Origo
A központi Olimpiai Park látványterve
Budapest a szerda éjféli határidő előtt, már kedden beadta a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére vonatkozó első pályázati anyagát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.
Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője az MTI-nek azt mondta, a nemzetközi sportági szakszövetségek az előzetes egyenkénti egyeztetések során “rendkívül pozitívan” nyilatkoztak a magyar pályázatról, és képesnek tartják Budapestet arra, hogy megrendezze az ötkarikás játékokat.
A NOB tagjai 80 adathordozón kapták meg a pályázati anyagot, amely angolul és franciául online már elérhető.
Néhány napon belül a rövidített változat, két-három hét múlva pedig a teljes dokumentum olvasható lesz magyar nyelven.
A pályázati anyagot múlt kedden az Olimpiai Védnökök Testülete előtt ismertette Fürjes Balázs, aki akkor elmondta, a dokumentumnak az előírások szerint a víziót, a játékok koncepcióját és a stratégiát kell tartalmaznia.
Új alközpontok jönnének létre
A pályázati anyag alapvetően két részre bontható: az egyik a tervezett helyszínekről és létesítményekről, a másik az egyéb kötelezettségekről, többek között a szállásokról, az ország energiaellátásáról, a telekommunikációról, a politikai és kormányzati keretrendszerről szólt.
A versenyhelyszínek témakörében már korábban bemutatták azt a poliklaszteres modellt, amelyet a Fővárosi Közgyűlés is támogatott január 27-i ülésén. A megoldás lényege, hogy igyekszik az olimpiai fókuszpontokat több halmazba szétosztani, és az a legnagyobb előnye, hogy elősegítheti a nagyobb léptékű városfejlesztést, új alközpontokat kialakítva a városban.
A már meglévő létesítményekre támaszkodna az olimpia
A budapesti pályázatban két fővárosi zóna és hét klaszter, illetve a főváros közigazgatási határain belül még három különálló versenyhelyszín szerepel. Mindegyik klaszter az olimpiai falu 10 kilométeres és a városközpont hat kilométeres körzetében helyezkedik el. A központ az Olimpiai Park klaszter, amelyet a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségébe terveznek, a három különálló versenyhelyszín pedig az Etele téren, a Nagytétényi lőtéren, valamint a Testvérhegyen lenne.
Fürjes Balázs az Olimpiai Parkba tervezett atlétikai stadionról azt mondta, a létesítményt kifejezetten az olimpiára építenék, de a játékok után a 60 ezer férőhelyes arénát 15 ezer néző befogadására alkalmas stadionná alakítanák, így Budapestnek maradna egy állandó atlétikai helyszíne. Az olimpiai pályázat elnöke hangsúlyozta, a NOB által elfogadott és a gazdaságos játékokat előnyben részesítő Agenda 2020 reformprogram elveinek megfelelően a budapesti pályázat nagymértékben támaszkodik a már meglévő, valamint az ideiglenes létesítmények használatára.
Nem csak Budapest rendezne
Budapest közigazgatási határain kívül Balatonudvariban, Balatonfüreden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Üllőn és Veszprémben alakítanának ki versenyhelyszíneket.
A NOB-nak küldött dokumentumból az is kiderül, hogy előzetesen 2024. július 19-i kezdéssel és augusztus 4-i befejezéssel tervez Budapest, a paralimpia pedig 2024. augusztus 21-től szeptember 1-ig lenne.
A dokumentumban be kellett mutatni azt is, hogy az olimpia és a paralimpia megrendezése hogyan illeszkedik a városi és a regionális hosszú távú tervekhez, valamint össze kellett foglalni a játékok legfőbb hozadékait.
Az olimpiától függetlenül is lenne fejlesztés
Az infrastrukturális fejlesztések között nyolc olyan intézkedés szerepel, amelyeknek többsége az olimpia és a paralimpia megrendezése nélkül is megvalósulna.
A szálláshelyekről az olimpiai pályázat elnöke kiemelte, hogy ebben a pályázati anyagban még csak az elvi lehetőségeket és megoldásokat kell bemutatni a NOB-nak, ugyanakkor a következő, őszi szakaszra készülő dokumentumhoz már a szállásokra vonatkozó aláírt szerződéseket is csatolni kell.
