Csepel történelme – Munkásotthon és Kultúrház

Csepel.info, Mr.Gabee, v39endre

CSP-029c

A két Világháború között Csepelen két kulturális nagy-intézmény volt, a Munkásotthon és a Kultúrház. További kis-intézmények voltak a csepeli vendéglők, amelyekben nyüzsgő kulturális és társasági élet folyt. Itt most a két nagy keletkezéséről adom közre, amit elő tudtam keresni.

Első és legfontosabb érdekesség, ami nagyon feltűnő, az építészeti hasonlóság. Ez azért alkult így, mert a tervező ugyanaz a személy volt: Diebold Hermann építőmester ( később építészmérnök ).

A Munkásotthon szükségességének gondolata 1908-ban merült fel először. A Szociáldemokrata Párt csepeli szervezetének egyik vezetője Marmann Mátyás szövetkezeti alapon javasolta. Sok viszontagság után ( amelyet egy külön fejezetben fogok leírni ) Weiss Mannfréd kiemelkedő anyagi segítségével 1920-ban elkészült, majd  1920. szeptember 20.-án felavatták és használatba vették.

CSP-027c

A Kultúrház  felállításának gondolatát 1917-ben vetette fel Róbl János plébános címzetes kanonok. Végül 1923-ban a község képviselőtestülete megszavazta az első Kultúrház kialakítását. Ez a későbbiekben kicsinek bizonyult, végül más célra használták. Elhatározták egy nagy épület létrehozását. Diebold Hermann építőmester tervei alapján 1925-ben kezdték az építkezést, majd 1927. április 24.-én tartották a megnyitó ünnepélyt.

CSP-KH-07c

Mindkét épületet 1944-ben amerikai-angol bombatámadás érte. A Munkásotthonnak csak az utcai része sérült meg, a többi menthető volt. A Kultúrház teljesen rommá vált. Újjáépítését a kialakult kommunista Rákosi rendszer nem tartotta szükségesnek.

6 hozzászólás “Csepel történelme – Munkásotthon és Kultúrház” bejegyzésre

  1. Grün Izidor szerint:

    Miért a hasonlóság?!
    Valószínűleg már akkor is bizonyos körökhöz tartozók jutottak megrendelésekhez! 😛
    .
    Egy apróság a ma szokásos módiból ennek az igazolásra!
    http://javorbenedek.blog.hu/2016/06/04/hanyszor_adjak_majd_at_paks_2-t

  2. v39endre szerint:

    Szervusz Grün !
    Valószínűleg a környéken nem volt jobb építőmester, mint Diebold Hermann – Pesterzsébeti illetőségű építészmérnök. Vele dolgoztatott Weiss Manfréd, a nagytőkés, a Szoc.dem párt és a csepeli elöljáróság.
    v39endre

  3. Grün Izidor szerint:

    v39endre!
    Örülök, hogy megértetted a célzást!
    Az élet már csak ilyen egyszerűen működik! 😛 😀

  4. Werthan szerint:

    Kár, hogy a Munkásotthon épületét uniformizálták a hatvanas években ( szerencsére a gyönyörű, szecessziós színházterem megmenekült, de ordító a kontraszt közte az épület többi része között ).

  5. […] v39endre olvasónk hétfői beszámolójának folytatását […]

  6. Tóth kati szerint:

    Inkább Diebold Hermann,mint a komcsi szocreál!

Itt lehet hozzászólni !