Magyar Idők
Több rekordot is készül átlépni a másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert. A korábbi területeit visszanyerő, világszerte elismert intézményben több tíz milliárd forintos fejlesztés van folyamatban. Négy éven belül a természet nagytemplomának is beillő Pannon Parkban biodóm akvárium, mesevár, madárkórház és kulturált közlekedési-parkolási lehetőségek várják majd a látogatókat.
A Magyar Idők Hanga Zoltánnal, az állatkert szóvivőjével beszélgetett a jelen és a jövő újdonságairól, valamint arról, hogy milyen az, amikor a kíváncsi pingvin trolibuszra készül felszállni.
– A Fővárosi Állat- és Növénykert történetének legnagyobb fejlesztése előtt áll. Milyen lesz az állatkert a Pannon Park projekt 2019-es befejezése után?
– Egyrészt nagyobb terület áll majd rendelkezésünkre, vagyis több helyük lesz az állatoknak és több a közönségnek is. A kert eredeti területe 1866-ban 18 hektár volt, majd az idők során folyamatosan csökkent 10,7 hektárra csökkent. Elcsatolt részein három étterem, cirkusz, illetve vurstli, majd a Vidám Park létesült. Amikor a Vidám Parkot annak fenntarthatatlansága miatt bezárták, és a területet megkaptuk, a kert megint 18 hektárra növekedett. De nemcsak a nagyobb terület jelent majd változást. Több új állatfaj lesz, új bemutatóhelyek, és nagyon sok olyan látványosság, amely akár kedvezőtlen időjárás esetén is zavartalanul látogatható.
– Hogy képzeljük el a fejlesztés leglátványosabb elemét, a biodómot?
– Biodómokat a világ számos pontján találunk, Európában az Egyesült Királyságban, Cornwallban és a németországi Lipcsében. Az új épületben ökoszisztéma-bemutatókat alakítunk ki, amelyekben az együtt tartható állatok vagy közös térben élnek, vagy pedig egymástól ugyan elválasztjuk őket, de a közönség számára alig érzékelhető módon. Az ökológiai szemlélet fejlesztésére a biodómok különösen alkalmasak. A Pannon Park központi építménye is ilyen lesz. Voltaképpen egy hatalmas, fedett parkot kell elképzelnünk. Egy dombot, amelynek felszínét nagyrészt fényáteresztő szerkezet, úgynevezett reaktív héj alkotja. A belsejében, egy tágas, fedett térben a külső időjárástól függetlenül szubtrópusi klíma uralkodik. Ez a tér rengeteg állatnak ad otthont és sok-sok látnivalót, élményt kínál majd a nagyközönségnek. Itt lesz az elefántok és a csimpánzok belső férőhelye is, mi több, a biodóm egyik része fogadja majd be a Pannon-tenger akváriumot is.
– A meseparkról kevesebb szó esik. Hogy fog kinézni?
– Azt gondoljuk, hogy nem a mesepark lesz a végleges név, de munkacímnek pillanatnyilag megteszi. Mint tematikus állatbemutató komplexum a meseállatok, közelebbről a magyar mesék állatvilágának bemutatása köré szerveződik, és elsősorban a kisgyermekes családoknak kínál majd élményeket. Az itt látható állatok tehát mind olyanok lesznek, amelyek a mesékből ismerősek a gyerekek számára. Jelentős részük háziállat, illetve Magyarországon őshonos vadon élő állat. Emellett igen sok közülük szelíd és barátságos, tehát simogató állatkerti bemutatásuk is lehetséges. A mesepark központi létesítménye a jelenlegi gazdasági udvarban álló épület, amelyet a tervezési szakaszban egyelőre mesevárnak nevezünk. Ez lényegében egy nagy, négyszintes játszóház lesz, ahol a játékok a magyar mesékből ismerős állati mesehősök története köré szerveződnek. A tervezésben Csukás István író is a segítségünkre van. Természetesen nemcsak játszóházi tereket kell elképzelni, hanem – ahogyan egy állatkerthez illik – különféle meseállatok bemutatását is. A mesepark része lesz a madárkórház is, ahol a Magyarországon őshonos, védett, s valamilyen ok miatt emberi segítségre szoruló állatokkal kapcsolatos mentőmunkába nyerhet bepillantást a nagyközönség.
