“a kibővített közfoglalkoztatás és a versenyszféra munkaerőigényének növekedése az eddigi reményteleneket is >visszahozza< a munkaerőpiacra”
Mfor.hu
Egy újabb statisztika igazolja vissza az Orbán-kormány munkaerőpiaci intézkedéssorozatának kedvező hatásait. Ezzel tovább bővült az a képzeletbeli lista, melyen a kormányzati kommunikációban említhető “sikersztorik” szerepelnek.
Korábban az mfor.hu is írt arról, hogy úgy tűnik, az Orbán-kormány munkaerőpiaci beavatkozásának eredményeként már a reménytelenek is egyre nagyobb számban térnek vissza a munka világába. Legyen ez köszönhető a kibővített közfoglalkoztatásnak, vagy egyszerűen annak a ténynek, hogy a piac éledésével, a vállalatok munkaerőigényének növekedésével egyre optimistábban ítélik meg saját lehetőségeiket azok, akik bár tudnának, dolgozni, de felhagytak az álláskereséssel.
Most egy friss uniós statisztika arra is rávilágít, hogy a kormányzati kommunikáció által többször hangoztatott éllovas szerep a foglalkoztatásbővülésben és munkanélküliség csökkentésében részben minek is köszönhető. És itt most nem a közfoglalkoztatásra kell gondolni.
Az Eurostat adatsora szerint tavaly a harmadik negyedévben a magyar munkaerő 3,6 százaléka olyan személyeket jelentett, akik bár el tudtak volna helyezkedni, mégsem kerestek munkát. Nevezhetjük őket reményvesztett álláskeresőknek is, akik valamilyen okból kifolyólag, akár a megélt sikertelenségek, kudarcok, esetleg a kevés munkalehetőség miatt feladtak az álláskereséssel. Ez az arányszám egyébként az uniós rangsor középmezőnyébe sorolja hazánkat. Nálunk sokkal rosszabb – sőt az unióban a legrosszabb – a helyzet Olaszországban, hiszen itt a munkaerő 14,2 százaléka ilyen reményvesztetteket jelent, őket a frissen csatlakozott Horvátország követi 7,5 százalékkal. Ezzel szemben ahol a legkisebb arányban vannak állást nem kereső személyek, az Lettország, Csehország, ahol 0,7 és 0,9 százalék adta fel a keresést.
Ennél viszont sokkal érdekesebb számunkra a bekövetkezett változás, hiszen Magyarország esetében egy év alatt 1,1 százalékpontos csökkenést regisztrált az Eurostat. Ennél kedvezőbb változást pedig egyedül Horvátország tudott felmutatni, 1,8 százalékponttal. Ez pedig több dolgot is jelent. Egyrészt, ahogy cikkünk elején már írtuk, a kibővített közfoglalkoztatás és a versenyszféra munkaerőigényének növekedése az eddigi reményteleneket is “visszahozza” a munkaerőpiacra, mely által növeli a foglalkoztatottságot. Ők a munkanélküliek között nem szerepelnek, így erre az adatra ez a “mozgás” nem hat. Másrészt pedig a kormány foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedései is hozzájárulhattak az ismét éllovas szerepet eredményező változáshoz. A munkanélküli járadék folyósítási idejének megnyirbálása, a már munkaerőpiacról kilépett, ám munkavállalásra alkalmas személyek visszaterelése is segíthette ezt a folyamatot.
Az adatokhoz visszatérve, a rangsor másik végén nem nagy meglepetésre szintén Olaszország szerepel, ahol 1,1 százalékponttal nőtt a munkát már nem keresők aránya, a második és harmadik helyen pedig Finnország és Ausztria áll 0,6, illetve 0,5 százalékpontos növekedéssel.
Ennyire voltunk jók a munkanélküliség csökkentésében
Az Eurostat adatsora a harmadik negyedévi munkanélküliségre vonatkozó változásokat is közölte, mely szerint egy év alatt hazánkban 2,4 százalékponttal 7,4-re mérséklődött a munkanélküliségi ráta. Ezzel megosztva bár, de az élen vagyunk Portugáliával együtt, noha a harmadik negyedévre még így is rendkívül magas, 13,3 százalékos portugál munkanélküliséget regisztrált az Eurostat.
A rangsor másik végén Luxemburg áll 0,8 százalékpontos növekedéssel, amit az olasz munkanélküliség 0,5 és a finn 0,4 százalékpontos növekedése követ.
Székely Sarolta- mfor.hu
