Csepel.info

Hirado.hu

Néhány éven belül 20-40-szeresére kellene növelni a töltőpontok számát ahhoz, hogy reális alternatívává váljon a gázüzemű autózás a benzinnel vagy a dízellel szemben.

Magyarországon csak kevés CNG-töltőállomás van. A töltőpontok kiépítésében az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz (ENKSZ) tartozó Főgáz CNG és a GDF Suez jeleskedett. A nyugat-európai hálózatokhoz képest azonban még így is jelentős az elmaradás. Néhány éven belül 20-40-szeresére kellene növelni a töltőpontok számát ahhoz, hogy reális alternatívává váljon az autósoknak a CNG. Olaszországban például kevesebb mint ezer töltőállomás van, de az értékesített autók 5,3 százaléka CNG-s. Egy átlagos kút nagyjából tíz autót képes kiszolgálni óránként, így hiába a hazai gyér állomány, az autósok sokszor egymást váltják. A CNG-s autózásról Domanovszky Henriket, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnökét kérdeztük.

Mennyire nyújt más vezetési élményt egy CNG-s autó, mint egy hagyományos meghajtású?

Egészen olyan vezetni, mint egy benzines autót. A mai, korszerű gázüzemű motorok már teljes egészében ugyanazokkal a tulajdonságokkal bírnak. Sőt, a gázüzeműek esetében csendesebb a motor.

A magyarországi CNG-felhasználók elsősorban azért boldogtalanok, mert a hazai kúthálózat igencsak gyér, mindössze öt helyen tankolhatnak.

Most nyílt meg a hatodik magyarországi töltőállomás Kecskeméten. A Főgáz által működtetett két budapesti kúton 361, illetve 379, a szegedin 341, a szigetszentmiklósin 369, a győrin 386 forintba kerül egy kilogramm CNG. Meg kell jegyezni azonban, hogy a földgáz Magyarország területén a csőhálózatban eltérő sűrűségű. Vagyis a fent említett, forint/kilogrammban meghatározott árak eltérő sűrűségű földgázra vonatkoznak, vagyis eltérő a fűtőértékük, energiatartalmuk.

A kereskedelmi forgalomban kapható autóknak mekkora a hatótávolságuk?

Egy Opel Zafirának például 21 kilogrammos a CNG-, és 15 literes a benzintartálya. Pusztán a CNG-vel 350 kilométert képes megtenni. Van egy olyan szabály, hogy egy autó akkor tekinthető CNG-üzeműnek, ha 15 literes vagy annál kisebb az üzemanyagtartálya. Ha ennél nagyobb, akkor két üzemanyagosnak vagy bi-fuelnek hívjuk. Ilyen például a Volkswagen legtöbb modellje, a Golf, a Caddy, a Passat, a Touran: van egy 25-26 kilogrammos CNG-tartályuk, emellett pedig egy teljes értékű benzintartályuk. Ezek hatótávolsága ezer kilométer feletti is lehet. Ez gyártó, illetve ízlés dolga.

Mennyibe kerül egy autó utólagos átalakítása CNG-üzeművé?

300-400 ezer forintból megoldható, de ez nagyon az alja, az átalakítás ára elérheti ennek a kétszeresét is. A beépítendő rendszer legnagyobb költségtétele a palack, illetve palackok. Ezek nagynyomású palackok, és igen drágák, akár acél-, akár kompozit palackokról van szó.  (Utóbbit két anyagból alakítják ki, van egy belső, vékony fémhéj, amit körbevesz egy gyantába ragasztott üvegszál- vagy kevlárháló.) A kompozit palack nagyobb nyomást áll ki, kisebb a tömege, nagyjából harmada az acélpalackénak. Ez a technológia azonban sokkal drágább, kompozit palackkal többnyire a prémium járművek készülnek.

Új autó esetében milyen különbség van a hagyományos átlagos benzines és a CNG-s verzió között.

Erre legjobb példa Skoda Octavia, ami egy racionális autómodell, céges és családi autónak is ideális. A benzinestől a CNG-s 600-700 ezer forinttal kerül többe, a dízellel pedig lényegében egy árban van.  A CNG-s azonban sokkal gazdaságosabb megoldás: a mai dízeljárművek az emissziós kibocsátás csökkentése miatt olyannyira összetetté és kényessé váltak, hogy ami 20 éve igaz volt a dízeljárművekre, miszerint gyakorlatilag nem lehet őket tönkretenni, mára egyáltalán nem igaz. Őrületesen nagy szervizközköltségeket tud megélni a dízeljárművekkel az ember: befecskendező rendszer, katalizátor, részecskeszűrő, kettős tömegű lendkerék. Mindegyik meghibásodása legalább hat számjegyű szervizszámlát okoz. A gázmotorok ehhez képest „pofonegyszerű” technológiával rendelkeznek. Lényegesen kiszámíthatóbb a szervizköltségük, az üzemanyag-ráfordításon is spórolhatunk, és a károsanyag-kibocsátásuk is alacsonyabb.

