Index
A lakihegyi adótorony a magyar rádiózás emblematikus építménye, és építésekor Európa legmagasabbja is volt a maga 314 méteres méretével. Bár műszaki okokból építették ekkorára a szivar alakú tornyot, szükség volt egy kis trükközésre, hogy így készülhessen el.
A rádiótechnika történetét könyvben is feldolgozó Balás B. Dénes idézi fel, hogy az első világháború utáni toronyépítésekre hatással volt, hogy a trianoni béketárgyalások francia küldöttsége ragaszkodott hozzá, hogy ne épülhessen olyan torony, amely az Eiffel-torony fölé nőhet. Állítólag ezért lett a tervezettnél alacsonyabb a Königs Wusterhausen-i antennatorony is 1925-ben, és részben a lakihegyi torony is ezért kaphatott 30 méteres, behúzható hangolócsövet.
Az 1933-ban épült adótorony mérnökei kiszámolták, hogy 300-307 méteres szerkezetre lenne szükség a fadingjelenség elkerüléséhez, vagyis hogy a rádiójelek minél messzebbre juthassanak viszonylag zavartalanul. Mivel azonban ekkora tornyokat akkoriban nem volt szokás építeni, magát a tornyot csak 284 méteresre építették, a szükséges méretet pedig a hangolócső átadás utáni kihúzásával érték el. Így amellett, hogy rugalmas hangolást tett lehetővé, az állítható cső arra is jó volt, hogy összméretében az Eiffel-toronynál is magasabbra trükközze fel a lakihegyi torony méretét.
Az Eiffel-torony ugyanis az 1889-es megépítésekor még csak 300 méteres volt, csak 1957-ben kapta meg azt a rádióantennát, amellyel 324 méteresre nőtt. Akkoriban egyébként már az eredeti 300 méterrel is a világ legmagasabb építménye lehetett, egészen 1931-ig, amikor a New York-i Chrysler Building hagyta le. Jelenleg pedig 2008 óta a dubaji Burdzs Kalifa a legmagasabb a maga majdnem 830 méterével.
Fotó: Faludi Imre
Forrás: Index
Egy érdekes történet. Muki bácsi, mivel nagy fotós volt, az átadás előtt engedélyt kért, hogy felmenjen fotózni. Megengedték neki, felment, fotózott (300 m létrán). Lefelé jövet az ott lévő munkások megkérték, őket is fényképezze le. Igen, de kevés hely, sok ember volt, így mondták, hogy menjen hátrább. A hátrább 145 méteren egy kiálló palló volt, arra kellett kisétálni. Muki bácsi megtette, cserében “leszállították” a földre a következő módon. Volt egy csörlő, ami egy kosarat vitt fel-le. Ehhez a palló végén el kellett kapni a kötelet, beülni a kasba. Muki bácsinak sikerült, megnyugodott, csak egyre nem számított, hogy a csörlőzés lassú. Ezért a munkások elengedték a hajtókarokat és érvényesült a szabadesés, majd közeledve a földhöz, egy staflival lefékezték a rendszert.
Kellemes “túra” lehetett.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Ezt a történetet maga Muki bácsi mesélte és a fényképeket is megmutatta nekünk.
Azt már kevesebben tudják, hogy 1977-ben Solton megépült egy közép- és rövid hullámú sugárzásra tervezett nagyobb teljesítményű. 2 MW-os adótorony, ami kiváltotta műszaki értelemben a Lakihegyi adót. Miután eredeti funkcióját elvesztette, le akarták bontani. Ne felejtsük, akkoriban a Kossuth rádió sugárzása nem egyszerű médiaszolgáltatás volt, hanem nagyon fontos nemzetbiztonsági, politikai feladat is egyúttal. Veszély, rendkívüli helyzet esetén a lakosság gyors tájékoztatásának egyetlen megbízható technikai eszköze volt. Akkoriban még nem voltak alternatív kommunikációs csatornák a tömegek felé, nem léteztek még mobiltelefonok, nem volt internet. A televízió adás pedig csak rendkívül sok átjátszó adón keresztül, sok esetben csak komoly antennák segítségével volt fogható az ország nagy részén, illetve sok helyen még úgy sem. Az a néhány rádióamatőr, aki képes volt vezeték nélkül információkat gyorsan nagy távolságra eljuttatni, nagyon szoros ellenőrzés, megfigyelés alatt hódolhatott szenvedélyének. Amikor kitudódott, hogy lebontani tervezik a Lakihegyi tornyot, az akkori Magyar Rádió 168 óra című műsora segítségével ezek a rádióamatőrök mozgalmat indítottak a torony megmentéséért. Az akkori viszonyok között meglepő módon a szimpatizáló tömegek nyomására végül is döntéshozók elálltak a barbár cselekedettől. Ennek is köszönhető, hogy a torony mind a mai napig Csepel egyik ékessége, egyik szimbóluma, dicső technika történeti emlékművünk.
…És fokozottan védett műszaki mű emlékünk!
Gábor!
Solton soha nem épült rövidhullámú adó, csak a középhullámú.
A nemzeti kormány jóvoltából a legkorszerűbb jászberényi rövidhullámú adót kikapcsolták, azonnal, 2010-ben és azóta a fémgyűjtők hordják szét. Ennyit a múltról. 🙁
Igen, valóban csak a középhullámú adó épült meg Solton.
forrás: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/1976/03/1976_03_02.PDF