Több mint 90 évvel ezelőtt érkezett Budapestre a „repülő szivar”, vagyis a Graf Zeppelin

Welovebudapest

Nyolcvanöt éve kötött ki a Graf Zeppelin Csepelen

1931. március 29-én 30 ezer ember rohamozta meg a csepeli repteret, hogy saját szemével győződhessen meg arról, hogy Budapestre érkezik a Graf Zeppelin. A különös repülő szerkezet akkora szenzációt keltett, hogy az Est és a Magyarország napilapok az első oldalon számoltak be az eseményről, amiről nem kisebb név informálta a két újságot és a nagyérdeműt egy egész hosszú cikkekben, mint Karinthy Frigyes. Talán ennyiből is jól látszik, hogy a Zeppelin szinte mindenkit ámulatba ejtett.

Annyit elöljáróban mindenképpen le kell szögezni, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy a Graf Zeppelin átrepült Budapest fölött. 1929-ben és 1930-ban már látható volt a főváros légterében, de akkor csak átrepült fölöttünk. Az első útját még viszonylagos érdektelenség kísérte, ám amikor az égi monstrum a következő évben Görögországból Németországba repült, azzal már a hazai sajtó is foglalkozott. Még egy évvel később aztán már nálunk is megtörtént a csoda: a Graf Zeppelin – vagyis az LZ 127 lajstromjelű léghajó – 1931. március 29-én leszállt Csepelen, a Weiss Manfréd-gyár repülőterén, majd nem sokkal később újra a levegőbe emelkedett.

A Graf Zeppelin a német ipar csúcsterméke volt, a léghajó tervezője pedig Ludwig Dürr. Első útját, ami három és fél óráig tartott, 1928 szeptemberében Németországban tette meg, majd ezt számos tesztút követte, mielőtt ugyanez év októberében az első transzatlanti útjára indult a Zeppelin. Ezen az útján a léghajó hatalmas viharba került, és bár komoly sérüléseket szenvedett, de odaért Amerikába. Ennek ellenére a sajtó, aminek már akkoriban se kellett álhírekért a szomszédba mennie, mindenféle horrortörténettel szórakoztatta az olvasóit – aztán diszkréten úgy tett, mintha azok a cikkek meg sem jelentek volna, amikor a Zeppelin végül szerencsésen földet ért.

A Zeppelin lenyűgöző méretekkel bírt. A hatvantonnás szerkezet hossza több mint 236, magassága pedig 33 méter. A léghajó hatótávolsága 10 ezer kilométer volt, így az Európa–Amerika távolságot lazán megtette, bár a mai repülők sebességének töredékével, mindössze 117 kilométeres óránkénti sebességgel repült. Férőhelyek tekintetében sem vette fel a versenyt a repülőkkel. Húsz utas számára volt hely a gépen, a személyzet pedig 45 fős volt. Később az utasok számát megnövelték, amikor 1929 őszén a léghajó világ körüli útra ment, már hatvanan is felfértek rá. Ugyanakkor nagyon drága volt rá a jegy, és bár az ellátás meg a kiszolgálás fejedelmi volt, de a fülkékben például nem volt fűtés.

Adolf Hitlert 1933. január 30-án kancellárrá nevezték ki, vagyis a nácik kerültek hatalomra Németországban, a Zeppelin pedig tökéletesen megfelelt nagyságuk érzékeltetésére. Innentől számítva a léghajó egyre inkább propagandacélokat szolgált. A Zeppelin fénykora ezután hamar leáldozott. Az 1936-ban üzembe helyezett másik léghajó, az LZ 129 Hindenburg alig egy évet repült csak: 1937 májusában máig tisztázatlan körülmények között leszállás közben lezuhant, a katasztrófa következtében pedig 35 ember vesztette életét. Még ugyanebben az évben a Graf Zeppelint is kivonták a forgalomból.

