Elindult a központi szennyvíztisztító próbaüzeme, Demszky Gábor a 4-es metróhoz hasonlította a beruházást
Népszabadság, Hír TV, Csepel.info
A csepeli közpinti szennyvíztisztító egy éves próbaüzeme után 2010 nyár végétől a létesítményben ártalmatlanítják a budapesti szennyvizek mintegy felét, melyek 95 százaléka lesz onnantól kezdve biológiailag tisztított. A keletkező iszapot valószínűleg a főváros leendő második szemétégetőjében hasznosítják majd.
Minden valószínűség szerint öt-tíz éven belül megépülhet Budapest második szemétégetője, ahol komplex módon valósulhat meg a három fővárosi szennyvíztisztító telepen keletkező iszap ártalmatlanítása, valamint a kommunális hulladék energetikai célú hasznosítása – erősítette meg a Népszabadság korábbi értesülését Demszky Gábor főpolgármester azon a sajtóbejáráson, melyet a csepeli központi szennyvíztisztító augusztusban elindult egyéves próbaüzemének alkalmából rendeztek.
Demszky Gábor jövő héten Brüsszelben több kérdésben is tárgyal majd az Európai Unió illetékeseivel, a megbeszélésen a budapesti közlekedési projektek mellett szóba kerül a szemétégető megvalósítása, mint az iszapkezelés lehetséges alternatívája is.
Városházi forrásokból úgy tudjuk, a főpolgármesternek már több francia cég is jelezte informálisan azt a szándékát, hogy részt venne egy ilyen óriásprogram megvalósításában. Egyikük az a Suez Environnement S.A., amelyik a világ egyik legnagyobb közműszolgáltató cégcsoportjaként 1997-ben szerzett résztulajdont a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben. Árnyaltan ugyan, de az esetleges francia közreműködésre utalt a sajtótájékoztatón René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete, aki annak a reményének adott hangot, hogy Budapest – a központi tisztító felépítéséhez hasonlóan – később az iszapkezelésben is kéri, illetve kihasználja a francia technológiákban rejlő lehetőségeket, valamint a cégek tudását és tapasztalatát.
Többek szerint a franciák közreműködése sokat lendítene az égetőmű finanszírozási kérdésén, amit az EU – ha befogadja a projektet – hasonló nagyságrendben támogathatna, mint teszi azt Csepel esetében. A központi tisztító – s a hozzákapcsolódó létesítmények – csaknem ötszázmillió eurós (150 milliárd forint) költségének 65 százalékáét fedezik közösségi forrásból, húsz százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig Budapest állja. Egy korszerű hulladékégető a becslések szerint akár 60-80 milliárdba is kerülhet, amihez szintén „jól jönne” a brüsszeli támogatás.
A franciáknak a szemétégető egy újabb hosszú távú üzleti lehetőség, míg Budapest egy komplex környezetvédelmi fejlesztéssel gyarapodna. Csakhogy uniós támogatás esetén nyílt pályáztatással kell majd lebonyolítani a beruházás összes fázisát, kezdve a tervezéstől a megvalósításon át egészen az üzemeltetésig. Ami biztos, az EU most egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez ad pénzt, ennek kell megmondania, milyen megoldás lenne a leghasznosabb Budapest számára.
A szemétégető egyébként hasonló mértékű beruházás lehet, mint a tényleges működését 2010 nyár végén megkezdő, a francia-magyar tulajdonú Budapesti Szennyvíztisztítási (BKSZT) Kft. által üzemeltetett, s a főváros tulajdonában lévő csepeli tisztítómű. Utóbb „belépésével” a Budapesten évente keletkező mintegy kétszázmillió köbméternyi szennyvíz 95 százalékát tisztítják majd meg biológiai úton, ezzel pedig jelentős javulhat a Duna vízminősége Budapesttől egészen a Fekete-tengerig. A most megépített budai főgyűjtő bekapcsolásával több kerület csatornázása indulhat el, ezek hordaléka később ugyanúgy Csepelre érkezik, mint a közép-pesti régióé, együttesen az összes budapesti szennyvíz több mint fele, napi 350 ezer köbméter.
A tisztítás során hatalmas mennyiségű szennyvíziszap keletkezik, melyet ártalmatlanítani kell. Hosszútávon erre jelentene végleges, minden szempontból megfelelő megoldást egy második szemétégető, hasznosítva a Csepelen, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. észak- és dél-pesti tisztítótelepén keletkező szennyvíziszapot is. Ráadásul úgy, hogy abból energiát nyernek. Megoldódna a főváros hulladékkezelési problémája is, hiszen a néhány éve felújított rákospalotai létesítményben a szemétnek csak a 60 százalékát tudják ártalmatlanítani. Ráadásul az iszap- és a hulladékégetés során „melléktermékként” keletkező olcsó hőenergiát a fővárosi távhőrendszerébe juttathatnák, akár harmadával csökkentve ezzel a távfűtés árát. A keletkező villamos áramot pedig értékesíteni lehet. Ez a rendszer kiválóan működik például Bécsben.
