MNO
Idén éppen aznap gyúl a koszorú negyedik gyertyája, amikor a legnagyobb sötétség borul ránk. Advent negyedik vasárnapja van.
Épp az év legsötétebb napjára, december 21-ére esik idén advent negyedik vasárnapja. Egyesek erre a napra tették Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, ismertebb „művésznevén” Sztálin 1878-as születésének időpontját, az iskolában is így tanították anno, erről született az ismert reakciós vicc:
Tanár és diák
– Melyik az év legsötétebb napja?
– December 21., bölcs vezérünk születésnapja!
Történészek azóta tizennyolcadikára tették át a „nevezetes” dátumot, de körülbelül ez a legmellékesebb adat a világ emberéletekben mérhető legnagyobb pusztítását, a kommunizmust kiteljesítő alakjáról.
Ezen a negyedik vasárnapon nézzünk rá, milyen történések sötétítették még a földgolyóbist!
– 1898-ban ezen a napon fedezte fel Marie és Pierre Curie a rádiumot, a világ egyik leghasznosabb, egyben legaljasabb pusztító kémiai elemét. A radioaktív szennyezésben és a sugárzást eredményező katasztrófákban viszont éppúgy kulcsszerepe volt/van, mint a gyógyászatban, súlyos légzéses betegségek kezelésekor használják.
– 1988: a skóciai Lockerbie fölött bomba robbant egy Boeing 747-esen, 270 ember halálát okozva, köztük egy váci magyar családét.
– Két esztendeje véget ért a maja naptár (ezt örökíti meg a 2012 című katasztrófafilm is), új időszámításba kezdtek.
A keresztény hit szerint ugyanakkor mindezektől eltér a nagyságrendje annak a fénynek, ami az Isten világtörténelembe való belépésével jön létre a legsötétebb nap táján.
– A karácsony története nem kötődik a Bibliában dátumhoz úgy, mint a húsvét vagy a pünkösd – tette tisztába az ünnep dátumhoz kapcsolását korábbi interjúnkban Török Csaba, a katolikus egyház médiareferens papja. Részletek ezzel kapcsolatban: – A III. századtól több dátum is elterjedt a Szentföldhöz közeli térségekben, ezeket az adott uralkodó kultúra határozta meg. Igen korán kialakult a január 6-i epifánia, vagyis a vízkereszt ünnepe, jelentős eseményként hirdetve Jézus „megjelenését” (görögül epifánia) a világ előtt. Egyiptomban a tavaszi nap-éj egyenlőséghez kötötték a születésről való megemlékezést, hisz ekkor kezdődött az új év. Ennek első napjai során a világ teremtéséről emlékeztek meg. A negyedik nap, március 25-e azért vált Jézus születésének emlékezetévé, mert a negyedik napon teremtette Isten a Napot, a hívő számára pedig az igazi Nap maga Jézus. A római egyház december 25-e azzal függ össze, hogy a téli napfordulóval elérkezett a legyőzhetetlen Nap, a „Sol invictus” pogány ünnepe. Voltaképpen közismert csillagászati megfigyelésből születik ez a dátum: eddig fogyott a nappal, a fény ideje, innentől gyarapszik. A Nap téli napfordulós ünneplése szíriai hatásra gyökeresedett meg Rómában. Az egyház átvette a dátumot, hogy ekkor emlékezzen meg az igazi Fény, Jézus születéséről. A római szokás elterjedt később az egész egyházban. Az ortodoxiában persze rendkívül hangsúlyos maradt az ősibb ünnep, az epifánia is. Ráadásul Keleten a mai napig a Julianus-naptárt használják az egyházi időszámításban, így az oroszok még vígan ünnepelnek, amikor nálunk már minden lezárult. De hát szimbolikus dátumokról beszélünk.
A negyedik gyertya kigyúlásával tehát minden készen áll Krisztus megérkezéséhez, ami – pestiesen mondva – a legsötétebb éjszaka táján „szól” a legnagyobbat.
Néhány napunk van még a csiszolgatásra.
Forrás. MNO
Igen, a sötétségben meggyulladt advent negyedik gyertyája. Az a gyertya, amely ebben a mérhetetlen, már már világméretű sötétségben, -amelyben élünk-, jelent egy kis fényt. Miből is fakad ez a sötétség? Önző egoista gondolkodásunkból, viselkedésünkből, lelkünkből. Az isteni szeretet hiányából. Ma amikor milliók kényszerülnek elhagyni hazájukat, háborúk, megélhetések, kitaszítottság miatt. Mintegy kétmillió palesztin, másfél millió szíriai volt kénytelen elhagyni hazáját, és Jordániában, a sivatagban sátrakban megtelepedni. Családok, gyerekek váltak, válnak napról napra otthontalanná, hazátlanná. Miközben az “egoisták” önös érdekekből már egy újabb háború kirobbantását vizionálják, akár világméretűt tekintve. Vajon miért? A sötétség, amely szinte beborítja az egész világot, ami sivár kis életünkben van jelen. Ez által mennek tönkre emberi kapcsolatok sokasága, családok szétválása, az emberi szeretetnek hiánya, annak embertársaink felé való kinyilvánításának elmaradása miatt.
“Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az igazat.”