Gépkocsit csak akkor használjunk, ha szükséges
MTI, Stop.hu, Csepel.info
Január 29-én elrendelheti a szmogriadó riasztási fokozatát a Főpolgármesteri Hivatal, mert az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a levegőben a szálló por koncentrációja. A levegő minősége nem csak Budapesten rossz: gyakorlatilag az egész országban meghaladja az egészségügyi határértéket a szennyezettség.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérőhálózata által óránként mért és összegyűjtött adatok alapján szinte az egész országban aggasztóan szennyezett a levegő. Az Időkép.hu térképein rikító vörösként látszó Budapesten a veszélyes szálló por koncentrációja mintegy kétszerese az elfogadhatónak, a legmagasabb adatot Csepelen, a Szent István úti állomáson mérték, 245 százalékot. Az ország nagy részén kétszáz százalékhoz közeli adatokat mértek, a legmagasabb adat Dorogról származik, s ez 389 százalék.
Ha elrendelik a szmogriadó riasztási szintjét – mint tavaly is történt -, akkor a gépjárműforgalmat is korlátozhatják, egy napon csak a páros vagy csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek Budapesten, olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményben. Ennek alapján 30-án, szombaton csak a páros, 31-én, vasárnap csak a páratlan, február 1-jén, hétfőn pedig szintén csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnének.
Szerdán a légszennyezettség-mérő műszerek adatai alapján a szálló por koncentrációja a város hat pontján is meghaladta a riasztási küszöbértéket: a Gilice téri, a Teleki téri, a Kőrakás parki, a Honvéd-telepi, a Gergely utcai és a csepeli mérőállomásnál egyaránt 100 mikrogramm/köbméternél magasabb értéket mértek. A fővárosban elhelyezett mérőállomások csütörtök reggeli adatai szerint a Teleki téren, a Gilice téren, a Honvéd sporttelepnél és a Kőrakás parknál lépte túl a szálló por koncentrációja a riasztási értéket.
Ám a Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a havazás és a szél miatt javulás várható a levegő minőségében. Ennek ellenére a városháza arra kéri a lakosokat, hogy önkéntesen korlátozzák az autóhasználatot és a közösségi közlekedést részesítsék előnyben, hogy a riasztási fokozat elkerülhető legyen.
A küszöbértékeket miniszteri rendelet határozza meg. Ha a szálló por koncentrátuma két egymást követő napon, három mérőállomáson napi átlagban meghaladja a 75 mikrogramm/m3 tájékoztatási küszöbértéket, a Fővárosi Önkormányzat köteles tájékoztatni erről a lakosságot. Amennyiben a szállópor mértéke két egymást követő napon, három mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, akkor riasztást kell elrendelnie a Fővárosi Önkormányzatnak.A szomgriadó riasztási fokozatának életbe lépésekor az autóforgalom korlátozása mellett a főváros elrendelheti “más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezését, a kibocsátás csökkentését, vagy az üzemeltetés felfüggesztését is”.
A szálló por magas koncentrációja köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Növekedhet az asztma és a krónikus légcsőhurut miatt az orvoshoz fordulás, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedése száma. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát is súlyosbíthatja. Különösen veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, a csecsemők, a gyermekek és az időskorúak, az aktív és passzív dohányosok.
Forrás: Stop.hu
Gépkocsit csak akkor használjunk, ha feltétlenül szükséges!
Tóth Mihály, Csepel polgármestere miután helyi katasztrófavédelmi szakemberekkel konzultált a szmogveszélyről, felkéri a csepeli lakosságot, hogy gépkocsit mindenki csak a legszükségesebb esetben használjon.
A polgármester, csatlakozva az egészségügyi szakemberek javaslatához kéri, hogy a szabadban a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak a csepeliek, és folyamatosan figyeljék a híradásokat, hogy az ÁNTSZ újabb információi szerint időben megtehessék az egészség védelméhez szükséges megelőző intézkedéseket.
Forrás: Csepel.hu
Hol máshol mint Királyerdőben lenne a levegő a leggázosabb.
ott van műszer, a Kossuthon sztem a kétszerese lenne…:(
Nem működik? Ha így van, akkor biztos nem véletlenül kapcsolták ki.
A műszer a Szt I út végén van, tudtommal csepelen máshol nincs. Egyébként minden adat megfelelő, csak a szálló por koncentrációja magas. De hidegkúton, a hegyen is hasonlóan magas, pedig az sokkal kevésbé szennyezett környék…
Csepelen nem tiszta a levegő? 😉
Bizonyos választási igéretek nagy port vertek fel, városszerte!