– Hogyan kapcsolódik az állatkert a 160 milliárd forintos Liget Budapest projekthez?
– Az egyik szál az állatkert fejlesztése. Ez egy fővárosi ügy, hiszen az állatkert maga is a főváros intézménye, de ezt az ügyet a kormány is támogatásáról biztosította. A másik szál a Liget Budapest projekt, amelyben sok minden van, nem csak az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes, amit sokan múzeumi negyednek neveznek. Akad benne parkfejlesztés, közlekedési ügyek és még sok minden. A szálakat azonban sok helyen célszerű volt összekapcsolni, különösen az állatkert fejlesztésének aktuális, a Vidám Parktól örökölt területen megvalósítandó fejlesztései esetében. Így a Pannon Park megvalósítása lényegében a Liget Budapest projekt részeként történik.
– Friss döntés, hogy a Hermina garázs nevű mélyparkoló az állatkert területén épül fel. Hol lesz a parkoló és használhatják-e azt az állatkert vendégei is?
– A tervek szerint a garázs a volt vidám parki terület túlsó felén, a Kacsóh Pongrác úti felüljárónál épül meg. Itt egyébként most is van egy parkoló, de a tervezett új létesítmény nagyrészt a föld alá lesz süllyesztve, a felszínen csak kevés értékes területet foglal el, s a kapacitása is nagyobb lesz. Erre a létesítményre azért lenne szükség, hogy az Állatkerti körút parkolási helyzetén javítani lehessen. A cél az – s ez szerepel a kormányhatározatban is –, hogy a parkoló a Városligetet, illetve ezen belül az állatkertet felkereső közönséget szolgálja ki.
– Az egykori Vidám Park területét átvették. A megmaradt játékokra mekkora az érdeklődés?
– A műemléki játékok körül továbbra is a hullámvasút a legnépszerűbb, de sokan ülnek fel a régi körhintára és a mesecsónakra is. Az utóbbi két évben, amikor a Holnemvolt Park részeként már mi üzemeltettük ezeket a játékokat, sokkal többen tudták igénybe venni, mint az utolsó vidám parki években. Ráadásul sikerült olyan konstrukciót kidolgoznunk, hogy a játékok működésének és fenntartásának költségeit az ott keletkező bevételek fedezzék is. Ez a vidám parki időkben nem igazán volt jellemző…
– Eldőlt, hogy a Fővárosi Nagycirkusz új helyen folytatja a munkát. Mi lesz az épülettel és a területtel?
– Ez pillanatnyilag nem az állatkert kompetenciája, ugyanis a döntés egyelőre csak arra vonatkozik, hogy a cirkusz épületei új helyen lesznek.
– A pécsi állatkertből novemberben kiszökött egy farkas, hasonló eset megtörténhet Budapest szívében. Volt már példa állatszökésre?
– Minden állatkertben előfordulnak időnként kisebb-nagyobb állatkiszabadulások. Nem mindegy azonban, hogy milyen gyakran, milyen körülmények között, és milyen állatok esetében történik az állatok kiszabadulása. A kiszökések szempontjából abszolút biztonság nincs, de minden emberileg és szakmailag lehetségest meg kell tenni, hogy az ilyen eseteket elkerüljük. Ugyanakkor arra az esetre is fel kell készülni, ha mégis sor kerül ilyen esetre (altatópuska, befogási gyakorlatok stb.). Állatkertünk másfél évszázados múltjában természetesen konkrét állatkiszabadulások is előfordultak, de ezek nem annyira veszélyes, mint inkább vicces szituációk, legalábbis így utólag felidézve. Például egy kíváncsi pingvin ki is sétált egyszer az állatkertből, és a főkapunál lévő trolibuszmegállóból kellett visszahozni.
– Az idén milyen újdonságokat láthattak a látogatók az állatkertben?
