Csepel.hu
Március 16-át javasolta a saját előterjesztését is módosítva a magyar zászló és címer napjának Németh Szilárd országgyűlési képviselő az ünnepnapról szóló határozati javaslat szerdai, parlamenti vitájában.
A magyar nemzet összetartozását és függetlenségét szimbolizáló zászlónak és címernek a megünneplését célozza az emléknapról szóló határozati javaslat – mondta annak egyik előterjesztője, Németh Szilárd.
A képviselő közölte: bár az eredeti előterjesztésben ennek megünneplésére március 23-át javasolták a Rogán Antallal közösen benyújtott javaslatban, a lengyel kisebbségi szószóló megkeresésére módosítottak azon, március 16-ára.
Rámutatott: március 23. nemcsak az 1848-ban a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény elfogadásának napja, hanem a lengyel-magyar barátság napja is.
Jelezte ugyanakkor, hogy az ünnepet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles dátumainak valamelyikére kívánták igazítani, így esett a választás a nemzetőrség szervezésének megkezdésére.
Kijelentette: a nemzeti jelképek napja újabb kapocs lehet az elszakított magyar nemzettestrészek egyesítéséhez. Szerinte az ehhez kapcsolódó ünnepségek szervezésében kiemelt szerepe lehet a nemzetstratégiai kutatóintézetnek, amely elláthatja a nemzetegyesítés programjába illeszkedő emléknap határon túli összehangolását.
HM: mindenki számára fontos a magyar nemzet és szabadság ügye
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: mindannyian fontosnak tartják a magyar nemzet és szabadság ügyét, amelynek szimbólumai a zászló és a címer.
Fidesz: a kezdeményezés mindenki számára támogatható
Petneházy Attila (Fidesz) remélte, hogy politikai hovatartozástól függetlenül mindenki támogatni tudja a kezdeményezést. Emlékeztettet a korábbi, “idegen hatalom eszmerendszere alapján összetákolt” címerre, amelynek egyetlen érdeme szerinte a nemzeti összetartozás erősítése volt. Szerinte a javaslat által új értelemmel gazdagodik a 1848-as forradalom és szabadságharc ünneplése.
MSZP: az ellenzéket is bevonhatták volna az előterjesztői körbe
Kiss László (MSZP) örömét fejezte ki, hogy a kormányoldal felszólalói nem kérdőjelezték meg az ellenzékiek nemzeti elkötelezettségét. Ugyanakkor azt mondta: örültek volna a frakciók, ha lehetőséget kapnak arra, hogy előterjesztőként kapcsolódjanak a javaslathoz.
Örömét fejezte ki, hogy az emléknap nem március 23-án lesz, reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az MSZP által javasolt március 15-ei dátumot a szakbizottságban meg tudják vitatni.
Kijelentette: a nemzeti jelképek a reményt szimbolizálják, szerinte a kormánynak is ezt kellene sugároznia.
LMP: kirakatpolitika helyett érdemi képviseletre van szükség
Ikotity István (LMP) az ügy iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, de közölte, hogy a javaslatot mégis kritikusan kezeli pártja. Azt mondta: a nemzeti lobogó és a címer megünneplése a többség számára olcsó pótcselekvésnek tűnhet. Hiányolta a hazaszeretetet a kormány politikájából, amelyet szerinte nem pótol egy emléknap. Tényleg ez a legfontosabb teendő? – tette fel a kérdést, emlékeztetve a korrupciós botrányra, valamint a szegénység növekedésére.
Szerinte a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a zászló és a címer, és azt mondta: ezek tiszteletének kényszeres törvénybe foglalása semmit nem ad hozzá a hazaszeretethez. A “kirakatpolitika helyett” érdemi lépéseket várt.
Jobbik: vonják vissza a javaslatot!
Szávay István (Jobbik) a javaslatot átgondolatlannak és szakmaiatlannak tartotta, ezért a visszavonását kérte, valamint azt, hogy a parlamenti pártokkal egyeztetve nyújtsák azt be.
Kijelentette: ismét pártpolitikai szintre züllesztik a nemzet- és emlékezetpolitikát. Szerinte az elmúlt évek szimbólumpolitizálása ötletszerű és koncepciótlan volt. Egyebek között arról beszélt, hogy szerinte a kormányzat “kreténségekkel” ünnepelte Trianont.
A Fidesznek be kell látnia, hogy nem sajátíthatja ki a nemzeti szimbólumokat, ünnepeket, sorstragédiákat – jelentette ki. Bírálta, hogy a két jelképet egy napon ünnepelnék.
Frakciótársa, Szilágyi György olyan eseteket említett, amikor szerinte meggyalázták a Szent Koronát, ám a bíróság másként látta. Emlékeztetett pártja ezzel kapcsolatos Btk.-módosítási javaslatára, amelyet a kormányoldal leszavazott.
Az ugyancsak jobbikos Sneider Tamás a nemzeti jelképek hatékonyabb védelmét sürgette, azt kérve: ne csak a koronát védje a Btk., hanem a képmását is. Mint mondta, a törvényi védelem elfogadásakor senki úgy gondolta, hogy valaki ténylegesen betör a parlamentbe és meggyalázza a koronát, szimbolikusan azonban gyakran éri támadás a képmását, ami a jogszabály továbbgondolását kívánja.
Novák Előd (Jobbik) pedig azt hangoztatta: nincs helye az Országházban az uniós zászlónak, végre ki kell mondani az eltávolítását. Indokolatlannak tartotta egy “idegen zászló” kihelyezését a nemzet szuverenitását leginkább képviselő épületben, s a Szovjetunióhoz hasonlította és birodalomnak nevezte az Európai Uniót, amely szerinte a nemzetállamok felszámolására törekszik.
Németh Szilárd támogatást kért
Előterjesztői zárszavában Németh Szilárd (Fidesz) megköszönte a kormány, a Fidesz és a KDNP támogatását, egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzék egy része nem értette meg a javaslat lényegét. Azt kérte: aki megértette, szavazatával nyilvánítsa majd ki.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.
Forrás: Csepel.hu
“A Magyarországon született nő Erdélyben nevelkedett, iskoláit Nagyváradon végezte, majd Budapesten tanult az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. Amerikába ment férjhez, majd elvált, és az Egyesült Arab Emírségekbe települt. Lánya az apjával élt Bécsben, fiai pedig vele éltek Abu-Dzabiban.”
.
Na ezt fejtsd meg Szilárd!
Beveszed a zászló alá?! 😛 😀
.
http://hvg.hu/itthon/20141205_Ibolya_a_dzsihadistak_elso_magyar_aldozat
Egy férfi Munkácson született, azóta is ott él. Volt magyar, csehszlovák, szovjet, ukrán állampolgár. Ki ő? Magyar? Erre kössön csomót idióta Dr. grün t.t.! (tudom a választ, szemét ukrán).
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
u.i. Van jaffai példám is.