Csepel.info

Index

Szennyvíztisztító építés közben: nem szagolgatták a mutyipénzt

Ügyvédi visszaélés bűntette miatt nyomozást folytat a Budapesti Nyomozó Ügyészség a csepeli szennyvíztisztítómű beruházás ügyében. A nyomozás egy ellenzéki képviselő feljelentése alapján indult, aki szerint a főváros és jogi képviselője nem tesz meg mindent azért, hogy ne kelljen pótmunkákra pluszmilliárdokat fizetni. A kivitelező ötmilliárdot követel. A főváros jogi képviseletét Lakos Imre SZDSZ-es képviselő felesége látta el, ám januárban hirtelen lemondott a megbízásról.

Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyvédi visszaélés bűntette miatt nyomozást folytat Wertán Zsolt feljelentése alapján, tájékoztatott Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A nyomozás során eddig még senkit sem hallgatott ki a nyomozó hatóság gyanúsítottként. Az Index úgy tudja, hogy a pótmunka-követelés ügyében Lakos Imre, a fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága elnökének felesége járt el ügyvédként Budapest nevében. Lakos Imrét kerestük az ügyben, de elhárította az érdeklődésünket.

Az ügyvédnő hat hónap után, január 29-én lemondott a megbízásról, mert állítása szerint nem kapott elég iratot a megfelelő képviselethez a főváros cégétől, a szennyvíztisztító beruházást koordináló Enviroduna Kft-től. Molnár Judit szerint a cég segítette információkkal Wertán Zsolt fővárosi kereszténydemokrata képviselőt is, aki végül feljelentést tett az ügyben.

A finisbe érkezett szennyvíztisztítómű beruházás mintegy 120 milliárd forintba került, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozta. Az összeg mellé a kivitelező egy körülbelül 5 milliárd forint értékű pótmunkaigényt jelentett be nemrég Wertán Zsolt, a KDNP fővárosi frakciójának képviselője szerint.

A képviselő az Indexnek elmondta, hogy szerinte az igénynek nincs alapja, és az embernek lehet egy olyan érzése, mintha a főváros el akarná veszteni a pert. Molnár Judit pedig véleménye szerint nem azt tette, amivel a fővárosi önkormányzat megbízta, azaz nem a Wertán szerint biztos lábakon álló érvrendszert alkalmazta beadványában, hanem egy gyengébbet, és erről csak a beadás után tájékoztatta a fővárost. Ezért fordult Wertán az ügyészséghez.

A régészek az okai mindennek?

A kivitelező egyébként arra hivatkozva akar álláspénzt (pluszköltséget) elszámolni, hogy elhúzódott a régészeti munka, és ezért nem tudta időben megkezdeni a munkát. Wertán szerint ez az érvelés ott sántít, hogy a területnek csak egynegyedén volt régészet, a többin lehetett volna dolgozni. Csakhogy a kivitelezőnek nem volt meg a vízjogi engedélye, ezért akkor se dolgozhatott volna, ha akar.

Az ügyben nem dőlt el a vita a főváros és a kivitelező között. Első fokon a két fél által jelölt döntnök hozott egy határozatot, amely szerint egymilliárd forint jár a kivitelezőnek, valamint 140 nap (ezt Wertán szerint még 4 milliárd forintot jelent). Ezt a döntést egyelőre egyik fél sem fogadta el, a főváros viszontkeresetet kíván benyújtani. Wertán Zsolt viszont úgy tudja, hogy a döntnök nem rendelkezett megfelelő jogosultsággal, ezért a határozata sem áll meg.

A képviselő szerint a főváros rossz taktikát választott: ha Budapest viszontkeresetet ad be a választottbírósághoz, akkor egyfelől átkerül rá a bizonyítási teher, másfelől be kell fizetnie 17 millió forint bírósági díjelőleget. Ezért a múlt hét pénteken levélben fordult a főváros főjegyzőjéhez, amelyben leírta aggályait, közölte, hogy ha a pénzt átutalja a hivatal, akkor hűtlen kezelést valósíthat meg, valamint kérte, hogy az átutalásért felelős személy nevét adja meg neki.

Berezeltek a hivatali dolgozók

Tiba Zsolt elmondta: attól függetlenül, hogy a beruházás korábbi, vitás részét nem nagyon ismeri, a választottbírósági végzésben foglaltak végrehajtása, azaz a viszontkereseti díjelőleg utalása nem megkérdőjelezhető kötelezettség a hivatal számára, amelynek teljesítése automatizmus. Ha valaki egy ilyen végzés végrehajtását meg akarja akadályozni, az szerinte törvénybe ütköző cselekedetet követhet el.

A főjegyző hozzátette, hogy a képviselő levelét egyéni nyomásgyakorlásnak tartja, ami ráadásul félelmet, fenyegetettségi érzést keltett a hivatali dolgozók körében, de nem lenne abban partner, hogy azt egy politikai párt fellépésének minősítse bárki is. Megjegyezte: a politikai szereplők köztisztviselőkkel szembeni fenyegető fellépése ellen akkor is felemelte a szavát, amikor az a másik irányból érkezett, mint például korábbi főépítész, Schneller István megtámadásakor.

Forrás: Index

This entry was posted on 2010. február 23. kedd at 06:23 and is filed under Önkormányzat, Csepel, Közpénzek, Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.