Csepel.hu
Weiss Manfréd 1857. április 11-én született. A kereskedelmi akadémia elvégzése után Hamburgba került, ahol egy gyarmatáru-nagykereskedésben töltötte négy inasévét. Azután a kereskedőház cégvezetője lett, s csak apja egyre súlyosbodó betegsége miatt tért haza, 1877-ben.
Miután apja még ugyanazon évben meghalt, Manfréd bátyja, Berthold üzleti tevékenységébe kapcsolódott be, aki közben már sikeresen üzletelt, a terménykereskedésben önállósult, szépen gyarapítva a család vagyonát.
A budai Királyi Gőzmalom alapító részvényesei közé is feliratkozott. A két fivér most összefogott és engedélyt kért „szelencében eltartható” húskonzervek készítésére. Az 1882. december 28-án kapott engedély alapján alakult meg Weiss Berthold és Manfréd „Első Magyar Conserv Gyára” a Lövölde téren.
A testvérek a konzervüzemet fokozatosan bővítették, majd áthelyezték a Közvágóhíd közelébe, a Máriássy utcába, ahol főleg a hadsereg megrendelésére gyártották a Globus márkanéven húskészítményeket, az idénymunka szabad kapacitását pedig gyalogsági töltények szétszerelésével és újratöltésével hidalták át. Később, a nagyobb konzervigényre való tekintettel, a csomagoláshoz szükséges bádogdobozok gyártását is programba vették, ami által már a vasipari tevékenységre is áttértek.
Egy váratlan esemény azonban fordulatot hozott a vállalkozás életében. 1890-ben tölténygyártás közben a húsáru üzemben súlyos baleset történt, robbanás volt az üzem területén. Ettől kezdve a hatóság nem engedélyezte tovább a konzervgyárban a töltények tűz- és robbanásveszélyes élesítését. Ez kényszerítette a tulajdonosokat arra, hogy a gyárat egy lakatlan területre helyezzék át, amely azonban a konzervgyártól se legyen távol. Így esett a választás Csepelre. Gyárukat 1892-ben költöztették át a szigetre. Amikor a Weiss testvérek Csepelen megvetették lábukat, már jelentős tőkeerőre támaszkodhattak, és a jövőre való kilátásaik is kitűnőek voltak. Már beépültek több bankba és vállalatba, több kedvezmény formájában is élvezték a kormány támogatását, jó kapcsolatokat építettek ki a külfölddel, különösen pedig a hadsereggel. Üzleti kapcsolataik révén bekerülhettek az ország és a Monarchia legfelsőbb köreibe.
Berthold és öccse Manfréd 1892. december 12-én vette bérbe Csepel községtől a homokos, úgynevezett János-legelőt. Mintegy öt hold területen, kis favázas épületekben indult meg a termelés, kb. 30–40 férfi és 100–110 nő foglalkoztatásával. 1893. január 12-én kapták meg a vállalkozók az engedélyt ipartelep létesítésére. Üzemük rohamosan fejlődött, ezért az addig csak bérelt területet 1896-ban megvásárolták. Ekkor már 20 épület állt a területen és kb. 400 munkás foglalkozott a töltényhüvelyek felújításával és szerelésével. Jelentős fordulatnak kell tekinteni, hogy 1896-ban Berthold kivált a cégtől, bejutott a parlamentbe, és a Textilgyárak Országos Egyesületének elnöke lett. A gyárat így az év végétől Weiss Manfréd egyedül vezette.
1896–1914 között a gyár az ország legnagyobb hadiüzemévé fejlődött. A családi-katonai kapcsolatok, a biztosnak látszó felvevő piac elősegítették a gyár rohamos fejlődését. Ugrásszerűen megnőtt a gyalogsági lőszer termelése, és egyértelmű lett, hogy a Weiss-gyár a közös hadsereg legjelentősebb magánszállítója, egyúttal a legnagyobb egyéni tulajdonban lévő gyártelep.
Weiss Manfréd 1922. december 25-én halt meg.
A CsM-nek iszonyatos termelőkapacitása volt, kiváló minőségű termékek készültek itt. Jelentős volt a nyugati export is, ha még ma is működne, nem kellene külföldről hozni cuccokat a járvány elleni védekezéshez, az egész országot képes lenne ellátni védőeszközökkel, egészségügyi felszereléssel, sőt még Európa egy részét is.
Qqq-nak igaza van ! A WM művek egy csoda volt. Ez a gyár volt a Monarchia legnagyobb hadanyag gyára az I. VH-ban. Utána rövid idő alatt átállt béketermékekre, majd a II.VH-ban ellátta amagyar sereget megfelelő fegyverekkel, de a háború kimenetelében nem tudott érdemlegesen résztvenni, mert az angol-amerikai bombázások megakadályozták működését.
Igazuk van. A WM komoly lőszergyár volt. A Nagy Háborúban, mikor az ország kivérzett, vagyonát Weiss háromszorosára növelte. Sőt, a maradék lőszereket eladta a lengyeleknek, ill. a visszaesés ellenére fokozni tudta termelését.
A CSM “kiváló minőségű termékeiben” nem vagyok olyan biztos, de hazánkat bizonyos termékekből ellátta.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Ebben teljes mértékben egyetértek Nagyapóval.