Csepel.info

– Miért fontos a jelenleg is futó nemzeti konzultáció?

– Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első szakaszában. Azért, mert erős és cselekvőképes kormányunk van, stabil parlamenti háttérrel, a Fidesz–KDNP kétharmados többségével. Időben meghozott és hatékony döntések születtek, amelyeket a magyarok – rendkívül fegyelmezetten, egymást is segítve – be is tartottak, mozgósítottuk az egészségügy emberi, szakmai és anyagi tartalékait, az orvosok, ápolók, mentők erőn felül teljesítettek. A rendőrök és honvédek pedig biztosították a közellátáshoz szükséges közrendet, közbiztonságot, az ország békéjét. A sikeres védekezés kulcsa a miniszterelnök által irányított, példaértékű nemzeti összefogás volt. Ezt támadta hazug módon, aljas és sunyi politikai szándékok alapján a baloldal. Bár a vírus nem válogat, Gyurcsány és szekértolói képtelenek kibújni a bőrükből, a DK-tól az MSZP-n és Karácsony Gergely pártján át a Jobbikig ismét bizonyítékát adták annak, hogy a magyarok még ilyen példátlanul kritikus időkben, a pandémiás veszélyhelyzetben sem számíthatnak rájuk.

– Pedig a számok azt mutatják, hogy közelít a második hullám.

– Valóban, az orvosok és a járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a készültséget fenn kell tartani, nem szabad kockáztatnunk, mert a koronavírus-járvány második hulláma megjelenhet Magyarországon is. Bebizonyosodott, hogy azok a járvány elleni intézkedések hatékonyak, amelyek nagy társadalmi támogatottsággal bírnak, ezért most nagyon fontos a kormány számára az emberek véleménye, hozzáállása, támogatása. Hogy ezt megtudhassuk, ennek az eszköze már lassan két évtizede a nemzeti konzultáció intézménye.

– Hol tart a kitöltések száma?

– Az állampolgárok részéről most különösen nagy az érdeklődés, már közelít a másfél millióhoz a konzultációs kérdőívet kitöltők száma. A kérdések minden családot, mindannyiunkat érintenek, ezért is mondják el szívesen a véleményüket. Aki még nem tette meg, de szeretné a kormánnyal tudatni, hogy mit gondol a koronavírus egészségügyi, gazdasági és nemzetközi összefüggéseiről, augusztus 15-ig még megteheti online vagy postai úton.

– A konzultáció egyik hangsúlyos eleme a munkahelyvédelem, a munkahelyteremtés. Miben és hogyan tud segítséget nyújtani a honvédség a koronavírus-járvány miatt bajba kerülő, állásukat elvesztő embereknek?

– A Magyar Honvédség mint az ország egyik legnagyobb és legbiztosabb munkáltatója a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével vesz részt a kormány gazdaságvédelmi akciótervében, az állami munkahelyteremtésben. A honvédség azoknak nyújt segítő kezet, akik a koronavírus-járvány következtében veszítették el munkahelyüket.

– Mit lehet tudni a programról?

– Ez egyfajta különleges toborzás is egyben. Elsősorban a hadköteles férfiak jelentkezését várjuk, jelentkezni a toborzóirodákban és toborzópontokon, valamint a megyei kormányhivataloknál lehet. A felvételhez erkölcsi bizonyítvány és egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges – ez utóbbi azonban kevésbé szigorú, mint a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálatra jelentkezőké. A program július 1-jével indult. Eddig csaknem hétszázan érdeklődtek, négyszázötvenen jelentkeztek, háromszázkilencvenen vágtak neki a programnak, a múlt hét végén pedig háromszáztizenkilenc volt a zárólétszám. Ezt még két, féléves ciklus követheti, összesen háromezer speciális önkéntes tartalékos vehet részt a programban. Egyébként a szeptember 1-jén induló második kiképzésre már háromszázhatvanöten beadták a papírjaikat. Az alapkiképzés hat hónapos, ami alaki, harcászati, szolgálatiszabályzat-ismereti, tereptani, egészségügyi, híradós és lőkiképzésből áll. Mindez napi nyolc órában, a szokásos, polgári munkaidő szerint. A szombat, vasárnap és az ünnepnapok pedig szabad- és munkaszüneti napok. A kiképzés idejére havi bruttó 161 ezer forint illetmény, térítésmentes étkezés, egészségügyi és ruházati ellátás, valamint utazási költségtérítés is jár. A kiképzés katonai eskütétellel ér véget.

