Csepel.info
A Szegedi Vadaspark aligátorteknőse
Ritka látványban volt része a sétálóknak a csepeli Kis-Duna-parton vasárnap: egy aligátorteknős tűnt fel a Kolonics Györgyről elnevezett sétányon. A különös eset jól mutatja, milyen veszélyeket rejt a kedvtelésből tartott veszélyes állatok szabadon engedése. Az aligátorteknős ráadásul inváziós faj, elszaporodása súlyos környezetkárosítással járna.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere vasárnap számolt be a közösségi oldalán arról, hogy aligátorteknőst találtak a Kis-Duna-parton. A hüllőt kutyasétáltatók vették videóra, ám az ilyen állatokat a veszélyességük miatt csak szakember foghatja be. A szokatlan eset nemcsak azért keltette fel a figyelmet, mert az aligátorteknős nem őshonos Magyarországon, hanem azért is, mert sikerült elbújnia Budapest egyik legszebb városi zöldterületén.
Egy rejtőzködő teknős és a látványosan megújult Duna-part
A csepeli Kis-Duna-part Gubacsi híd alatti, több mint hat kilométeres szakaszát 2010 előtt még hajléktalantanyák és illegális szemétlerakók csúfították. Ám Budapest egyik legelhanyagoltabb Duna-parti része mára az egyik legszebb zöldterületévé vált. Parkról csak azért nem beszélhetünk, mert a környezetvédelem miatt a füvet ritkábban, és nem mindenhol nyírják.
A Kis-Duna öbölben szinte bármikor láthatunk teknősöket és kacsákat
A fejlődést nem szokványos értelemben kell felfogni. A Kolonics György sétány szépen kiépült, éjszakai közvilágítást is kapott, megújult a Daru domb, újraépült a Napközis Tábor, megnyílt Budapest egyik legkülönlegesebb játszótere, a “Kalózhajós játszótér”, van itt fitnesz park, BMX pálya, pumpapálya, gördeszkapálya és vendéglátóhely is, a természeti értékeket azonban mindvégig igyekeztek megőrizni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Borbély Lénárd polgármester éppen ma nyitotta meg azt az erdei iskolát, amely a Kis-Duna Ligetnél fogja ezek után a csepeli iskolai környezetismeret tanulást szolgálni.
A fővárosban Csepel 2010 óta első a faültetésekben, és ide is bőven jutott a facsemetékből. A sétány lépésről lépésre Budapest leghosszabb vadregényes, természetközeli Duna partjává vált. Ha egyszer megépül az Észak-Csepelre tervezett közpark, tíz kilométeresre nő a természeti értékben bővelkedő, egybefüggő partszakasz hosszúsága. A rendezett, ám sok helyen az élővilág számára is éppen elég rejtőzködő helyet kínáló parti sétány így nemcsak a családok, horgászok és sportolók kedvence. A part mentén ma szépen megél egymás mellett a kakukktól, kacsáktól, szárcsáktól a hattyúkig számtalan madárfaj, de a vízisiklók, vidrák, hódok, rókák és mocsári teknősök is. Sok hatalmasra nőtt ékszerteknőst is lehet látni, főként a Kis-Duna-öbölben, ám ez már inváziós faj. Éppen annak a veszélyét mutatja, amit az aligátorteknős is jelent.
Az aligátorteknős nem őshonos Magyarországon, így a Csepelen kóborló állat elengedett hobbiállat lehet. Ragadozó faj, amely a madaraktól az egyéb hüllőkön keresztül a kisebb emlősökig bármit képes elkapni és megenni. Most a Csepeli Városrendészet munkatársai és az ott sétálók is keresik, és ha újra megtalálják, remélhetőleg szakértők fogják majd be, hogy ismét megfelelő, ellenőrzött körülmények közé kerüljön. Az önkormányzat munkatársai a sétányon kis plakátokon hívják fel a figyelmét az embereknek, hogy óvakodjanak a teknőstől, és tartózkodjanak a közelségétől.
Csepel.info
