Origo
Számos szilveszteri szokás hátterében komoly hagyományok állnak, ezért úgy gondoltuk, biztosan a virslizésnek is van valami oka. Nincs.
Újévkor lencsét kell enni, meg malacot, hogy sok pénzünk legyen, csirkét semmiképpen, mert elkaparja a szerencsénket, ezt mindenki tudja. Devajon van valami a nagyon jellemző virslifogyasztás hátterében is?Úgy tűnik, semmi, így akár abba is hagyhatjuk.
Legalábbis minden forrás azt állítja, hogy nincs semmi értelme. Vélhetően leginkább a malacevéssel lehet összefüggésben, elképzelhető, hogy van valami köze az olcsósághoz és a könnyebb elkészíthetőséghez is.
Egyes vélemények szerint éjfél előtt nem is szabad virslit enni, de őszintén szólva velünk már többször előfordult, hogy megtettük. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy a gyártói és kereskedői statisztikák szerint virsliben is egyre inkább a minőségi termékek irányába tolódik a fogyasztás. Az már más kérdés, hogy valójában mennyi sertés van a szilveszterkor megevett termékben, tekintettel rá, hogy a szója, a baromfi és a marha is a kategória népszerű alapanyaga.
Ha jó virslit szeretne, már a boltban olvassa el az összetevőket.Keresse azt, amelyikben a legtöbb hús és a legkevesebb adalékanyag van.Ha lehet, ne azt válassza, amelyikben szója vagy mechanikusan szeparált hús – csúfnevén fehér takony található.
Figyelem: a békebeli, nosztalgia, mangalica fogalmak nem szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben, jelentésük törvényileg nem körülhatárolt, magyarán hiába hangzik jól, a minőséghez nincs közük.
Tudta?
A virsli Johann Georg Lehner nevéhez fűződik, aki a frankfurti céhek szabályai elől (amelyek tiltották a sertés- és marhahús keverését egy termékbe) Bécsbe ment, ott nyitott üzletet, és elkészítette a virslit, amely kétféle húsból – sertés és marha – készült, juhbélbe töltött és enyhén füstölt áru volt. A bécsi virsli őse, a frankfurter Würstchen – enyhén füstölt, csak sertéshúsból készült, juhbélbe töltött virsli – egy 1860 óta eredetvédett termék, kizárólag a Frankfurt körzetében, megadott alapanyagokból és módszerrel készített terméket lehet így nevezni.
A virsli az egész Monarchiában gyorsan népszerű lett, innen is eredhet a városi szilveszteri menübe kerülése. A virslifogyasztásnak nincsenek paraszti hagyományai, hiszen eleve az iparosodással párhuzamosan, mindössze kétszáz éve megjelent termékről van szó, viszont mivel sertéshúsból készült, kompatibilis volt a sertéshús újévi fogyasztását szorgalmazó hagyományokkal.
Forrás: Origo
Nos miért ne lenne! Semmi más oka nem lehet mint a praktikum!
A virsli kész szállítása, tárolása , főzése(melegítése), tálalása, gyorsan nagy mennyiségben elkészíthető, nem igényel különösen konyhai felszereltséget(akár egy rezsó, egy fazék+ eldobható tálca és evőeszköz)
Mindezeket akkor lehet bedobni amikor az alkohol fogyasztás miatt
valami ételt is kell fogyasztani, és nem beszélve, még MELEG is ÉS NAGYON FINOM( CSAK A MINŐSÉGI !)
szerintem is ez az oka, félrészegen is gyorsan elkészíthető, sör mellé jól csúszik.
Kimaradt a lóvirsli, ami időnként egy-egy lóhúsboltban, no meg az ügetőn fordul elő.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Már legalább 25 éve nem lehet igazi virslit kapni.Végigkóstoltam az összeset,hát nem is hasonlít arra,amit fiatalkoromban szerettem.Az összes hentesáru tök ótvar lett,sajnos.De hogy jót is mondjak,legutóbb a piacon nagyon finom volt a sült kolbi.Hajrá Csepel, Boldog Új Évet Kívánok!
Valódi virslit a haláltelki piacon kaptam nyáron heroinárban. Most faltuk be a csepeli piacon vásárolt”házi” virslit, kétszer annyi volt mint az Aldiban de szerintem ugyanaz volt kicsomagolva.
Búék, még a szarházi kommunista csökevénynek is.