Igaz-e, hogy a CNG-s autók folyamatos bevizsgálást igényelnek és így drágább a műszaki vizsga?

Ez épp most változik meg, a vonatkozó rendelet szerint a jövőben négyévente kell felülvizsgáltatni a jármű gázrendszerét. Ezt szakműhelyekben végzik el. Egy korábbi, téves rendelet szerint eddig ki kellett szerelni a palackokat, és laboratóriumban vizsgálták meg őket. Ez immár kimarad, és nem kell megfizetni mást, csak a szakműhely vizsgálatának költségét, ami egyszeri, 20-30 ezer forintos tétel. Ezt a felülvizsgálatot a műszaki vizsga előtt kell elvégezni, de egyébként is ajánlott a biztonságos működés végett. Azért ne felejtsük el, hogy itt nagynyomású eszközökről van szó!

Töltés nagy nyomáson.

Ha egy cég egy gázüzemű flottát üzemeltet, vagy egy háztartásban több autó van, életszerű lehet, hogy hosszabb ideig, alacsony nyomáson töltsék őket. Ezek az autók ugyanis naponta pár órát vannak használatban, és sokat állnak. Egy alacsony teljesítményű töltő akár egy cég esetében is gazdaságosan működtethető. Olyan töltő, amelynek tanúsítványa van és biztonságos, nem szerezhető be 5 ezer euró alatt. Ezenfelül szükség van hozzájárulásra a gázszolgáltatótól, külön gázóra, jövedékiadó-raktári engedély stb. Egy cég telephelyén egy töltőállomás kiépítése 5-8 millió forintba is kerülhet, de ez már alkalmas lehet arra, hogy egy kis járműflottát kiszolgáljon. És ez nem csak az üzemanyagár-különbség miatt éri meg, hanem azért is, mert így automatikusan megszűnik a cégnél az üzemanyag eltulajdonítása. A sűrített földgázt ugyanis nem lehet ellopni. A cégeknél pedig jelenleg általában több mint 10 százalékos többletköltséget okoz az, hogy az alkalmazottak trükköznek az üzemanyag-elszámolással, -felhasználással.

Ilyenkor a cégeknek kútkezelői képesítéssel rendelkező szakembert is alkalmazniuk kell, ugyanis a hazai kutakon is csak a kútkezelők tankolhatnak?

Már ez sem igaz, ez egy félreértésből ered. Az új rendeletben azonban már egyértelműen leírják: a jármű üzemben tartója a saját felelősségére tud tölteni. Egy töltés egyébként semmiféle veszélyt nem hord magában, semmi nem indokolja, hogy ezt csak kútkezelő végezze.

Jár-e valamilyen adókedvezménnyel a CNG-s autók vásárlása, használata?

Találkoztam már súlyadókedvezménnyel és parkolási engedélyhez kötött kedvezménnyel. Tudni kell, hogy az üzemanyagár „mindent visz”. Abban pedig egy “combos” jövedékiadó-tétel van, plusz az áfa. A jövedéki adó nem olyan magas, mint a benziné, de a CNG előállítását egyéb adótételek is drágítják. Ezzel együtt a CNG kedvezőbb árú üzemanyag. Ezek az árak bruttó 240-260 forint/benzinliter egyenértéket teremtenek. Miután a benzin literenkénti ára 380 forint körül van, könnyen ki lehet számítani, mennyi idő alatt térül meg egy jármű CNG-s átalakítása. Mindenképp mutatja azt, hogy a CNG nemcsak hogy tisztább, hanem fenntarthatóbb, gazdaságosabb alternatíva is.

Kormányzati tervek szerint az elektromos autók különböző kedvezményeket kaphatnak – buszsávhasználat, ingyen parkolás –, kilátásban van-e, hogy a gázüzemű autókat is bevonják ebbe a körbe?

Nem tartom elképzelhetőnek. A Jedlik Ányos-terv csak az elektromos meghajtású járműveket részesíti előnyben, és a gázhajtást teljességgel figyelmen kívül hagyták. Remélem, lesz majd korrekció.

 

This entry was posted on 2015. május 31. vasárnap at 08:00 and is filed under Érdekes, Gazdaság, Közlekedés, Technika, Tudomány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.