Doktor Bubó újra rendel
HírExtra, 168 Óra, Csepel.info
Június 23-án tölti be 75. életévét Nepp József rajzfilmrendező, a magyar animációs filmművészet kimagasló alakja. Csepelen született, diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán szerzett 1957-ben.
A Pannónia Filmstúdióhoz került és innen is ment negyven évvel később nyugdíjba. Végigjárta a szamárlétrát, háttértervezőből 1961-ben nevezték ki rendezőnek. A sokoldalú művész foglakozik filmzenék szerzésével, háttérfestéssel, animációval, forgatókönyv-írással is és tanított az Iparművészeti Főiskolán.
Alkotásait groteszk stílus, ötletes cselekményvezetés, elementáris humor jellemzi. Első önálló munkája, a Szenvedély modern, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival. Dolgozott Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellal közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot.
A pálcikalábú és karú, gyér hajú, felismerhetetlen foglalkozású, jellegtelen arcú rajzemberke meghódította a világot – alig van földrész, ahol ne vetítették volna. A sorozat egyes részei a főhős jellemének egy-egy gyenge vonását mutatják be, ezért a néző könnyen tud azonosulni vele, de mivel mindig pórul jár, ki is tudja őt nevetni. Gusztáv alakja fogalommá vált: ő a jellegzetes kisember, akinek mulatságos kalandjai tipikus hibákat, közismert magatartásformákat karikíroznak szatirikus éllel, a gegek valóságos zuhatagával.
Nepp József az egyik alkotója az ugyancsak méltán népszerű Mézga család sorozatnak is, amely terjedelmében és dialógusaiban már teljesen a megrendelő televízió igényeihez alkalmazkodott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében nem nehéz felismerni Gusztáv jellemző gyengéit. A Mézga család könyv alakban is megjelent 2003-ban. Szintén fogalommá vált a Dr. Bubó sorozat, amelyet a hetvenes évek közepén készített.
Az utóbbi évtizedekben Nepp József az animáció “mindeneseként” igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, Az erdő kapitányáét), de minden részterületen kollégái rendelkezésére állt. 1973-ban ebben a mindenesi minőségében lett animátora az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Szintén egész estés rajzfilm a régi mesét más nézőpontból, kiforgatva elmesélő Hófehér (1983) és a Gréti is, amelyben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit (1986).
Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát; 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere lett.
Egy Nepp Józseffel 2006-ban készült 168 Óra interjút itt olvashatnak el.
Doktor Bubó újra rendel
Június 15-től a Magyar Televízió ismét elkezdte vetíteni a Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatot, vagy ahogy a főszereplő alapján a nézők többsége máig azonosítja, a Doktor Bubó-t. “Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor…” – ugye emlékszünk még?
Hihetetlen, de kedvenc baglyunk már a harmincötödik évét tapossa: a Kérem a következőt! ugyanis 1974-ben készült, és ez az évszám nagyban meg is határozta a hangulatát, hisz valószínűleg egy hagyományos állatmese vált volna belőle, ha nem a magyar animációs filmgyártás hőskorában, egyszersmind a szocializmus közepén születik. Az előbbinek köszönheti, hogy a legnagyszerűbb alkotók gyűltek össze köré – akiket az utóbbi tényező pedig arra indított, hogy az egyszerű történet mögé társadalmi, pszichológiai mondanivalót csempésszenek.
Doktor Bubó (teljes nevén Doktor Bubó Bubó) ugyanis az Orvosi Begyetemen végzett doktor, aki szerint minden betegség pszichoszomatikus, vagyis valamilyen lelki baj áll a hátterében – ezért is mondja a főcímdal második szakasza, hogy “köhög a harcsa, / reumás a mókus, / nem segíthet rajta, / csak a pszichológus”. A tudós bagoly persze sokszor mellélő találgatásaival, de ez kicsit sem tántorítja el attól, hogy a következő alkalommal is hasonló diagnózist állítson fel.
A társadalomkritika legfőbb eszköze Doktor Bubó általános iskolai osztálytársa, Sólyom csőrmester, aki az erdő rendfenntartó szervénél, az erdőrségnél dolgozik. A csőrmester általában a “tartóztassunk le mindenkit, aki kicsit is gyanús” elve alapján jár el, az viszont ennek az erőszakos rendnek éppen a karikatúráját adja, hogy küldönce, Teknőc Ernő valóban egy teknős, ennek megfelelően igen lassú – és itt nemcsak a mozgására, de az észjárására is gondolhatunk.
Bár a jópofa karaktereknek köszönhetően a rajzfilmet a gyerekek is ugyanúgy élvezhetik, a mögöttes tartalom mellett a felnőttek felé viszi az erőteljes nyelvi humor, melyet a fentebb már elejtett kifejezések (begyetem, csőrmester, erdőrség) jól példáznak. Az erdőben emellett működik a tönk-bank (amely nemcsak hogy egy fatönkre épült, de az ügyfeleit is sorra tönkre teszi) és a szügyészség is, ahol a prókátorok feladatát csupa róka, vagyis rókátor látja el.
A sok szójátékért egyébként a Rímhányónak is becézett Romhányi József a felelős, akinek többek között a Frédi és Béni remek magyarítását is köszönhetjük. A forgatókönyvből és a rendezésből kivette a részét Nepp József is, aki íróként olyan rajzfilmeket jegyzett, mint a Szaffi, a Vili, a veréb vagy a Macskafogó, tévére viszont többször rendezett is, például a Gusztáv-sorozatot és a Mézga család-ot. A Kérem a következőt! esetében a társrendező Ternovszky Béla volt, a Macskafogó későbbi direktora.
Doktor Bubó a betegeit végül is három évadon keresztül gyógyította (vagy próbálta gyógyítani), amiből az első kettő inkább a különféle karakterekre helyezte a hangsúlyt, nem törődve a hazai állatvilág jellemzőivel sem. A második szezonban például olyan részek kaptak helyet, mint a Lajhár-kúra, a Strucc-mánia, a Jaguár-kár vagy a Kenguru-bú. A harmadik körben már inkább a társadalmi problémákra koncentráltak az alkotók, olyan epizódcímekkel, mint Környezetszennyezés, Terrorizmus, Korrupció, Játékszenvedély, Kábítószer.
A Kérem a következőt! alapján két éve musical is készült, bár – kissé talán “szentségtörő” módon – mai kontextusba helyezte a történetet. Az alapsztori szerint ugyanis egy valódi sztár érkezik az erdőbe, aki teljesen bűvkörébe vonja az ott élő állatokat – őket Doktor Bubó gyógyítja ki abbéli betegségükből, hogy mindannyian sztárrá szeretnének válni. A karaktereket amúgy itt is jól eltalálták: Doktor Bubót például Józsa Imre, a csőrmestert (az egyik szereposztás szerint) Hajdú Steve játssza, Teknőc Ernő szerepében pedig a lakáshiteles reklámban nyuszómuszózó Magyar Attilát láthatjuk – más kérdés, hogy egy efféle musicalre van-e egyáltalán szükség, ha az alapjául szolgáló rajzfilm ennyire rendben van.
Forrás: Origo
Beszél majd az utókor, kiről? Dr. Bubóról, és persze a CSEPELI Nepp Józsefről, nagyon szeretem Dr. Bubó meséit – tanuságos, humoros, szeretetreméltó! Boldog születésnapot Nepp Józsefnek!