Egy helyszín, hatvan év: a Csepeli Strandfürdő

Csepel.info

A Csepeli Strandfürdő a Kis-Duna csepeli partján, mintegy héthektárnyi zöldterületen fekszik. Befogadóképessége a vízfelület alapján mintegy 4500 fő, de a parkosított terület jóval több vendég kényelmes pihenését is lehetővé teszi.

A strandfürdő helyén, a Kis-Duna-parton már az 1930-as években dunai strand működött, az egykori Weiss Manfréd Művek üzemeltetésében. A Kis-Duna vizének egyre nagyobb mértékű szennyezettsége azonban arra késztette a Csepel Vas- és Fémműveket, hogy új strandfürdőt építtessen. Mélyfúrásokat végeztek a területen, melynek nyomán értékes összetételű ásványvíz tört fel. Erre a vízkészletre épült fel 1961-ben a fürdő, amely azonnal a csepeliek kedvencévé vált. A strand akkori viszonyok között korszerűnek számított, melegvize a szakemberek szerint gyógyvíz.

A szocializmus utolsó évtizedében majd a rendszerváltást követően a főváros a turizmus szempontjából fontos fürdők fenntartására koncentrált. A Csepeli strand nem tartozott ezek közé. Fejlesztése leállt, és a 2000-es évek elejére „nyári retro-stranddá” silányult. A főváros 2006-ban úgy döntött, hogy eladja a strand nem használt, elkerített területét, amit arra hivatkozva tettek meg, hogy a bevételt a fürdő fejlesztésére költik. A telket felvásárló befektető hatszintes lakóparkot tervezett a helyszínre. A csepeli önkormányzat akkori vezetése azonban bejelentette, hogy hihetetlen módon semmit nem tudott az eladásról, és ők is inkább cserélnének meg eladnának pár telket az ingatlanbefektetővel. Így adták el a Napközis Tábor, valamint a nem sokkal korábban bezárt Görgey iskola épületét. A hatszintes, hat épületből álló part melletti luxuslakópark terve emiatt került át a Napközis Tábor területére.

Csepel baloldali vezetése eközben, 1999-ben testületileg utasította el a Papírgyári Uszoda üzemeltetését, pedig azt a kormány emelt összeggel támogatta volna. A Papírgyári Uszodát így bezárták, és Csepel több mint tíz évre uszoda nélkül maradt.

Lakóparkok és szállodák helyett

A főváros a telekeladás után gyorsan elfelejtette a Csepeli Strandfürdő fejlesztésére vonatkozó ígéretét. A pénzt felélték, a strand működtetését kiszervezték. Onnantól már tudni lehetett, hogy a Csepeli Strandfürdő lassú lepusztulását a bezárás és értékesítés fogja követni. Úgy tűnt, hogy a csepeli Kis-Duna-part előbb-utóbb a kis öböl melletti Ifjúsági Tábortól egészen az egykori Napközis Táborig hat szintes szállodákkal és lakóparkokkal fog beépülni. A csepeli lakosság és civil szervezetek véleményét, tiltakozását a helyi és fővárosi vezetés nem vette figyelembe.

2010 őszén azonban megjelent a reménysugár. Demszky ment, Tarlós jött, és Csepelen is változott a strand és uszoda működtetését elutasító, szállodasort tervező, lakóparkot támogató vezetés. 2011 februárjában visszaszerezte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. a kiszervezett fürdő üzemeltetését, majd a csepeli önkormányzat kérésére önkormányzati működtetésbe sikerült azt vonni.

A csepeli önkormányzat 2013 tavaszán az első Csepeli Konzultáció keretein belül tette fel a kérdést a lakosságnak, hogy hagyományos szerkezetű uszoda épüljön a kerületben, vagy az ötven méteres medencét légtartásos sátorral téliesítse, a megmaradó pénzügyi forrásokat pedig földutak aszfaltozására fordítsa. A csepeli polgárok döntő többsége a légtartásos sátrat és az útépítéseket választotta. Az első Csepeli Konzultációt valamennyi csepeli párt, így a baloldal is támogatta. Ennek megfelelően 2013. november 18-án reggel nyílt meg Csepelen az 50 méteres fedett uszoda a nagyközönség számára. Azóta egyetlen év, a 2022-es volt az, amikor a fedett uszoda nem működött. Tavaly az egekbe szökő energiaárak miatt döntött úgy a kerület vezetése, hogy nem állít fel uszodasátrat.

A baloldal ismét a fürdő bezárását ígéri

2014-ben a DK-s Horváth Gyula nevével fémjelzett balliberális összefogás már ismét a „luxusberuházások” – ezek között a Csepeli Strandfürdő – önkormányzati működtetésének leállítását ígérte. A baloldal szerint a csepeliek túl szegények ahhoz, hogy az olyan családbarát önkormányzati szolgáltatások, mint a strand, a Rákóczi Kert, a Tejút park, a kalózhajós játszótér vagy éppen a nyugdíjas és családi hajókirándulások fennmaradjanak.

A Csepeli Strandfürdő üzemeltetésére vonatkozó szerződés szerint a bérleti díjból minden évben levonható a fejlesztésre fordított pénz. Így csaknem minden évben volt valami fontosabb beruházás a fürdőben. Ám a 2019-es fejlesztéseket kivitelező vállalkozó látványosan kudarcot vallott, ami az önkormányzati választások előtt ismét felerősítette a strand bezárását követelő ellenzék hangját.

A fejlesztéseket az önkormányzat azóta befejezte, a vállalkozóval folytatott jogvita idén nyáron ért véget. A csepeli DK, MSZP és Momentum kitartanak amellett, hogy a Csepeli Strandfürdő fejlesztésére és fenntartására költött minden forint nem csak bűn, hanem egyenesen bűncselekmény, amiért Borbély Lénárd polgármesternek felelnie kell. A főváros jelenlegi vezetése se nagyon titkolja, hogy nem szeretnék az intézmény működtetését átvenni, vagyis a működtetés visszaadása egyet jelentene a strand bezárásával és eladásával. A legközelebbi döntés erről 2025-ben lesz. Akkor dől majd el, hogy a DK-MSZP-Momentum követelésének megfelelően bezár, vagy Borbély Lénárd ígérete szerint tovább működik a Csepeli Strandfürdő. Arra, hogy ha a strandok fejlesztése és működtetése bűncselekmény, a főváros vagy a vidéki kis- és nagyvárosok miért nem követnek el bűncselekményt a strandok működtetésével, a csepeli ellenzéki pártok soha nem adtak választ. Az viszont biztos, hogy ha bezár és eladásra kerül a strand területe, az a nyugdíjasok ingyenes fürdőzésének és a csepeliek kedvezményes belépésének is a végét jelenti majd.

Itt lehet hozzászólni !