hibája ez?”
Mi történt a gerincúttal?
A csepeli gerincút megépítését Demszky Gábor ígérte meg 1993-ban, amikor Csepelen népszavazást tartottak a Budapesttől való kiválásról. Demszky nem csak az út megépítésére tett javaslatot. Azt is megígérte, hogy teljesen felújítja a csepeli HÉV-et és újratárgyalják a szennyvíztisztító észak-csepeli helyszínét. Bár az út átadását 1996-ra ígérte, miután Csepel a főváros része maradt, semmi nem történt. A gerincútból 2010-ig egyetlen méter sem készült el. A szennyvíztisztító helyszíne is maradt, ami volt – az megépült -, de a HÉV-felújítás szintén nem kezdődött el. (A HÉV aztán a MÁV-hoz került, de csak egy rövid szakaszon valósult meg a sínpálya és a Kvassay híd felújítása: az ötven éves szerelvények maradtak.) A gerincút megvalósítását Demszky idején három részre bontották, hogy a közlekedési probléma megoldását politikai kommunikációs szintre tolják. Az első szakasz építése 2010-ben, Demszky főpolgármesterségének utolsó hónapjaiban kezdődött meg, hogy a számlát már a következő kurzus fizesse ki.
Az első szakaszt Tarlós István főpolgármester 2012. november 22-én adta át. Az úttal azonban tervezési problémák sora járt együtt. Kétszintű Corvin csomópont helyett a sok problémát okozó jelenlegi, vasúti kereszteződéses megoldás volt benne, ami mellett “lámpaterv” sem volt. Előbbi miatt rengeteget kell várni a vonatok vánszorgását figyelve. Utóbbi miatt pedig a mai napig nem lehet végigmenni a Teller Ede út megépült szakaszán “zöld hullámmal”.
Tarlósék a tervezési problémákat az uniós pályázati szabályok miatt már nem oldhatták meg. Arról viszont döntöttek, hogy a gerincút második és harmadik ütemét egybevonják, amivel 15 évet spóroltak volna meg – ha 2019-ben elkezdik a megvalósítást. Az előkészítő tárgyalások után a tervezés szakasza következett, amire el volt különítve a forrás. Ám jött az önkormányzati választás és a váltás. Karácsony Gergely akkor még nem főpolgármester akart lenni, hanem miniszterelnök. Ezért a fővárosi politikából – hasonlóan a mai helyzethez – permanens választási kampány lett, városfejlesztés helyett pedig a pártpolitikai döntések kerültek előtérbe. A főváros 2019-től minden kormányzati fejlesztést akadályozott – ez leginkább a Városliget megújításánál volt látványos. Emellett minden komolyabb fővárosi fejlesztést leállítottak a külső kerületekben. Ezért állt le a Csepeli Gerincút előkészítő munkálata, a P+R parkolók növelésének terve de még az útfelújítások is. A gerincúttal kapcsolatban kétszer is szándékosan elbukták az uniós és kormányzati támogatást, mielőtt Karácsony végleg lemondott a Csepel-Szigeten élők legfontosabb közlekedési fejlesztéséről. Információink szerint Borbély Lénárd, Csepel polgármestere több alkalommal tárgyalt a kormánnyal a gerincútról, de mivel a főváros hallani sem akar a megépítéséről, egyelőre nincs esély a továbblépésre.
Csepel.info