– Mi történik az eskütételt követően?

– A fél év letelte után a kiképzett önkéntes tartalékosok minden megkötöttség nélkül visszatérhetnek a polgári életbe, vagy a kiképzést további hat hónapra meghosszabbíthatják. A honvédség szeretné a legfelkészültebbeket, legelkötelezettebbeket megtartani, nekik hivatásos vagy szerződéses katonai életpályát ajánlunk. Ha pedig megkedvelték a katonaéletet, de nem akarnak lemondani a polgári munkájukról, karrier­-jükről, akkor területvédelmi önkéntes tartalékosként is szolgálhatnak tovább. A profik – életkortól függően – az Altiszti Akadé­mián, az Acélkocka rendszerben vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi és honvédelmi karán tovább is tanulhatnak.

– A konzultáció ugyancsak fontos része a bevándorlás kérdésköre. Hogyan értékeli az Európai Bizottság állásfoglalását, az Európai Unió Bíróságának döntését, miszerint jogellenes a magyar határon felállított tranzitzóna – amelyet egyébként a kormány időközben meg is szüntetett.

– Eleve megdöbbentőnek, a kettős mérce jelének és pimaszul álszentnek, cinikusnak tartom, hogy miközben jogállamiságról, demokráciáról és hatalommegosztásról papolnak, egy európai bíróság jogi helyett politikai ítéletet hoz. Amit mi – a közösen alkotott szabályainknak megfelelően – végrehajtottunk, de soha sem fogjuk elfogadni, mert ellene van a magyar érdeknek és az igazságnak, ha úgy tetszik, az európai demokrácia alapjainak. Időközben azonban a német uniós elnökség programjában – persze nem néven nevezve a dolgokat – mégiscsak felbukkan a magyar tranzitzóna lényege mint egyfajta eszköz a migráció kezelésében. Emlékeztetnék: 2015-ben nemzeti konzultáció, egy évvel később népszavazás, az országgyűlési választásokon pedig a megkapott újabb kétharmados, alkotmányozó felhatalmazás szabta meg, hogy Orbán Viktor kormánya mit képviseljen, milyen intézkedéseket tegyen a bevándorlás, a határvédelem tekintetében. Ma, a koronavírus árnyékában a migráció már nemcsak közbiztonsági és terrorveszélyt jelentő kérdés, hanem járványügyi is, hiszen a bevándorlók a világgócok felől érkeznek, minden egészségügyi szabályt felrúgva. Ezért is fontos, hogy ebben a helyzetben mit várnak el a politikától a saját védelmük érdekében a magyarok.

– Mit gondol arról, hogy a baloldal minden eszközzel megpróbálja meghiúsítani a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét a pandémia, a már említett munkahelyvédelem és -teremtés, valamint a kontinensre nehezedő migrációs nyomás kapcsán?

– A baloldal nemcsak a védekezésben részt vevőket támadja, nemcsak kamuvideókat és álhíreket gyárt, még az emberek szabad véleménynyilvánítását is meg akarja akadályozni. Azt az emberi szabadságjogot, amiből a szövetségeseik, a Soros által kitartott Amnesty International, a TASZ, a HVG, a 444 és társai mindig kioktatnak bennünket. Gyurcsány komisszárjai ebben is egy követ fújnak: az egyik begyűjti a kérdőíveket, a másik kilopkodja a postaládákból, a harmadik összetépi, a negyedik megkérdőjelezi az egész konzultáció értelmét, az ötödik törvénytelen adatbázist épít belőle. Mindezt puszta hatalmi vágytól vezérelve, idegen érdekek szolgálatában teszik. Nekünk viszont most is Magyarország az első, mindig a magyar érdek a legfontosabb.

Forrás: Magyar Hírlap