Mno.hu, MTI
Az Országgyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sem Nagy Boldizsár, sem Péterfalvi Attila nem kapta meg a honatyáktól a szükséges kétharmados támogatást. A szavazás után az államfő csalódottságnak adott hangott. A törvényhozás elfogadta a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, valamint vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot. Igent mondtak a honatyák a 2008.évi költségvetéséről szóló törvényre is. Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta az Európai Unió lisszaboni szerződését.
Csaknem kétórás, időnként indulatos záróvita után a kormánypártok megyszavazták az egészségbiztosításról szóló törvényt. Az MTI összesítése szerint a szavazáskor 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, Gyenesei István független képviselő pedig egyedüliként tartózkodott.
A törvényjavaslatról a képviselők név szerint nyilvánítottak véleményt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke – aki korábban a zárószavazás elhalasztását kezdeményezte – nem szavazott, mivel ő elnökölt, és ilyenkor nem voksolhat.
A név szerint szavazást pfújolás és bekiabálások kísérték, Kontur Pál (Fidesz) hangos véleménynyilvánítása miatt rövid ideig állt a szavazás. A zárószavazás után Kóka János, az SZDSZ elnöke külön gratulált Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek.
Parázs záróvita volt
A vita során az is előfordult, hogy Szili Katalin házelnök megvonta a szót a képviselőtől. Az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy az alkotmányügyi bizottság záróvitához készített, 134 pontból álló ajánlását nem kapták meg időben, így annak áttanulmányozására nem volt lehetőség.
A vitában Szili Katalin megvonta a szót Salamon Lászlótól, a KDNP képviselőjétől arra hivatkozva, hogy nem az ilyenkor mérvadó, részletes vitára vonatkozó szabályok szerint szólt hozzá. Az Országgyűlés elnöke többször figyelmeztette a képviselőket, hogy a házszabálynak megfelelően szólaljanak fel a vitában. “Szégyelljék magukat!” – mondta egy alkalommal a házelnök, miután többszöri kérése ellenére sem az ajánlás pontjaihoz szóltak hozzá a képviselők, illetve folyamatosan zajongtak és kiabáltak.
A fideszes Mikola István, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán és frakciótársa, Puskás Tivadar a vitában egyaránt azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat átláthatatlanná, igazságtalanná és költségessé teszi az egészségügyet. Horváth Zsolt (Fidesz) a koalíciós pártok frakcióinak címezve szavait azt mondta: nem lehet házszabályszerűen tárgyalni a törvényjavaslathoz érkezett bizottsági ajánlásokat, mert a kormánypártok nem tették azt lehetővé. “Ebből csak baj lehet” – mondta az elhangzottakhoz kapcsolódva Kósa Lajos (Fidesz) a törvényjavaslat elfogadására utalva.
Csáky András (MDF) úgy vélte: az, hogy húszszázalékos díjtétel-eltérés lehet az egyes pénztárak között, azt jelenti, hogy nem lesz egységes rendszer. A politikus álláspontja szerint ezt erősíti a betegutak szervezésének pénztári gyakorlata, valamint a pénztári várólisták rendszere is. A képviselő hangsúlyozta: az, hogy a területi kórházakkal nem lesz a pénztáraknak szerződéskötési kötelezettségük, azt jelenti, hogy ezek az intézmények elsorvadnak, egy idő után kénytelenek lesznek bezárni.
Ehhez kapcsolódóan Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta: akik olyan településen élnek, ahol területi kórház van – és nincs súlyponti kórház – ott az embereknek utazniuk kell majd, ha kórházi ellátást akarnak kapni. Közölte: a leggyakoribb betegségeket a területi intézményekben látják el. Úgy vélte, a kormány szerzett jogot vesz el az emberektől. Molnár Oszkár (Fidesz) szintén e kérdéssel foglalkozva azt mondta: a területi kórházak elsorvasztása a cél.
