MTVA Archívum, Töriblog, Csepel.info
Gyülekeznek a munkások a Csepel Művek kapujánál a társadalmi munkában végzett kommunista műszakra – írják Fehér József MTI-s képe mellett az archívumban.
A kommunista szombatokon a dolgozók ingyenmunkát végeztek, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt idővel igyekezett valamilyen pozitív társadalmi célhoz kötni. Iskolák, óvodák, szociális intézmények is épültek így, de mivel sokszor olyanok végezték a munkát, akik nem értettek hozzá, a minőség többnyire hagyott kívánnivalókat maga után.
Ez volt a kommunista szombat
1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Ez volt a kiváltója Lenin 1919. június 28-án kiadott Великий почин (Nagy kezdeményezés) c. munkájának, mely alapja lett a Kommunista szombatok lényegében az egész rendszer alatt tartó szokásának.
A mozgalomban az igazi áttörést az 1920-as év hozott, 1920. május 1-én a Kommunistra Párt 9. kongresszusán már “összoroszországi” kommunista szombatról hoztak határozatot. A május 1-jei eseményen Lenin személyesen is részt vett. Ez a későbbi propaganda egyik eleme volt, ami sok anekdotát is életre keltett – írja a Töriblog.
Mint minden szovjet kommunista kezdeményezés – a sztahanovista mozgalomhoz vagy a kulákok elleni harchoz hasonlóan -, a kommunista szombat is megszokott volt Magyarországon. A Kádár-diktatúra végén azonban már nem pusztán ingyenmunkáról volt szó, hanem valamilyen szociális társadalmi célhoz kötött tevékenységhez, melyet sokszor igen gyatra minőségben végeztek el.
Csepel.info
Ott voltál, genya? 🙂
Akkor te is gányoltál. 😛
Látod milyen hülye vagy?!