Inforadio.hu
Új bizonyíték erősíti azt a teóriát, miszerint a torinói lepel valóban Jézus halotti leple volt. Eszerint az a szénizotópos vizsgálatokra alapozott érvelés, hogy a lepel középkori hamisítvány, nem állja meg a helyét. Egy videón ugyanis épp a korábban a lepel hamisítvány-mivolta mellett érvelő tudós vallja be: a bizonyítékok újraértékelése után arra jutott, a torinói lepel mégiscsak Jézus halotti leple kellett, hogy legyen.
A lepel szénizotópos vizsgálata ugyanis 1988-ban azt mutatta ki, hogy a torinói lepel a középkorban szőtt lepel. Az eddig is tudott volt, hogy a franciaországi Chambéry várkápolnájában 1532-ben pusztító tűzben az ott őrzött lepel is megsérült, ami befolyásolhatta ezeket a vizsgálatokat. Az ekkor megsérült részt azonban pótolták – állítja Ray Rogers, a lepelre vonatkozó kutatások egyik résztvevője egy videón.
A három éve elhunyt szakértő kijelentése azért is figyelemre méltó, mert korábban éppen ő volt az egyike azoknak a tudósoknak, akik a leghatározottabban állították, hogy a lepel csupán ügyes hamisítvány. A nemrég közzétett, valamivel a halála előtt készített felvételeken Ray Rogers viszont azt állítja, az újabb bizonyítékok inkább a lepel eredetiségének teóriáját erősítik meg.
A kutató azután jutott erre a következtetésre, hogy újra tanulmányozta két amatőr tudósnak azon elméletét, amelyet addig teljesen abszurdnak tartott. Az ohiói Sue Benford és Joe Marina feltételezte ugyanis először, hogy az 1988-ban vizsgált minta a tűzvészben megrongálódott rész 16. századi pótlásából származott. A most nyilvánosságra került videón azonban Rogers bevallja, egyszerűen irritálta a két amatőr elmélete.
Egyébiránt amikor 1978-ban elkezdte a leplet vizsgálni, épp azt a területet vette nagyító alá, amelyből az 1988-as vizsgálathoz is vették a mintát, és gyapotot talált benne. A gyapotszálak pedig teljesen be voltak vonva festékkel, azaz átfestették őket, hogy azonos színűek legyenek a lepellel. A mintákat tehát éppen a legalkalmatlanabb részből vették akkor és tíz évvel később egyaránt.
A videón nem sokkal 2005. márciusi halála előtt a rákban szenvedő tudós azt is megjegyzi, hogy nagyon közel került annak a bebizonyításához, hogy a lepellel mégis Jézust temették el.
Az előző 21 évben a legtöbben a lepel hamisítvány-volta mellett foglaltak állást, mivel az 1988-as szénizotópos vizsgálat 1260 és 1390 közé tette születését. Az első feljegyzések a lepelről 1353-ból származnak.
A korábbi korszerű technikai analízisek (1978) mind a hitelesség mellett szóltak: a leplen található virágpor maradványok Palesztinában és Kis-Ázsiában honos fajoktól származnak. A sebek környékén, a leplen fellelt vöröses anyag – korábbi elképzelésekkel szemben nem festék vagy állatból származó vér, hanem a Közel-Keleten gyakoribb AB vércsoportba tartozik. A vászon a Krisztus idejében elterjedt szövőszék terméke. A talpak környékéről vett és vizsgált szennyeződések a jeruzsálemi sziklasírokból ismert édesvízi travertino aragonitból, mészkőből származik.
Ugyanakkor húsvét előtt a vatikáni levéltár egyik munkatársa azzal állt elő, hogy megfejtette a lepel történetében tátongó százéves lyukat: a 13. század nagy részében a templomos lovagrend rejthette el azt, és a templomosok koncepciós perében felmerült, bálványimádásra vonatkozó vád is úgy tűnik, valójában a lepel titkos tiszteletét takarhatja.
A Vatikán hivatalosan sosem foglalt egyértelműen állást a lepel valódiságáról, azaz hogy Jézus halotti leple-e vagy nem.
Forrás: Inforadio.hu
