Csepel.info

MHO

Középkorinak tartja azt az uniós álláspontot a miniszterelnök, hogy ne lehessen vitázni a halálbüntetés bevezetéséről. Orbán Viktor az Echo Televízió újrainduló, Mélymagyar című műsorában adott interjút Bayer Zsoltnak. Kifejtette, új, polgári berendezkedést kell kialakítani az országban, a 2010 utáni négy évet sikeres forradalmi időszaknak minősítette.

„Korai megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e, vagy sem vezetnünk a halálbüntetést, de fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla” – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte demokráciavita alakult ki az ügyben Brüsszellel. Elmondta, soha nem fog egyetérteni Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, aki meg akarja tiltani a vitát. „Hol élünk, a középkorban?” – vetette fel a kormányfő. Nem tartja kizártnak, hogy az Európai Unió többi tagországának lakói is a halálbüntetés napirenden tartása mellett vannak. Ugyanígy az uniós jogszabályok az európaiak akarata nyomán valamikor megváltozhatnak.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a lakosság számarányához képest a legtöbb bevándorló Svédország után hozzánk érkezik. „Nyugalomra inteném a nyugatiakat, mert a legnagyobb baj Magyarországon van” – fűzte hozzá. Ebben a kérdésben tehát joga van az országnak megszólalni. Azt is mondta, ha a bevándorlók nem tudnak tőlünk továbbállni egy másik országba, itt maradnak. Szerinte nem szabad „agyalágyultnak” tartani az osztrákokat és a németeket, biztos lépnek majd valamit a menekültügyben. Ebben az esetben, „mint egy zsákban”, nálunk maradnak a bevándorlók.

„Nem a mostani, hanem az előre látható helyzetre kell felkészülni, ez a politikusok felelőssége” – vélekedett. Mint folytatta, épp ezért helyes a nemzeti konzultáció kezdeményezése a bevándorlásról. „Egy országot nem jogilag, hanem politikailag kell vezetni, a vezetést az aktív állampolgárok alkotják, akik elmondják a véleményüket. Az okoskodó jogászi béklyókból ki kell magunkat szabadítani. Azt gondolom, hogy a mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni az országban” – magyarázta. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós tagországok terítsék szét egymás között a menekülteket. Érvelése szerint a tagországokra kell bízni a megoldásokat, így hazánknak is saját szabályozási rendszert kell kialakítani, amelyet el kell majd fogadtatni Brüsszelben.

Egy Simicska Lajosra utaló kérdésre kifejtette, ha egy politikai közösség vezetőjének, aki egyben az ország vezetője is, személyes ügyei az ország kérdései elé tolakodnak, csak rossz döntések születhetnek. A mindenkori vezetőnek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy az ilyen kérdések személyes részét leválassza, csak a közösség számára fontos szempontokat szabad mérlegelnie.

vbA miniszterelnök tájékozódási zavart lát a jobboldal támogatói körében. Szerinte ennek oka, hogy a médiájuk egy részét elveszítették. Tavaly nyáron, a kormányalakítás időszakában vita alakult ki a kormány és a meghatározó méretű jobboldali média tulajdonosai között. „A nagybirtokrendszer és a kisgazda világ konfliktusáról van szó” – magyarázta. Simicskára célozva elmondta, a jobboldali médiatulajdonosok egyben nagybirtokosok is. A polgári kormány viszont a korábbi nagybirtokrendszerből kis- és középbirtokrendszert fog létrehozni, a mezőgazdaság legalább nyolcvan százalékának kisgazda alapon kell állnia. Ezt kibékíthetetlen konfliktusnak tartja a miniszterelnök, aki elmondta, ugyanilyen viszonyba került az említett tulajdonosokhoz kötődő média is a kormánnyal. „Ez a helyzet nem is fog megváltozni” – mondta. Az Echo TV-re és a Magyar Hírlapra célozva elmondta, örül annak, hogy maradt még ezen az oldalon a kormánnyal szemben kritikus, de méltányos média, ám amíg ezek mellé nem jönnek létre újabbak a nyomtatott és elektronikus sajtóban, illetve az interneten, akkor fennmarad a zavar. Mint mondta, ennek megteremtése nem lehet a kormány feladata, de minden támogatójukat arra biztatja, hogy tegyenek energiát, pénzt ilyen kezdeményezések mellé. Példaként hozta fel erre, hogy Liszkay Gábor (a Magyar Nemzet volt főszerkesztője – a szerk.) megvásárolta a Napi Gazdaságot.

v2„Egy új, polgári berendezkedést kell megvalósítanunk” – mondta a miniszterelnök, aki a 2010 utáni négy évet sikeres, forradalmi időszaknak minősítette. Most szerinte az a kérdés, hogy megvan-e még a hangjuk, hogy beszélni tudjanak az emberekkel. Ebben – folytatta – nem mindig állnak jól. Ennek az is az oka, hogy már öt éve kormányoznak, és nem viselkednek mozgalomként. „Én is gyakrabban vagyok miniszterelnök, mint pártelnök, holott ez két különböző dolog. Nem csak kormányozni kell, hanem irányt kell szabni a saját politikai közösségünknek, el kell mondani, hogy miért harcolunk, miért érdemes dolgozni” – magyarázta. Az időközi választások kampányai erről szóltak, „menni és mondani kell”, a kormányzati eredmények maguktól nem hoznak politikai támogatást. Éppen ezért a mozgalmi, közösségi munkát is el kell végezniük – hangsúlyozta.

A brókerügyek kapcsán arról beszélt, a károsultakon közpénz felhasználása nélkül, a pénzügyi szektor segít, ezt rájuk terhelte a kormány. Szerinte igazságtalan lenne a többi állampolgárral szemben, ha a költségvetésből segítenék ki a károsultakat.

Az ellenzék által követelt teljes ügynöklista-nyilvánossággal kapcsolatban emlékeztetett, ők is voltak kormányon, mégsem hoztak ilyen döntést. „A teljes nyilvánosság oldalán vagyok. De nem úgy, hogy az állam mindenféle adatot nyilvánosságra hoz, amelynek nincs meggyőződve a valóságtartalmáról” – mondta. Azt kell szerinte lehetővé tenni, hogy a saját magáról szóló dokumentumokat mindenki megkaphassa, névkitakarás nélkül. Ebben az esetben a sértett dönthet arról, mit is tesz ezekkel az aktákkal.

Forrás: MHO

This entry was posted on 2015. május 2. szombat at 13:03 and is filed under Gazdaság, Kormány, Média, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.