De most kanyarodjunk vissza pár évvel korábbra, abba az évbe, amikor a Graf Zeppelin Budapesten járt. 1931. március 28-án indult el a Graf Zeppelin Friedrichshafenből, ahol a Ferdinand von Zeppelin-léghajógyár működött. A fedélzeten a személyzeten kívül 12 utas is tartózkodott, köztük egy nő, Bethlen Pál Andorné, két politikus, Horthy Miklós fia, István és az „angol beteg”, gróf Almásy László, valamint a Magyarországot és az Estet tudósító Karinthy Frigyes. A Zeppelin a Fertő tónál lépett be a magyar légtérbe, majd Pápa, Tihany és Székesfehérvár fölött elrepülve érkezett meg Csepelre, reggel nyolc órakor. Az időjárás nem volt túl kedvező: erősen fújt a szél, és némi hó is esett.

Weiss Manfréd Művek repülőterén közel 30 ezres tömeg fogadta a Zeppelint. Úgy volt, hogy Horthy Miklós is részt vesz az ünnepélyes eseményen, és beszédet mond, ez azonban elmaradt, mert a rossz időjárás miatt hamarabb kellett nekivágni a belföldi léghajóútnak, aminek útitervéből így is törölni kellett a dunántúli állomásokat, így csak a keleti országrész csodálhatta meg az égen úszó, bálna vagy szivar formájú – kinek melyik tetszik jobban – repülő monstrumot. Ekkor már többen is csatlakoztak az addigi 12 fő utas mellé: újságírók, illetve Gömbös Gyula honvédelmi és ifj. Wekerle Sándor pénzügyminiszter.

Budapest egén 7 óra 55 perckor jelent meg a Graf Zeppelin. Az Est újságírója elragadtatottan írt a tényleg nem mindennapi pillanatról:

„A léghajóóriás érkezésére a rádiótiszten és a repülőtér urain kívül senki sem számított, amikor 8 óra előtt 3 perccel egyszerre csak felhangzott a hangár előtt:
– Ott jön!
Kíváncsi arcok fordulnak a mutogató karok után a Vámház irányába. A budai hegyek fölött a szürke borulásban alig-alig észrevehetően felcsillan a léghajóóriás ezüst teste, mint valami óriás hal úszik a levegő tengerében. Mint valami cethal. A Zeppelin a Duna fölött jön egy darabon méltóságos lassúsággal, alacsonyan. Csepel fölött azután a repülőtér felé fordul. Méltóságosan közeledik a tér közepe felé a Zeppelin. Megdöbbentően érdekes látvány.”

Az utasok közül a lap szerzői többeket is megkértek arra, hogy osszák meg az olvasókkal az élményeiket. Volt, aki a sima repüléssel vetette össze a Zeppelinen utazást:

„Dr. Hültl Hümér, a kiváló orvosprofesszor jókedvűen mondta el impresszióit: 
– Én már legalább harmincszor utaztam repülőgépen és őszinte vallomást teszek. Csaknem mindig elszorult kicsit a szívem, amikor a földet elhagytuk. Furcsa, hogy az emberek ezt szívesen eltagadják, pedig ez egyáltalán nem férfiatlanság. Most történt először, hogy nem éreztem ezt, viszont a Zeppelin-utazásnál hiányzik az a felemelő érzés, amely a repülésnél elfogja az embert. Ezzel szemben a Zeppelinen utazni sokkal biztonságosabb és kényelmesebb.”

Talán a felfokozott hangulatot sugárzó beszámolókból is kiérződik, micsoda nagy dolognak számított az, hogy a Graf Zeppelin Budapestre érkezett. Több hasonló csoda már nem történt Budapesten, a városlakók szép lassan megnyugodtak, visszaállt életük megszokott rendje. De az emlékezet azért megőrizte a nagy eseményt, mert ahogy egyszer volt Budán kutyavásár, úgy a Zeppelin is csak egyszer szállt le a magyar fővárosban.

Forrás: Welovebudapest.com

Itt lehet hozzászólni !