Kelemen András (Fidesz) úgy vélte, a biztosítók abban lesznek érdekeltek, hogy a betegeket távol tartsák az egészségügyi szolgáltatásoktól. Kupper András (Fidesz) azt emelte ki, hogy vidéken – ahol a jelenlegi ismeretek szerint egy pénztár lesz – monopóliumok alakulnak ki. Pesti Imre (Fidesz) szerint elfogadhatatlan a javaslat azon pontja, amely szerint a hatvan napnál régebben lejárt kintlévőségek esetén az érintett intézménnyel a pénztárak nem köthetnek szerződést. Közölte: a kormány hozta olyan helyzetbe az intézményeket, hogy felhalmozódtak kintlévőségeik és most a kormány bünteti őket.
A ciklus legjelentősebb törvényjavaslatának nevezte az egészségbiztosítási törvényt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A miniszter azt mondta: 15 éve mérjük, hogy hogyan alakítsuk át az egészségügyet, a mai napon hagyjuk abba a méricskélést, hozzuk meg a döntést. Horváth Ágnes a csaknem kétórás vitára és az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva azt mondta, hogy az átalakítás nem vesz el, csak ad: valódi szolidaritást, a befizetésekben és az ellátás igénybevételében mindenkinek, a rokkantaknak, az időseknek, a fiataloknak, a munkanélkülieknek az értelmiségieknek és a munkásoknak is.
Szerinte az új rendszer új, jobb ellátási minőséget ad, és választási lehetőséget a pénztárak között. A rendszer ügyfélközpontú lesz, végre a beteg kerül a középpontba, igazságos lesz, és elvezet a hálapénz megszüntetéshez.
Igen a Fidesz-KDNP népszavazására
Az Országgyűlés elfogadta a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, valamint vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot hétfőn. A tandíjról szóló népszavazási határozatot 345 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett, a vizitdíjról szólót 349 igen, 1 nem és tartózkodás nélkül, a kórházi napidíjról szólót 347 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett fogadták el.
Egy héttel ezelőtt az Országgyűlésben bejelentették, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesítette a három népszavazási kérdéshez összegyűjtött aláírásokat. Ezt követően a parlamentnek 15 nap állt rendelkezésére, hogy elrendelje a népszavazást.
Nem az ombudsmanjelöltekre
A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását 98 igen, 245 nem szavazattal utasította el a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.
Sólyom László köztársasági elnök december elején jelentette be, hogy Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt jelöli a jövő nemzedékek ombudsmanjának, és javasolja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos újraválasztását. Az adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án járt le. Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, hatéves időtartamra.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi posztja – az Országgyűlés döntése alapján – július 2-i hatállyal megszűnt, ehelyett hozták létre a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új országgyűlési biztos feladata, hogy figyelemmel kísérje, értékelje és ellenőrizze azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását.
Sólyom: Semmilyen szakmai hiányosságról nem beszéltek a pártok
Csalódást okozott, hogy a parlament nem választotta meg az ombudsmanjelölteket. Ezt Sólyom László köztársasági elnök mondta hétfőn újságíróknak parlamenti dolgozószobája előtt, miután az Országgyűlés leszavazta a jelölteket.
Az államfő szerint ez a szavazás minden szakmai alapot mellőz, és véleménye szerint politikai döntés volt. Ez a szavazás szakmai alapon indokolhatatlan, és szemben áll az Országgyűlés egyszer már kinyilvánított szakmai véleményével, amelyet a szakbizottságok képviselnek – jegyezte meg. Mint mondta, a jelöltek tudták, hogy kockázatot vállalnak. Hozzátette azonban: továbbra is meg van győződve arról, hogy Péterfalvi Attila és Nagy Boldizsár minden szempontból, emberileg és szakmailag is alkalmas a tisztségre.