– Az év legfőbb újdonságainak a koalák számítanak. Annál is inkább, mert sem Budapesten, sem más hazai állatkertben, de még Európának az egykori vasfüggönytől keletre eső országainak egyetlen más állatkertjében sem volt soha koala. Eleve nagyon kevés van belőlük az Ausztrálián kívüli állatkertekben, Európában mindössze nyolc ország kilenc állatkertjében látható ez az állatfaj. Minden koala az ausztrál állam tulajdona, a kormány nagyon szigorú feltételekhez köti a tartás engedélyezését, és még másoktól is kell engedély. Koalát sok állatkert szeretne tartani, de csak kevesen kapnak rá lehetőséget: elsősorban azok az állatkertek, amelyek szakmai teljesítményük és színvonaluk, látogatottságuk, az ausztrál erszényesek tartása terén elért eredményeik nyomán erre alkalmasak. A mi állatkertünk esetében is kétéves előkészítő munka kellett ahhoz, hogy a két koala február végén megérkezhessen. A koalákon kívül több más érdekesség is érkezett az idén. A szecsuáni takin, amely egy súlyosan veszélyeztetett közép-ázsiai patás, és sosem volt még Magyarországon, a szintén veszélyeztetett cebui disznó, amely érkezése óta már szaporodott is, valamint a több évtizedes szünet után látható rozsomák, a menyétfélék legnagyobb termetű képviselője.
– Várható, hogy jövőre újabb állatfajokat mutatnak be?
– Minden évben igyekszünk valami újdonsággal előrukkolni. Ennek a következő esztendőben is igyekszünk megfelelni, bár olyan komoly újdonságokkal, mint amilyen a koala, természetesen nem áll módunkban minden évben előrukkolni. De egyrészt újdonságokra, másrészt állatkölykökre és fiókákra is számíthatnak a látogatóink a 2016-os esztendőben.
– Milyen állatot fogadna szívesen?
– A kertben jelenleg majdnem kilencszáz különféle állatfajt mutatunk be, Európában a fajok számát tekintve ez az egyik leggazdagabb élő zoológiai gyűjtemény. Ez a gazdagság a múltban is majdnem mindig kimagasló volt, így tehát nem kevés azoknak a fajoknak a száma, amelyeket korábban már bemutattunk, illetve jelenleg is láthatóak nálunk. Ezzel együtt vannak olyan fajok, amelyek most is hiányoznak állatkertünkből. Azt, hogy ezek közül mit szeretnénk tartani, elsősorban az befolyásolja, hogy a közönségünk mit látna szívesen. Mondjuk óriáspandát…
– Hányan látogatják meg évente a parkot? Közülük mennyi a külföldi turista?
– Az állatkert az ország leglátogatottabb közművelődési intézménye, egyik legkedveltebb turisztikai látnivalója. A látogatók száma évről évre egymillió fő körül szokott lenni. Tavaly például 1 076 959 látogató kereste fel kertünket. Az idei látogatottságot még nem tudom megmondani, hiszen december 31-ig hátravan néhány hét, mi pedig az év minden napján nyitva vagyunk. De a 49. hét végéig, tehát december 6-ig 1 072 578 látogatónk volt, így az idei látogatottságunk néhány ezer fővel alighanem a tavalyit is meg fogja haladni. A külföldi látogatók számát kérdőíves mintavétel alapján tudjuk megbecsülni. Ez alapján átlagosan minden tizedik látogatónk, azaz évente úgy százezer fő érkezik az országhatárokon kívülről.
– Milyen év végi, év eleji programokkal várják a közönséget?
– Télen, és ezen belül az ünnepek alatt is mindvégig nyitva áll az állatkert, ahogy az év összes többi napján is. December 24-én és 31-én ugyan rövidített nyitvatartási rend van érvényben, de még ilyenkor is kinyitunk. Január elsején sok külföldi vendég szokott étkezni, s bár az év első hónapja viszonylag csendes, január 30-tól február 2-ig már egy négynapos Mackófesztivállal várjuk a látogatókat, kapcsolódva ahhoz a népi hiedelemhez, amely a február 2-i időjárásnak, illetve a medve árnyékának komoly jelentőséget tulajdonított a tél hosszúságának megjóslásában.
Forrás: Magyar Idők