Demszky: Ugyanaz történik, mint a 4-es metró esetében
Demszky Gábor a 4-es metróhoz hasonlította a beruházást. A főpolgármester ezzel a kijelentésével tulajdonképpen fején találta a szöget.
„Azt mondom, hogy itt is ugyanaz történik, mint a 4-es metró esetében” – mondta Demszky Gábor a csepeli szennyvíztisztító próbaüzemén csütörtökön. Ugyanolyan régen ígérte meg a csepeli szennyvíztisztítót a főpolgármester, mint a Dél-Budát-Rákospalotával összekötő földalattit. De nemcsak az a hasonlóság a két beruházás között, hogy még egyik sincs készen. Brüsszel ugyanis már a víztisztító uniós támogatásából is visszavont 40 millió eurót a szabálytalan közbeszerzések miatt. A pályázatok megfeleltek a magyar törvényeknek, de az uniós pályázatoknak már nem – magyarázta Demszky.
Egyre drágább lett
Az évek során – a metróhoz hasonlóan – a csepeli beruházás is egyre drágább lett. Az eredeti 429 millió eurós összköltség mára 491 millió euróra – körülbelül 133 milliárd forintra – nőtt, miközben a szennyvíztisztító végtermékének elhelyezése még mindig nem megoldott.
A hiánypótló beruházások miatt a befejezés határideje is kitolódott: 2010-ről 2012-re. Ezzel viszont az az uniós támogatás került veszélybe, amelyet a pótlólagos építkezésekhez adna az unió. A kiegészítő beruházások nélkül viszont a létesítmény az egy éves próbaüzem után lényegében használhatatlan lesz. A keletkező veszélyes hulladékot elhelyezésére ugyanis még csak a pályázatot írták ki.
Demszky úszni fog
A francia nagykövet mindenesetre bizakodik abban, hogy hamarosan egy pohár megtisztított vízzel kínálhatja meg Demszky Gábort. A főpolgármester pedig fenntartotta azt az ígéretét, hogy 2010 nyarán úszik egyet a Dunában.
Csak Gabi bácsi és bandája nehogy a második szemétégetőt Csepelre “ajándékozza”, hálája jeléül!
Reméljük 2010 őszére még hírmondójuk sem nagyon marad a fővárosi testületben, és már nem lesz idejük a szándékos kibaltázásra.
A 15 év elég volt. Az ígérgetésből és a hazudozásból is.
Majd megígérik, hogy cserébe befejezik a csatornázást, és errõl látványos szerzõdést kötnek a kampányban.
Ki fog rá emlékezni, hogy a szennyvíztisztítónál is ez volt, és a szerzõdés szerint 2008-ra az összes csepeli utat be kellett volna fejezni?
Mellesleg itt érdemes az égetõt megépíteni.
Az első cikk korrekt, tárgyszerű, de a második a csúsztatás mintapéldája.
A visszavont 40 millió euró helyett ugyanis 62 millió eurót adott az EU, tehát nem a húzódás miatt nőtt a beruházás összköltsége, hanem a többletforrásoktól, amelyeket kiegészítő létesítményelemek építésére kell fordítani (tehát megvan a helye).
És Demszky szerint már most is vannak helyek a Dunában, ahol úszni lehet (és szoktak is). A pohárból ivás lesz az igazi próba, amit a francia nagykövet ajánlott fel.
Na és miért kell francia-magyar tulajdonúnak lenni az új szennyvíztisztítót üzemeltető kft-nek, amikor az magyar és úniós pénzből épült?
Azért, mert jobb pénzt nem befektetni egy drága infrastruktúrába, de annál jobb részesedni annak működtetéséből keletkező haszonból.
A Fidesz biztos nem fog beleköpni a vízműveknél és a csatornaműveknél vagy 15 éve folyó Suez de France zsebtömésbe, de egy majdani Jobbik kormány majd kitakarítja ezt a menedzserdíjat zsebrevágó bandát.
Csak szemétégetőt ne építsenek Csepelen… Bár a dolgok normális menete szerint ha most jött az ötlet, akkor még 30-40 évig biztos nem lesz belőle semmi. 🙂
Még, hogy szemétégető Csepelen! Na ez hiányzik!
Már most bizonyos időjárási körülmények között olyan büdös kazánszag terjeng Csillagtelep felett, hogy az elviselhetetlen.
Milyen magasnak kell lennie az erőmüvi kéményeknek?
A csepeli veri az előírásokat?
Milyen érdekeltség a csepeli erőmű?
Lehet ott iszapot égetni, “energiát” termelni vele? (furcsa egybe esés?)
Az új csepeli szennyvíztisztitó éppen csak Csepel szennyvizét nem fogadja, mert ahhoz a víznek felfelé kellene folynia. helyette azt tervezik, hogy a majdan épülő budafoki szennyvíztisztitóba lesz bekötve, egy Duna alá fúrt alagúton keresztül. Na arra várhatunk. Addig is lehet szedni a lakosságtól a környezetterhelési díjat, és szennyvízet a Rózsa utcánál tisztitatlanul a Dunába engedni.