Arra a kérdésre, hogy a jövőben egyeztet-e pártokkal a jelöltek személyéről, azt válaszolta: az ő álláspontja ebben a kérdésben egy elvi és alkotmányos álláspont, amely mellett továbbra is kitart. Arra a kérdésre, hogy újra jelöli-e Péterfalvi Attilát és Nagy Boldizsárt az ombudsmani posztra, az államfő azt mondta, hogy ezt még meg kell velük beszélnie.
Péterfalvi Attila újságíróknak azt mondta: nem akarja kommentálni a politikusok szavazatát, mert szerinte a képviselőknek magukkal kell elszámolniuk. Hozzátette: szakmai munkáját a képviselők jónak találták. Nagy Boldizsár úgy fogalmazott: nem lát szakmai érveket az elutasító szavazatok mögött. Hozzátette: nem hallott nyilvános érvelést arról, hogy alkalmas-e a posztra vagy sem, ezért, mint mondta, meglepte, hogy nem választották meg. Nem lehet tudni, hogy a szavazás kinek szól, miről szól, “ez egy nagyon bonyolult délután a mai magyar közéletben”, nem tudhatjuk, hogy a ránk vonatkozó szavazás rólunk szólt-e – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy vállalná-e az újrajelölést, azt mondta: erről az ember akkor gondolkodik, ha a köztársasági elnök egyáltalán felvetette ezt.
Sólyom László köztársasági elnöknek harminc napja van, hogy a két ombudsmani posztra jelölteket nevezzen meg. A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását 98 igen, 245 nem szavazattal utasította el a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.
A Fidesz, KDNP, az MDF és az SZDSZ korábban azt jelezte, hogy mindkét jelölt megválasztását támogatja, az MSZP-ben nem volt kötelező voksolás, mindenki a lelkiismerete szerint szavazhatott.
Megszavazták
Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényt, 206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A jogszabály a központi költségvetés 2008. évi bevételi főösszegét 7.899,542 milliárd forintban, kiadási főösszegét 9.017,138 milliárd forintban, hiányát 1.117,596 milliárd forintban állapítja meg.
Elsőként ratifikáltuk a lisszaboni szerzódést
Az Országgyűlés jóváhagyta az Európai Unió lisszaboni szerződését. Magyarország ezzel a tagállamok közül elsőként ratifikálta a dokumentumot.
Forrás: Mno.hu
Gratulálok Horváth Ágnesnek! A Fidesz ahol lehetett betartott, és be is fog! Ha, egyszer netán hatalomra kerülnek, akkor kivánok nekik egy ilyen ellenzéket, mint ők!
Szerintem korrekt a Fidesz részéről, hogy jelzi, ha nem jó irányba haladnak a dolgok és rossz döntéseket akar hozni a kormány. Ilyen ellenzékre mindig szükség van/lesz.
A Fidesz honnan tud mindent, amikor még programja sincs, csak a kritika!
Le vagy maradva ernő barátom, nemrég mutatta be a programját a Fidesz.
És mi van abban a programban, te nagyokos?!
Számok nélkül ! Szép program!
Kedves Ernő!
Ehhez mit szólsz?:
“…a versengő több-biztosítós rendszer hibája, hogy aláaknázza az esélyegyenlőséget és a társadalmi szolidaritást… A biztosítók nem a betegekért, hanem a bevételért versengenek.”
/Kökény Mihály, 1999./
Savanyú a szőlő?
Kedves Ernő!
Igazad van, tényleg savannyú a szőlő! Az a baj, hogy ezt velünk etetik meg és az sem vígasztal, hogy te is ezt eszed. Az egész egészségügyi szakma független civilszervezetek és még sorolhatnám, hogy mekkora a tiltakozás a többiztosítós rendszer ellen!
Kíváncsi vagyk vajon akkor is lesz kedved gratulálni, hogyha a törvény bevezetése következtében “amerikai helyzet” áll elő, vagyis a társadalom egy jelentős részének nem lesz biztosítása! Lehet, hogy neked sem Ernő!