Ez a páros páratlan rendszámos dolog nem a legokosabb. Inkább környezeti kategóriák szerint kellene kitíltani járműveket a forgalomból.
És az se lenne rossz ötlet ha benzineseket preferálnák ilyenkor, mert a diesel köztudottam piszkosul sok port, kormot önt ki magából.
A modernebb dízelekre szerintem már nem igaz a kormos sztereotípia. Régen hallásra is meg lehetett különböztetni az Otto-motort egy dízelmotortól. Ma már ez nem minden esetben van így.
Egyébként már nem kell dieselt-t írni, mert a dízelmotor szó elfogadottá vált a magyar nyelvben.
A legszennyezett környék a Rákóczi utca kék tetős háza, kizsgé miatt és a Szt.Imre tér okmányiroda felé eső része.
A schwagerok hatalmas háromágú ventillátorokkal, friss alpesi levegő segítségével egyszerűen kifújják a szmogot Bécs belvárosából! Mi lenne, ha a csepeli víztorony tetejére felszerelnének néhányat? Csakúgy kampányolásból!!!
T. séf! Utóbbi helyszínt most fésülték át a katasztrófavédelmi szakemberek.
A közlemény szövege frissen olvasható a csepel.hu-n.
A szálló por nevével ellentétben nem homokot jelent, hanem 10 mikron alatti részecskéket, azaz a szilárdtűzelésű fűtés által keletkezett kormot, füstöt és a diesel járművek által kibocsátott koromrészecskéket.
Ha állandóan ez a helyzet egy csepeli mérőhelyen, akkor miért nem szereltetnek ki legalább még egy mérőt? Ja, gondolom nincs ennek sem egyetlen felelőse sem, a polgármester ebben már semmit nem tehet. Meg van itt kötve minden MSZP-snek a keze, ha értelmes dolgokról van szó. Bezzeg százmilliókat elkölteni a Szent Imre tér vagy az uszoda harmadszori átépítésére, tervezésére, no azt lehet, mit lehet, azt korlátlanul lehet!
“Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.
Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.
A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.”
Boccs, a forrás: http://www.idokep.hu/?oldal=legszenny
Budapest harcba száll az Európa zöld-fővárosa címért! A városatyák egyhangú szavazása alapján! Na, ezt húzzátok ki, ha jó fogatok van! Valaki kiszámolhatná mennyi ződ festék kell hozzá!
Nem pont por, de érinteni fogja Csepelt:
Korábbi elemzések szerint Ázsiából Kelet Európába irányuló beszállítás 2016-ra meg fog hatszorozódni.
Forrás: http://www.epulettar.hu/cikk/24647.aspx
A Magyar Logisztikai Stratégia egy kormányzati szintű középtávú szakstratégia. A stratégia célja, hogy 2013-ra Magyarország legyen Közép-kelet-Európa logisztikai kapuja. A távol-keletről érkező áruk fogadó és elosztó feladatát akarja átvenni Magyarország, mert a nyugat-európai kikötők és repülőterek nem tudják fogadni már a megnövekedett beszállítást. A logisztikai Stratégia célkitűzése a Duna nemzetközi szerepének erősítése, dunaparti logisztikai parkok kialakítása és egy Európa és Ázsia közti áruforgalmat kiszolgáló repülőtér kialakítása. A stratégia elemzi a logisztikai fejlesztések következményeit is és megállapítja, hogy a növekvő zajterhelés gondot okozhat a lakott települések közelében fejlesztendő logisztikai létesítményeknél, külön kiemelve a légi és vasúti áruszállítás zaj és rezgésterhelését.
A későbbiekben a logiszikai stratégia SWOT elemzésénél a tanulmány megjelöli a logisztikai stratégiára potenciális veszélyként a civil szervezeteket, akik a saját lakóhelyük védelmében lépnek fel.
Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1821957/MLSNFGM_finalframe_080704.pdf
Magyarországon keresztül fogják közép-kelet-Európába szállítani a távolkeletről érkező árut. A megnövekedett forgalom duplán jelentkezik, mivel nem csak beszállítás, de továbbszállítás is jelentkezik. Az elemzések szerint a beszállítás távolkeletről meg fog hatszorozódni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi légi forgalom (ami csak Magyarországot látja el) megnő egyrészt azért, mert a beszállítás közép-kelet-Európát kívánja ellátni, másrészt megnő az áruforgalom meghatszorozódása miatt, továbbá a nagy gépekkel beszállított árut szétosztás, csomagolás után tovább is kell szállítani, ami szintén okozhat többlet légiforgalmat.