Hőerőmű már van Csepelen. Bécsben ettől sokkal olcsóbb a távfűtés, Magyarországon azonban a mai rendszerben azt magyaráznák meg, hogy emiatt drágább 🙁
Az a baj, hogy még a gerincutat meg a csatornázást sem fejezik be, pedig 2006-ban kellett volna befejezni a gerincutat, a teljes csatornázást meg tavaly.
Ha ennyit ér a csepeli MSZP-s vezetés, ha így lehet átlépni rajtuk, nem érdemes belemenni semmibe, mert csak átvernek, mint sz@rt a palánkon.
Bécsben a ráfordítások és az árak között szigorú összefüggések vannak.
A csepeli erőmű – érdekeltségtől függetlenül – nem tud iszapot égetni.
Márpedig valahol el kell égetni az iszapot.
Ha ebből még energiát is nyerünk, az csak üdvözlendő.
Senkinek sem fog tetszeni a helyszín, mindaddig, amíg a közösségi (nem uniós) érdek felül nem írja az egyénit.
Egyébként még nem tart ott a folyamat, hogy Csepel szóba jött volna.
T. Gigi! Miért van az, hogy mindig a Csepeliek áldoznak a közösség oltárán?
Ide jöhet ferencvárosi, ide jöhet repülőgépzaj, nem számít. Az itteniek szopnak, vezetőik lapítanak, a kádereik bólogatnak.
Lehet, hogy nektek nem tünt fel, de kösz. elég volt.
“Lehet második szemétégetője Budapestnek”?
Minden valószínűség szerint öt-tíz éven belül megépülhet Budapest második szemétégetője, ahol komplex módon valósulhat meg a három fővárosi szennyvíztisztító telepen keletkező iszap ártalmatlanítása, valamint a kommunális és KOMUNISTA és SZOCIALISTA, és MDF stb hulladékok energetikai célú hasznosítása – erősítette meg a Népszabadság korábbi értesülését Demszky Gábor főpolgármester azon a sajtóbejáráson, melyet a csepeli központi szennyvíztisztító augusztusban elindult egyéves próbaüzemének alkalmából rendeztek.
Magyarul kremetóriumot építünk!
Bele az összes politikai huladékot! 😉
MINDENTBELE! Hajrá FRADI!
infósferi,
nem mondtam, hogy támogatom egy esetleges csepeli szemétégető megépítését. Azt inkább, hogy a hulladék mindenkié, tehát mindenki viselje el, ha égetik, és azért ha hasznosul is, az nem olyan rossz…
Mitől függ a kémény magassága az erőműveknél?
Valami természetvédelmi törvény szabályozza? A Százhalombattai erőmű kémény miért olyan magasnak látszódik? – azért mert dombon van?
A csepeli erőmű kéményei azért látszódnak alacsonyabbnak, mert a Duna szintjén van.
A logikus pont fordítva lenne. A mélyebb pontra magasabbat a magas pontra épített kéményt alacsonyabbra.
Azért izgat ez a kérdés, mert itt Csillagtelepen olyan bűz van esetenként valamiért.
Jeniszej, erre mondják: Kit érdekel. 😉
Jeniszej:
Egy adott erőmünek a kéménye szerintem nem attól függ, hogy dombon áll, vagy sem a huzat az átmérötől és az égőtér távolságától függ. A gázkazán nem folyamatosan ég hanem szakaszosan. Az újra inditás elött szellötetni kell a kazánt, ezért van a kémény, (kb. úgy müködik mint egy cirkó, csak nagyban)…
A Csepeli erömű Canadai volt Most úgy tudom Svájci tulajdonú…
A bűzt miota érzed?- mert szemben van a Budafoki Pincegazdaság és onnan szokott (rossz szokás) jönni, érzödni érdekes élesztő és dögszag keveréke, de hát ez már évtizedek óta jön, a széljárástól függően, de álltalában arról fúj a szél…
Még a kazánhoz annyit, hogy a csepelinél a két alacsonyabb az hütőkémény a magasabbik a szellöztető, de átállhatnak gázolajfütére és akkor szükséges a magasság. Pakson urán fütés van mégis van kémény és ott hütés sincs mert zártrendszerű a gőzt vizzel hütik megfelelő hőfokra és a hütővizet engedik a Dunába, de az nem érintkezik a gőzzel közvetlenül, azonban az is átállitható gázolsajra és szénre is…
infósferi: kezdj el aláírást gyűjteni, hogy Csepel váljon ki Budapestből. Én aláírom az tuti. Így majd nem mindig a Csepeliek áldoznak a közösség oltárán.
T. Jani! Az aláírásgyűjtés és a népszavazás 1993-ban megtörtént. A lakosság 7 %-a volt előrelátó, a többit sikerrel ijesztgettek a várható hátrányoktól. No meg, akkor tett Demszky a kerület lakóinak különféle – soha nem teljesített- igéreteket. Ezek egyike a híres gerrincút volt.
Csepel fejlődése azóta maradt el végzetesen a környezetétől.