Ernő
Melyik biztosító fog szerződést kötni a leszakadó rétegekkel, akik segélyből, vagy abból sem élnek? A szegény cigányokkal melyik biztosító köt szerződést?
Van egy barátom, aki elég sokat élt az Egyesült Államokban és még most is viszonylag sűrűn jár a tengerentúlon. Így ő jobban ismeri a kinti viszonyokat és követi is fejleményeket. Na ő azt mondja, hogy a gyurcsányi modell szerint a magánbefektőknek nagyobb része és beleszólása lenne, lesz, mint Amerikában a magánbiztosítóknak. Ez azért elég gáz.
Múltkor beszélgettem egy ameriai tanáremberrel, aki jelenleg itthon tanít. Elmondása szerint, kint egy tanár igen nehezen engedheti meg a biztosítást magának, komoly megerőltetést jelent.
Gyúrjátok össze a kettőt és ízesítsétek magyar viszonyokkal. Hát nem túlságosan bizalomgerjesztő…
Milyen érdekes ez a Csepel infó! A Magyar gárda Csepelről való kitíltásáról egy sort sem ír? Itt sajnos a nívó kezd lefelé menni!!!!!
Ernő, nem született ilyen döntés. Hírlapi kacsa. A képviselőtestület napirendre vette (ezt szavazta meg a többség), de az egyebek között nem tárgyalta, mert Tóth Mihály úgy emlékezett, hogy megszavaztuk, és erről meggyőzte Kál Károlyt is.
A napirend tárgyalásánál nem azt szavaztuk meg, hogy elfogadjuk, hanem, hogy felvesszük a napirendre – a jegyző javaslata alapján az “egyebek” napirendi pontba. Sajnálatos hiba. Úgy tudom, hogy a jegyzőkönyvet is elrontották.
A szabály pedig szabály, a napirendi pontnál kérdésnek, vitának helye van, ismerni kell miről szavazunk – Kál Károly javaslata nem lett kiosztva, csak egyszer, szóban, összeszedetlenül elmondva – és szavazni is szokás. Mindegyik elmaradt.
Oké, elfogadom a választ!
Hozzáteszem, az eset kivétel nélkül mindenkinek kínos, ugyanis a politikai helyzet miatt nyilvánvalóan nem egy egyszerű ügyrendi kérdésről van szó. De ennek ellenére a testület SZMSZ-e szerint kell kezelni – szerintem.
Csodálom Kovács Ernő bátorságát, mellyel várja az “új” egészségügyi rendszer bevezetését.
Nemrégiben itt járt Magyarországon Bill Clinton volt amerikai elnök, aki egy üzleti kör meghívására érkezett, és egy vacsora keretében -melyre százezres nagyságrendű volt a belépőjegy ára-, kétórás előadást is tartott. Ebben arról igyekezett meggyőzni a kedves nagyérdeműt, hogy az amerikai egészségügyi rendszer rossz, elhibázott, iszonyatosan sok ember nem tudja igénybe venni, és óvja attól a magyarokat, hogy ezt bevezessék kis hazájukban. Ja, és ha valaki úgy gondolja, hogy állami szerepvállalás nélkül meg lehet oldani, az téved!
No, ma pedig hol is tartunk? A koalíció részéről arról igyekeznek meggyőzni az embereket, hogy minden úgy lesz, ahogy eddig, nem változik semmi, csak az ellenzék akar pánikot kelteni. Na persze.
Csak éppen ott hibádzik a dolog, hogy a magánbiztosítók számára az egészségügy már nem érzelmi, hanem pusztán üzleti dolog. Márpedig az idős nyugdíjas , vagy a fiatal, de beteges ember nagy kockázatot jelent, Őket “nem éri meg” biztosítani. Hiába mondják, hogy majd az állami szféra gondoskodik róluk, ez badarság. Mi abban a jó az államnak, ha pont azok maradnak meg neki, akik “sokba kerülnek”? Tessék -többek közt-, ezen elgondolkodni…