Csepel.info

Mr.Gabee, Csepel.info

Mr.Gabee információi szerint ma ünnepli születésnapját Dr. Bolla Dezső helytörténész Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület alapítója és elnöke, aki Győrben született, majd 2002-ben aranydiplomában részesült. 1953 januárjában a Finommechanikai Vállalatnál a lokátor technika területen kezdett el dolgozni üzemmérnökként.

1964-ben a Központi Fizikai Kutató Intézetben helyezkedett el, az ionizáló sugárzások méréstechnikájával és műszerezettségével foglalkozott tudományos csoportvezetőként. 1977-1979-ben megszerezte Villamosmérnöki Karunkon a Digitális elektronikai szakmérnöki oklevelét. 1997-ig kábeltelevíziós vonalon, azok építőelemeinek tervezésével foglalkozott, időközben elnyerte a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elektronikai szakértő címét.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület 1995 novemberében alakult meg, a kerületünkben 1960-tól működő Csepeli Helytörténeti Bizottság jogutódjaként.

A csepeli múlt évezredes hagyományainak ápolása, a történelmi emlékek gyűjtése és megőrzése a célunk. Csepel műemlékei, természetvédelmi területei, közparkjai és a Ráckevei-Soroksári Duna part is szívügyünk. 2010-ig szorosan együttműködtünk a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel, kiemelkedő részt vállaltunk az itt található, a kerület történetét bemutató kiállítás anyagának gyűjtésében és kiállítássá alakításában (az utóbbi években erre már nincs lehetőségünk).

A Királyerdei Művelődési Ház bejegyzett székhelyünk, tagságunk átlagos létszáma 25 és 30 fő közötti.

Alapításakor Császár József, néhány év múltán dr. Bolla Dezső kapott bizalmat az elnöki tisztség ellátására. A titkári tevékenységet Kertész Tibor vállalta fel haláláig, 2002 áprilisától Zémann István látja el ezt a feladatkört.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület – az egyesület nevéből is adódóan – kettős célkitűzéssel alakult meg: részben a csepeli múlt hagyományainak ápolása, a történelmi emlékek megőrzése és gyűjtése a vállalt célunk. Tagságunk ugyanakkor eredményesen működik közre Csepel környezetvédelmi és városvédelmi feladataiban.

Egyesületünk tagjai nem csupán szervezetünk cél szerinti tevékenységének megvalósításakor találkoznak egymással, de egy baráti közösséget is alkotnak. Együtt járunk kirándulni bel- és külföldre (Eger, Selmecbánya), múzeumi látogatásokra, természetvédelmi területekre, tanösvényekre.

Az utóbbi évtizedben helytörténeti vetélkedők sorozatát rendeztük meg, vagy társultunk más meghirdetőkhöz. Ezek a vetélkedők különféle korcsoportokat céloztak meg. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai szinten is előbb-utóbb megvalósításra kerültek.
Helytörténeti kiállításokat rendeztünk az iskolák felkérésére – egyedül, vagy más szervezetekkel közösen. Közös fellépésre adtak lehetőséget az aktuális évfordulókról történő megemlékezések is.

A kerületi önkormányzattal (2010-ig), kerületi egyesületekkel számos megemlékezést, tudományos ülést rendeztünk: 2002-ben ilyen volt a Deák Ferenc kiállítás és tudományos ülés, a Rákóczi Ferenc emlékkiállítás (a kisvárdai Rétközi Múzeum támogatásával) megvalósítása, 2004-ben a Szabadkikötő 75. évfordulójáról történő megemlékezés, a Maharttal és Csepel Önkormányzatával közösen.

Kerületünk, Csepel történetét bemutató állandó kiállításunk a Királyerdei Művelődési Házban volt megtekinthető 2010-ig – ekkor az új önkormányzat bezárta a gyűjteményt (ezáltal bázisunktól és hátterünktől fosztott meg bennünket). Három évig zárva volt a gyűjtemény, majd az önkormányzat átalakítva azt, megnyitotta: a jelenlegi kiállításhoz nem kérte sem véleményünket, sem segítségünket.
Kiemelten foglalkozunk a kerület építészeti emlékeivel. Több ezer fotót, a műemlékekről diát készítettek profi fotósaink (ezek jelenleg is a gyűjteményben vannak, de nem férünk hozzájuk).

