Magyar Hírlap, Csepel.info
A Fővárosi Vízművek 2019 szeptemberében átadott csepeli napelemparkja is hozzájárult a növekedéshez
Növekvő hányadot képviselnek a megújuló energiaforrások Magyarországon, amelyeken belül a napenergia képviseli a legjelentősebb részarányt. Az elsődleges megújuló energiahordozók közül a napenergia felhasználása több mint kétszeresére növekedett, a bioüzemanyagok termelése pedig hat százalékkal nőtt – ismerteti szerdai számában a Magyar Hírlap.
A hazai megújulóenergia-szektorban az elmúlt évekhez hasonlóan 2018-ban is a napelemes beruházások növekedtek a leglátványosabban – állapította meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) beszámolója. Magyarország teljes bruttó végső energiafogyasztása 2018-ban 800,16 PJ-t tett ki. A bruttó végső megújulóenergia-fogyasztás 2018-ban 99,97 PJ volt, így az összesített megújuló-részarány 2018-ban 12,49%-on állt. A megújuló energiaforrásokból származó energiafogyasztás legnagyobb része továbbra is a fűtés és hűtés területéről származott, tavalyelőtt 78,1%-os részaránnyal.
A bruttó villamosenergia-termelést tekintve 2018-ban 3842 GWh villamosenergia-termelés valósult meg megújuló energiaforrások felhasználásával, amely közel 12%-os növekedést jelent az előző évi 3442 GWh-hoz képest. A napenergia alapú villamosenergia-termelés esetében jelentős, 78%-os növekedés figyelhető meg.
Scherer Zsolt, a hivatal sajtófőnöke elmondta, ha egy évvel korábbra tekintünk, tavaly a bruttó villamosenergia-termelés mennyisége hat százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A 2019. évi primer belföldi felhasználás (1113 PJ) 2018-hoz képest gyakorlatilag nem változott, az egyes energiatermékek esetében azonban eltérő változások voltak.
Borbély Lénárd csepeli polgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes az átadáson – a következő négy évben Karácsony Gergely politikai bosszúhadjárata miatt sajnos nem várhatók fővárosi fejlesztések Csepelen
Rámutatott, az elsődleges megújuló energiahordozók közül a napenergia felhasználása több mint kétszeresére növekedett, a bioüzemanyagok termelése pedig hat százalékkal nőtt. A szilárd biomassza-termelés és -felhasználás csökkent, mértéke három, illetve négy százalékot tett ki.
A nukleáris és fosszilis alapú energiatermelés nőtt, a biogáz alapú termelés csökkent, a napelemek által termelt villamos energia pedig az előbb említett kiugró mértékben növekedett. A fosszilis alapú villamosenergia-termelésen belül a szén- és széntermék (elsősorban lignit) alapú termelés csökkent 13,5%-kal, a földgáz alapú termelés nőtt 18,5%-kal.
A bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya 9,7%-ra emelkedett, köszönhetően annak, hogy a megújuló alapú termelés nagyobb mértékben nőtt, mint a bruttó fogyasztás.
Forrás: Magyar Hírlap, Csepel.info
