Csepeli Hírmondó
Számos olyan híresség nyugszik a Fiumei úti sírkertben, akik életük egy szakaszában Csepelen éltek vagy tevékenységük kapcsolódik a városrészhez. Pontos feltárás nem történt ezen a téren, tehát a teljesség igénye nélkül említünk meg néhány ismert személyt Bolla Dezső helytörténész segítségével.
A leghíresebbek közé tartozik Görgey Artúr, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornoka és Weiss Manfréd nagyiparos, a csepeli gyár alapítója családjának néhány tagja.
Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 szeptemberében rendelte Szolnokról a Csepel-sziget védelmére Görgey Artúr (1818-1916) honvédtábornokot. Az volt a feladata, hogy megakadályozza a császári csapatok egyesülését Jellasics horvát bán seregeivel. A Csepel-sziget parancsnokaként elfogatta a Habsburg-házhoz hű Zichy testvéreket, Ödönt és Pált, akiknél röpiratokat találtak. Rögtönítélő bíróság elé állíttatta őket, ennek elnökeként pedig Ödönt hazaárulás vádjával felakasztatta, Pál ügyét meg átadta a polgári bíróságnak. Az ítéletet Lóréven hajtották végre. Zichy Ödön emlékére később kápolnát építtettek a Habsburgok Lóréven. A feljegyzések megemlítik: ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a szabadságharc alatt arisztokratát kivégeztek. Csepelen Görgey Artúrról nevezték el a korábbi Áruház teret.
Weiss Manfréd (1857-1922) gyáriparos sírja a Fiumei sírkert szomszédságában található Salgótarján úti izraelita temetőben található. Egyik lányának, Weiss Daisynek a sírja ugyanakkor a Fiumei úti temetőben lévő Chorin-család kriptájában van. Weiss Daisy 1921-ben ment feleségül a jómódú Chorin Ferenc (1879-1964) üzletemberhez, akinek így áttételesen szintén köze van Csepelhez. Házasságukból született ifjabb Chorin Ferenc és a jelenleg Ausztriában élő 94 éves Chorin Daisy. A Chorin-család kriptájában temették újra Chorin Ferenc, Weiss Daisy és fiúk, ifjabb Chorin Ferenc hamvait november 8-án. A gyászszertartást Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek tartotta. A hamvakat az Egyesült Államokból szállították Magyarországra a Chorin-család végakaratának megfelelően. Weiss Manfréd gyáriparosról utat neveztek el Csepelen.
Hültl Dezső (1870-1945) építész nevéhez fűződik a Csepeli Vámmentes Kikötő gabonatárházának tervezése. A földmunkák 1919-ben kezdődtek, melynek során hat és félmillió köbméter földet mozgattak meg. A korában újszerűnek számító, 35 ezer tonna terményt befogadó gabonatárház építésekor negyedmillió köbméter követ és betont használtak fel. Megépült a kereskedelmi és ipari medence és a vasúti hálózat, elkészültek a rakodóterek és fedett tárolók. Az avatási ünnepséget 1928. október 20-án rendezték. Hültl Dezső jelentősebb alkotásai között szerepel a főváros számos középületének a megtervezése.
Maróti Géza (1875-1941) építész, szobrász, festőművész. A Csepeli Munkásotthon színháztermének falán, a mennyezet alatt készült freskók Maróti Géza alkotásai. A színházterem szecessziós stílusban épült kialakítása ennek megfelelően nagyon impozáns hatást kelt a festményekkel. Egyéb jelentős művei közé tartozik a Zeneakadémia homlokzati szobrainak elkészítése, a Gresham-palota épületszobrászatának kialakítása, a zebegényi Maróti-villa tervezése, valamint annak az emlékműnek a megalkotása, amely a saját sírjánál található.
Czottner Sándor (1903-1980) géplakatos, később szénbányászati, bánya- és energiaügyi, végül nehézipari miniszter. A Weiss Manfréd Gyárban kezdett dolgozni géplakatosként és kohómunkásként 1922-ben. Az ötvenes években bánya- és energiaügyi, aztán szénbányászati, 1957 és 1963 között nehézipari miniszter volt.
Gondolom Czottner Sándor et. megérdemelne egy lovasszobrot! 🙂
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Rendben, de a lószerszám a magáé!
Akkor még számíthatunk néhány szoborra?