Kezdeményeztük és szervesen részt is vettünk a csepeli műemlékek védelmében, restaurálásában. Műemlékeink közül megemlítenénk a Szent Imre téri csepeli 1. számú főpostát (falán látható Szőnyi István freskója), a XXI. kerületi Rendőrkapitányság épületét, a Nepomuki Szent János szobrot (Pest legrégibb köztéri szobra) – 2014-es felújítását és a kőhíd építését az önkormányzat nélkülünk végezte –, és a Szent Imre téri első világháborús, műemlék jellegű emlékművet.

Egyesületünk tagjai 2010-ig rendszeresen publikáltak a helyi kiadványokban. Gondozásukban jelent meg – Csepel Önkormányzatának segítségével – a „Szent Imre tér története” című sétálófüzet első kötete és a „Csepeli emlékkönyv”. 2006-ban közreműködtünk a kerület 1956-os forradalomra való megemlékezésének előkészítésében, a Csepel Galéria és Helytörténeti Gyűjteménnyel, valamint természetesen Csepel Önkormányzatával közösen.

Tevékenységünk másik területe a városszépítés és környezetvédelem. Tagjaink nem csupán a szakmai előkészítésben, de a közterületeket fejlesztő közösségi munkákban is részt vállalnak (Virágos Csepelért; Házunk tája). A csepeli természetvédelmi területeket, közparkokat és a Ráckevei–Soroksári Duna partját egyaránt szívügyünknek tekintjük. A tervezéstől a megvalósításig tartó folyamatban együttműködünk más civil szervezetekkel és a kerület önkormányzatával (2010 óta az önkormányzat nem tart igényt közreműködésünkre.).

Ilyen konkrét témaként említhetjük meg a csepeli Kis-Duna part és ott a Kis-Duna öböl tájrekonstrukciójánál az öböl kotrását, a híd tervezését és a tanösvény kialakítását.

Egyesületünk és tagjaink helytörténeti tevékenysége nem korlátozódik kerületünkre. Minden évben képviseltetjük magunkat a Honismereti Szövetség országos szintű honismereti akadémiáján, ahol jó barátokra leltünk, új ötletekkel gazdagodtunk – a kisvárdai, miskolci, Zala megyei múzeumokkal, a CSEMADOK-kal és a pozsonyi „rokon lelkekkel” kialakított kapcsolataink igazolják ezt.

Szoros kapcsolatunk van a Budapesti Honismereti Társasággal és a Honismereti Szövetséggel. Egyesületünk több tagja ezeknél a fővárosi illetve országos szintű tevékenységet végző szervezeteknél is tag, a Honismereti Szövetségben még választott tisztséget is visel egyikünk.

A kerületi civil szervezetekkel sok közös feladatunk van, jó együttműködést eredményezve közöttünk (Zöld Kör, Kertbarát Kör, Nagycsaládosok Egyesülete, Kis–Duna Liget Baráti Társaság, Rákóczi Kert Civilház).

Egyesületünk tagsága azonban egyre idősebbé válik – feltehetően egy idő után ez más, folyamatosan működő civil szervezetnél is gondként merül fel. Ezért törekszünk tagjaink közé bevonni az érdeklődő és rátermett fiatalokat.

2005-ben „Volt egyszer egy motorkerékpár gyár” címmel kiállítást rendeztünk amelyen a csepeli motorkerékpár gyár történetét és termékeit mutattuk be az 1937–1975 közötti időszakot felölelően. Ezt a tárlatot a Veterán Autó-Motorsport Klubbal, Csepel Önkormányzatával és a csepeli gyáriparosok szervezetével közösen, az egykori Weiss Mannfréd gyár központi szerszámraktári csarnokában valósítottuk meg, nagy sikerrel.

This entry was posted on 2021. július 27. kedd at 08:00 and is filed under Ünnepek, Csepel, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.