Ferihegy a 2009-es forgalom 3 szorosát tudja ellátni. A várható légiforgalom növekedés akár 8-10 szeres is lehet Magyarország felett. Ehhez további repülőterere van szükség, ezért fejlesztik Börgöndöt, Szentkirályszabadját, ezért próbálják feléleszteni a tököli repülőteret, ahol a pálya tengelyétől Halásztelken már 170 m-re élnek emberek, és leszállási irányban az első lakóház 500m-re van a pályavégtől. Ezért próbáltak Vát és Porpác közé egy 3 km-es futópályával rendelkező repülőteret építeni.
Azért jellemzi a Kormányt, hogy a Magyar Logisztikai Stratégián az szerepel, hogy az nem tükrözi a Kormány álláspontját, holott ő rendelte meg azt és a fejlesztéseket a GKM támogatja…….
Jelenleg 8 eljárás van folyamatban a KDV-nél, Ferihegy környékén 8 db intermodális logisztikai park létesítésére.
A teljesség igénye nélkül:
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1535
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1486
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1487
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1488
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1489
Korábbi elemzések szerint Ázsiából Kelet Európába irányuló beszállítás 2016-ra meg fog hatszorozódni.
Forrás: http://www.epulettar.hu/cikk/24647.aspx
A Magyar Logisztikai Stratégia egy kormányzati szintű középtávú szakstratégia. A stratégia célja, hogy 2013-ra Magyarország legyen Közép-kelet-Európa logisztikai kapuja. A távol-keletről érkező áruk fogadó és elosztó feladatát akarja átvenni Magyarország, mert a nyugat-európai kikötők és repülőterek nem tudják fogadni már a megnövekedett beszállítást. A logisztikai Stratégia célkitűzése a Duna nemzetközi szerepének erősítése, dunaparti logisztikai parkok kialakítása és egy Európa és Ázsia közti áruforgalmat kiszolgáló repülőtér kialakítása. A stratégia elemzi a logisztikai fejlesztések következményeit is és megállapítja, hogy a növekvő zajterhelés gondot okozhat a lakott települések közelében fejlesztendő logisztikai létesítményeknél, külön kiemelve a légi és vasúti áruszállítás zaj és rezgésterhelését.
A későbbiekben a logiszikai stratégia SWOT elemzésénél a tanulmány megjelöli a logisztikai stratégiára potenciális veszélyként a civil szervezeteket, akik a saját lakóhelyük védelmében lépnek fel.
Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1821957/MLSNFGM_finalframe_080704.pdf
Magyarországon keresztül fogják közép-kelet-Európába szállítani a távolkeletről érkező árut. A megnövekedett forgalom duplán jelentkezik, mivel nem csak beszállítás, de továbbszállítás is jelentkezik. Az elemzések szerint a beszállítás távolkeletről meg fog hatszorozódni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi légi forgalom (ami csak Magyarországot látja el) megnő egyrészt azért, mert a beszállítás közép-kelet-Európát kívánja ellátni, másrészt megnő az áruforgalom meghatszorozódása miatt, továbbá a nagy gépekkel beszállított árut szétosztás, csomagolás után tovább is kell szállítani, ami szintén okozhat többlet légiforgalmat.
Ferihegy a 2009-es forgalom 3 szorosát tudja ellátni. A várható légiforgalom növekedés akár 8-10 szeres is lehet Magyarország felett. Ehhez további repülőterere van szükség, ezért fejlesztik Börgöndöt, Szentkirályszabadját, ezért próbálják feléleszteni a tököli repülőteret, ahol a pálya tengelyétől Halásztelken már 170 m-re élnek emberek, és leszállási irányban az első lakóház 500m-re van a pályavégtől. Ezért próbáltak Vát és Porpác közé egy 3 km-es futópályával rendelkező repülőteret építeni.
Azért jellemzi a Kormányt, hogy a Magyar Logisztikai Stratégián az szerepel, hogy az nem tükrözi a Kormány álláspontját, holott ő rendelte meg azt és a fejlesztéseket a GKM támogatja…….
Jelenleg 8 eljárás van folyamatban a KDV-nél, Ferihegy környékén 8 db intermodális logisztikai park létesítésére.
A teljesség igénye nélkül:
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1535
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1486
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1487
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1488
http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1489
Javított link:
http://epulettar.hu/cikk/logisztikai-fejlesztesre-2013-ig-mintegy-850-milliard-forint