Csepel.info

VG.hu

Az ingatlancégek ugyan aligha fogják az esetleges 2024-es budapesti olimpiára hangolni fejlesztéseiket, de a sportesemény felgyorsíthatja bizonyos területek fejlesztéseit és lerövidítheti a megtérülési időket.

Az ingatlanfejlesztéseket alapvetően piaci tényezők határozzák meg, illetve az, hogy a befektetések az elvárt 11-13 éves periódusban valóban megtérülnek-e – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Rábai György, a BDO ingatlantanácsadó ügyvezető partnere. Egy olimpia a tipikus megtérülési időszakból csupán nagyon rövid intervallumra biztosítja az ingatlan hasznosítását, ezért nem jellemzők a kifejezetten a játékokra hangolt beruházások. Az viszont elképzelhető, hogy az olimpiai időszak keresletbővülése lerövidítheti egyes beruházások megtérülési idejét, illetve felgyorsíthatja bizonyos területek fejlesztéseit.

A tervek szerint 2024-ben új szemléletű, úgynevezett „gazdaságos” olimpia valósulhatna meg Budapesten, amelynek fontos eleme, hogy elsősorban már folyamatban lévő, illetve hosszabb távon tervezett beruházások valósulnának meg. A tervezett helyszínek részben meglévő létesítményekre épülnek (azok kisebb bővítésével vagy ideiglenes átalakításával), részben pedig olyan területeken, amelyek a meglévő közlekedési infrastruktúra vagy annak továbbfejlesztése révén könnyen, gyorsan átalakíthatók – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A legnagyobb fantáziát Rábai György a központi helyszínben látja – a Csepel-sziget északi végében és az azzal szomszédos területekben –, amelyet hosszú ideig a próbálkozások ellenére sem sikerült fejleszteni. Három cég is több milliárd eurós fejlesztést tervezett ide (a Quaestor a Duna Cityt, a Wing a Duna Passage-t, a Mota-Envil a Kopaszi-gátat), de az óriási potenciálra a válság kirobbanása után nem mutatkozott megfelelő kereslet és finanszírozás. Egy sikeres pályázatot követő olimpia elsődleges haszna abban nyilvánulhatna meg, hogy ezeket „a jelenlegi állapotukban nem attraktív, nagy kiterjedésű területeket bekapcsolhatná a város vérkeringésébe” – hangsúlyozta Rábai György.

Az olimpiai városrészek (az olimpiai falu, a médiafalu és a technikai falu) gyakorlatilag új lakónegyedeket hoznának létre – mondta Soóki-Tóth Gábor. A technikai falu a már több ütemben felépült Marina Part és a Dagály komplexum közötti fejlesztési terület befejezésére adna lehetőséget, míg Lágymányoson és az egykori Duna City fejlesztési területen létre jöhet a korábbi víziónak megfelelő lakónegyed vagy annak egy jelentős része. A szigetcsúcs a sportlétesítmények mellett a fővárosi távlati terveknek megfelelően zöld városi park maradhat, ezzel is felértékelve a Ráckevei-Soroksári Duna mellett lakóterület-fejlesztésre kijelölt területsávot, amelynek megvalósulását egyebek mellett egy új híd megépítésének feltétele is hátráltatta (az olimpia kapcsán a tervek a Galvani és az Albertfalvai híd megépülésére utalnak).

Érdekes kapcsolatot jelenthetne egy új gyalogos-kerékpáros híd a Kopaszi-gát vége és Csepel szigetcsúcs között, amely szintén az utóhasznosítás lehetőségeit bővíthetné – teszi hozzá a BDO partnere. Tekintetbe véve, hogy a létesítendő fejlesztések zöme sportcélokra épülne, az olimpiát követő lehetséges hasznosítások irányát ez alapvetően meghatározza. A Csepel-sziget északi részét átszelő Duna-hidak megépülése azonban esélyt nyújtana arra, hogy az olimpiai helyszínek egy részén vagy azokhoz kapcsolódóan utólag is jól hasznosítható rendezvényhelyszínek vagy városi logisztikai kapacitások jöjjenek létre.

VG.hu

This entry was posted on 2016. április 20. szerda at 18:05 and is filed under Csepel, Gazdaság, Sport. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.