2017-ben lesz döntés
Hozzátette, a kollégiumok tervezett fejlesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szálláshelyek kérdésében optimális megoldás szülessen.
A Schmitt Pál elnök által vezetett védnöki testület a következő ülését június elején tartja. A 2024-es olimpiára Budapest mellett Párizs, Róma és Los Angeles pályázik, a győztest 2017 szeptemberében, Limában hirdeti ki a NOB.
Forrás: Origo
Egy fillér közpénzt sem szabadna ráfordítani! Aki biztos abban hogy nyereségesen lehet megrendezni, az fektesse bele a pénzét! Úgyis a néptől lopták a pénzüket!
A pályázat tényét támogatom, bár nehéz verseny lesz. Az esetleges rendezés hatalmas fejlődést hozhat Csepelre. Legyen úgy! Csepel az első!
Most már csak abban bízhatunk, hogy nem sikerül!
Ha mégis akkor nekünk annyi! 😀
Szóval az esélyeink továbbra sem nőttek.
http://www.oddschecker.com/olympics/olympics/olympic-general-specials/2024-olympics/host-city
szerencsére nem fogják megnyerni a tolvajkormány haszonlesői.
de bosszúból még utolsót rúgnak a csepeliekbe és kinyírják a HÉV-et, az egyetlen köldökzsinórt a fővároshoz. sajnos még mindig prolikerületnek nézik Csepelt a falusi suttyókból lett országvezetők, pedig az itt lakók már akkor távfűtéses panelban laktak amikor felcsúton még pottyantós budit használt a kis viktorka és cimborái.
félreértés ne essék, az elmebeteg gyurcsányéknál még mindig ez a kisebbik rossz, de sajnos egyre jobban látszik hogy a hatalom elvette az eszüket és azt hiszik mindent jobban tudnak másoknál, ehhez a tévhithez pedig betegesen ragaszkodnak.
Egy kis statisztika a jövőre nézve.
http://index.hu/belfold/budapest/2016/02/18/hev-vel_vagy_villamossal_menjen_tovabb_csepel/
Tekintettel arra, hogy a pályázat alapja a megvalósíthatósági tanulmány, ettől a
továbbiakban eltérni nem nagyon lehet. Tehát Borbély minden állításával szemben
a kutya sem fogja megkérdezni a véleményét. Ennyit a mocskos hazudozásról!
-háromvágányú kapcsolat Kelenföld és Ferencváros állomások között
-két új elővárosi megálló kialakítása (a Rákóczi híd pesti hídfőjénél és a Népligetnél)
-a budapesti Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése
-a 150-es számú vasútvonal korrekciója (a Soroksári út menti nyomvonal áthelyezése a Határ út és a Kvassay Jenő út közötti szakaszon)
-új 2×3 sávos Duna-híd tervezése a Galvani út és az Illatos út vonalában
-a H6-os ráckevei HÉV-vonal fejlesztése
-a H7-es csepeli HÉV integrálása a fővárosi villamos hálózatba (a 2-es villamos vonalába kötnék be, a jelenlegi HÉV-vonalat elbontása a Boráros tér és a Közvágó híd közötti szakaszon)
-a 4-es, 6-os villamos ideiglenes meghosszabbítását az Olimpiai parkig,
-vagy éppen egy gyalogos korzó kiépítését a teljes pesti alsó rakparton (a Dagály uszodától az Olimpiai parkig)
Igaza van a lumpenproliknak. Jó így ahogy van. Ne legyen fejlesztés a Nagyvásártelep helyén. Ne legyen fejlesztés az É-i területen, a szocik eladták, a pénzt ellopták, mit lehet tenni? Különben is, ne sértsük a hajléktalanok jogait.Felesleges fejleszteni Csepel Rákóczi út és a gyár közötti részét, hiszen a HÉV-en úgysem lehet átmenni. Nem kellenek hidak, a nyugdíjas úgy is ráér.
Pató Pál úr mondta, ej ráérünk arra még.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
vén barom!
Abból, amit Borbély aláírt, a csepelieknek nem sok előnye lesz. Egyébként milyen
fejlesztésről beszél? Pang minden, Borbély 5000 munkahellyel kábította a válasz-
tókat. Az északi terület pénzét ellopták? Ezt állította egy másik patkány is, mégis
abból aszfaltozták az utcákat.