MTI, Mno.hu
A jéghegy csúcsa
Összesen tizenkilenc tanulmányt rendelt 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kormányzati kommunikációs szakállamtitkársága. A tanulmányok összességében valamivel több mint 118 millió forintba kerültek, de két kivétellel átlagosan tízmillió forint alatt volt egy-egy anyag honoráriuma. A megrendelt tanulmányok többek között az adótudatossággal, az egészségtudatossággal, a hálapénzzel, az élettársi viszonnyal, a hulladékgazdálkodással, a kormány lakossági kommunikációjával foglalkoznak.
Az MTI úgy tudja, a legtöbb megrendelést – négyet – a Tárki Társadalomkutatási Zrt. kapta, miként ők készítették a legtöbbe kerülő, leghosszabb tanulmányokat is. Csaknem harmincmillió forintért írtak kétszer majdnem kétszáz oldalt A magyar társadalom szerkezete nemzetközi összehasonlításban a 21. sz. elején, illetve A magyar lakosság véleménye néhány fontos társadalmi kérdésről – 2005-2007. évi összehasonlítás címmel. A távirati iroda információja szerint Pimper Richárd lemondása után átvizsgálták az összes szerződést és tanulmányt, de nem találtak hasonló problémát, mint a regionalizációról szóló anyagnál, amelynek szakmai hiányosságai miatt távozott december 12-én a tanulmányt átvevő kabinetfőnök-helyettes. Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor azt mondta: a tanulmányra szükség volt, de szakmailag nem felelt meg a minőségi követelményeknek, amit ellenőrizni kellett volna az átvétel előtt. Közölte azt is, hogy a tanulmányt készítő cégtől a Miniszterelnöki Hivatal a kifizetett pénz visszautalását kérte.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője kétszer is járt a MeH-ben, hogy tanulmányokat nézzen meg. Először tavaly november végén az Inno-Res Kht. tanulmánya miatt, amely az elektronikus média hírműsorainak kiegyensúlyozottságával foglalkozott, kiemelten kezelve az őszödi beszéddel kapcsolatos híradásokat, később pedig a Pimper Richárd távozását kiváltó regionalizációról szóló anyag miatt. Az ellenzéki politikus második alkalommal egy listát kért a miniszterelnöki kabinet létrejötte óta megkötött, hasonló megbízási szerződésekről és kifizetésekről. Január elején Cser-Palkovics András – a Magyar Nemzet cikke nyomán – arról tett fel kérdést, mi indokolta, hogy pályáztatás nélkül rendelje meg a Miniszterelnöki Hivatal a Nemzetközi kormányzati kommunikációs eszközök az interneten című tanulmányt Gyurcsány Ferenc régi ismerősének és üzlettársának cégétől tízmillió forintért. Budai Bernadett kormányszóvivő erre úgy reagált, hogy az üvegzseb-törvény miatt a Digital Natives-szal kötött szerződés minden lényeges adata nyilvános, a tiszteletdíjat pedig csak a szakmai felülvizsgálat után fizetik ki. Emlékezetett arra: a közbeszerzési törvény 296. paragrafusa alapján – amely a tanulmányokat az egyszerű közbeszerzési eljárás alóli kivételnek tekinti – tanulmány esetén a nettó 25 millió forintot elérő beszerzések esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A szerzői jogi törvény alapján a felhasználási szerződések tartalmát a felek szabadon állapítják meg, beleértendő ebbe a felhasználási díj mértéke is, amely az elvégzett munka minőségével és mennyiségével áll arányban – fűzte hozzá. Arra az ellenzéki kifogásra, hogy miért külső céget bíznak meg a tanulmányok elkészítésével, miért nem a Miniszterelnöki Hivatal vagy más tárca készíti el az anyagokat, Budai Bernadett azt válaszolta: a kormány takarékosan bánik az adófizetők pénzével, a hasonló tanulmányok elkészítése egyszeri, nem pedig állandó jellegű tevékenységet jelent, ugyanakkor speciális szakértelem szükséges hozzá, ezért ennek elvégzésével olcsóbb külső céget megbízni, mint ilyen céllal teljes munkaidőben alkalmazni embereket.
Forrás: MTI, Mno.hu
