Nem kérnek a magánbiztosítókból

Magyar Hírlap

Mádl Ferenc

Hatvankét közéleti szereplő, köztük Czakó Gábor író, Derce Tamás, Újpest polgármestere, Fábry Sándor humorista, Hegedüs Zsuzsa szociológus, Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke és Mellár Tamás egyetemi tanár nyílt levelet intézett a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz a jogállam védelmében, az egészségbiztosítási törvénnyel szembeni közös fellépés érdekében.

A levél aláírói szerint a kormány visszaél a hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie – állítja hatvankét neves közéleti személyiség. Az aláírók 2007 júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra. Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az AB-től. Újabb nyilatkozatukban rámutatnak: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket, és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levél szövege teljes terjedelmében alább olvasható.

Tisztelt Honfitársaink!

Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki. Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is.

A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz.

Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása. A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez.

A “fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt. A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk.

A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket, és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széles körű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket! Vegyük fel a harcot a közöny és a beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében!

Forrás: Magyar Hírlap

Egy hozzászólás “Nem kérnek a magánbiztosítókból” bejegyzésre

  1. Márta szerint:

    Igaz a kormány vissza él hatalmával ! Mitt tesznek még és medig birjuk eszt ? Én már nem birom !!!!
    mindennap hátast dobok tölük!

Itt lehet hozzászólni !