Csepel.hu
Csepel önkormányzata szakmai konzultációt szervezett óvodai szakdolgozók részére a polgármesteri hivatalban február 4-én. A tanácskozás központi témája az SNI, BTM, HH, HHH helyzetű gyermekek ellátását érintette.
A konzultációt Borbély Lénárd polgármester még tavaly kezdeményezte, amikor az óvodavezetők jelezték a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának problémáját. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nyitott a felmerült helyzetek orvoslására és a jövőben is teret biztosít a kölcsönös véleménycserére. A polgármester kitért arra, hogy minden kerületben működő óvodára partnerként tekint, de elsősorban az önkormányzati fenntartású intézmények felelősségteljes működésére fektetik a hangsúlyt. Borbély Lénárd felhívta figyelmet arra, hogy a városvezetés terveiben szereplő gyermekközpontú önkormányzat kialakítására javaslatokat vár az óvodai szakdolgozóktól.
A fórumon Kaplonyi Csilla, a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat XXI. Kerületi Tagintézményének megbízott vezetője előadásában az óvodák szakszolgálati feladatellátását ismertette, melyet 1979 óta látnak el. Az SNI gyerekeknél gyógypedagógiai, konduktív és fejlesztő nevelést végeznek. Az előadó beszámolt arról, hogy a fejlesztést végző szakemberek tekintetében hiány alakult ki. Jelenleg a 13 státuszból nyolcan dolgoznak aktívan. A fejlesztő foglalkozásokra pedig ötvenfős a várólista.
Az óvodáktól kapott adatok alapján mintegy 96 fő az SNI gyermekek száma kerületben, ellátásukat hét befogadó székhely végzi – tájékoztatta a jelenlévőket Finc Edina, a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség vezetője. Előadásában a gyermekvédelmi feladatokról és annak munkaközösségi felépítéséről szólt. A hallással, beszédproblémával, autizmus spektrum zavarral, súlyos tanulási vagy magatartásszabályozással küzdők közösségbe történő integrálása szakemberek általi fejlesztést, törődést és odafigyelést igényel. A kiskorúak mire tankötelessé válnak gyógypedagógiai fejlesztésüket és logopédiai ellátásukat biztosítani kell – hangsúlyozta az előadó. A kerületben a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola fejlesztői foglalkoznak a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel. E területen azonban szintén szakemberhiány tapasztalható – hangzott el a fórumon.
A fenti témához hozzászóló gyermekvédelmi felelősök és családgondozók a legnagyobb problémát abban látják, hogy a törvényi szabályozás miatt kézzel fogható segítségük nincs. Adott esetben nem fürdethetnek meg egy gyermeket, mert az személyiségi jogokat sért. A szakemberek szerint a szülőkkel fontos egyetértésre jutni az idült problémák enyhítésében, amelynek a gyermek optimális, egészséges fejlődését kell szolgálnia.
Cseténé Kiss Barbara, a Gyermekjóléti Központ családgondozója a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek törvényi hátteréről adott tájékoztatást.
Cser Károlyné óvodapszichológus szerint az SNI gyerekek főként érzelmi elhanyagolásban élnek. Fontos számukra a szülői és a pedagógiai elfogadás, mert jórészük szorongó és játékkultúrájuk is egészen más, mint hasonló korú társaiké. A szakember azt is elmondta, hogy növekszik a beszéd- és mozgásproblémával, valamint az idegrendszeri éretlenség, önbizalomhiánnyal küszködők száma.
A konzultáción Debre Istvánné, a Majd Megnövök Baptista Óvoda (korábban Kovács Zoltán alapítványi óvoda) egykori alapítója elmondta, hogy Csepelen 22 évvel ezelőtt hozták létre a cigányóvodát. Ahogy előadásában fogalmazott: körülbelül kétszáz év kultúraváltás szükséges a romák beilleszkedéséhez. Kiemelte, hogy specifikus helyzetüknél fogva, mivel nem állami fenntartásban, hanem alapítványi formában működnek, így nyomatékosabban meg tudják oldani a problémás gyermek tisztasági kérdéseit.
A polgármester hozzátette, hogy az önkormányzat akár hozzájárul a közétkeztetéshez vagy a tisztasági csomagot is átvállalja az óvoda gyermekei részére.
Morovik Attila alpolgármester kötetlen beszélgetésre invitálta az érdeklődőket és felkérte Debre Istvánnét, hogy számoljon be óvodavezetői pályafutása alatt az eddig elért eredményekről.
Forrás: Csepel.hu
