Csepel.info

Portfolio.hu

A Rákóczi híd tehermentesítéséről is szólnak tervek

Az önkormányzati választások vészesen közelednek, így egyre többeket foglalkoztat a kérdés: mi vár Budapestre az elkövetkezendő 5 vagy éppen 10, 15, 20 évben? A pontos választ nem tudjuk, de azt bemutathatjuk, hogy 2020-ig milyen akciótervekkel van felszerelkezve a Főváros.

Kétrészes cikksorozatunk első részében már megmutattuk, hogyan költhetne el a város mintegy 90 milliárd forintot barnamezős fejlesztésekre, most pedig kiderül, további több mint 230 milliárdból hogyan újulhat meg teljesen Budapest fő ütőere, a Duna. Új hidak, új kikötők, felújított terek, épülő metróvonalak – mit rejtenek a Duna-menti és a szociális városrehabilitációs Tematikus Fejlesztési Programok?

Budapest ütőere mentén is számos fejlesztés készülődik, melyek jelentős része – több mint 60 milliárd forint értékben – az árvízvédelemre fókuszál. Ezen kívül a különböző partszakaszok gyalogos megközelítésének és közlekedési kapcsolatok javítása prioritást, sok esetben barnamezős területek fejlesztésével karöltve.

A Duna-menti stratégia egyik legambiciózusabb eleme a Duna Intermodális Logisztikai Központ (DILK) kikötőfejlesztés, mely Nagytétényben kapna helyet. A DILK projekt teljes kiépítésében egy 3 hajóállomásos, nyíltvízi folyami kikötőt, vasúti rakodóterminált és ehhez kapcsolódóan mintegy 150 ezer négyzetméter első osztályú logisztikai és könnyűipari telephelyet foglal magába, összesen 18,5 milliárd forintból.

Szintén jelentős elem a Margitsziget 15 milliárd forintos integrált fejlesztése, mely magában foglal infrastrukturális fejlesztéseket (a lóvasút visszaépítése is felmerült), sport és kulturális fejlesztéseket, informatikai fejlesztéseket (pl. Wi-Fi lefedettség), valamint a zöldterületek minőségjavítását és a funkció nélküli épületek újrahasznosítását is tartalmazza a programcsomag. A budapestiek legkedveltebb szigetén emellett a Palatinus strandfürdő is megújulna, illetve új kikötő épülne. A Duna egy másik szigete, az Óbudai-sziget is kaphat egy 2 milliárdos fejlesztésinjekciót annak érdekében, hogy ne csak a Sziget Fesztivál idején legyen vonzó célpont a fővárosiak számára. Kicsit északabbra pedig az egyre népszerűbbé váló Római-part rekreációs fejlesztésére kerülhet sor.

Egy több elemes programpont szerint több gyógyfürdő, így a Király, a Gellért, a Dagály, a Palatinus és a pesterzsébeti Jódos-sós Fürdő is fejlesztésre kerülne, valamint megkezdődne a Felhévíz fürdőnegyed program kidolgozása. A Főváros megfelelő közreműködésével és olyan magánberuházásokkal, mint amilyeneket reményeink szerint a SZOT-üdülő eladása után láthatunk majd, ez a terület egy igazi európai színvonalú rekreációs központtá válhat.

A Duna-menti TFP egyik legfontosabb és az átlag budapesti számára legjobban érzékelhető eleme abelvárosi Duna-partok komplex közterületi rehabilitációja, melyre 14,5 milliárd forintot szánnak. A projekt fő célja, hogy javítsák a rakpartok gyalogos és kerékpáros megközelítését a közúti forgalom mérséklésével párhuzamosan.
Ehhez kapcsolódik még a Budapest Szíve program folytatása, a Széchenyi tér régóta várt átépítése, valamint a budai fonódó villamossal karöltve megvalósulva a Batthyány tér közterület-rendezése is. A belvárosról távolabbra eső, jelenleg rendkívül nehezen megközelíthető Duna-partok gyalogosbaráttá tételével is számol a stratégia, többek között Újpesten, Budafokon és Soroksáron épülnének ki új közösségi zöldfelületek a folyó mentén.
Ambiciózus közlekedésfejlesztésekből sincs hiány a Duna-menti akciótervek listáján. A meglévő hidak közül a Lánchíd és a Petőfi híd felújítását készítenék elő, és ahogy a lenti térképen (pirossal jelezve) láthatjuk, a TFP 15 új Duna-híd felépítésével is számolnak. Ezek közül a Csepelt a Molnár-szigettel, a Margitszigetet a Dráva utcával és az Óbudai-szigetet a Gázgyárral, valamint az Árpád híddal összekötőgyalogos-kerékpáros hidak élveznek prioritást.

A régóta tervezett körvasút menti körút kiépítéséhez kapcsolódna további két híd kiépítése. Északon az ún. Aquincum híd az Északi összekötő vasúti híd mellett biztosítaná autósok, kerékpárosok és gyalogosok kényelmes közlekedését, délen pedig Csepel és a XXII. kerület összekötését biztosítaná az Albertfalvai híd megépülése, melyen a Csepelen átvezetett 3-as villamos is közlekedne.

Ahogy az a BKK nemrég közzétett jövőképéből is kiderült, a dunai hajózás is jelentős fejlesztésen mehet keresztül az elkövetkezendő években, a tervek szerint gyors kikötésű katamaránok hadai cikáznának a Dunán Nagymarostól egészesen Százhalombattáig. Kisebb volumenű, de hasznos fejlesztés lenne a Csepel és Budafok városközpont közötti személyforgalmú rév beindítása is.

A Dunához kapcsolódóan a kötöttpályás közlekedés fejlesztéséről is esett szó. A 2-es villamos tervezett rekonstrukciójáról, járműcseréjéről és északi meghosszabbításáról már többször beszámoltunk, a TFP-ben pedig egy 23,5 milliárd forintos tételként kapott szerepet. Ezen felül, ha már a 4-es metró meghosszabbítására egyhamar nem számíthatunk, a tervezet az 5-ös metró kiépítését vizsgálja a program.
A részletes dokumentum itt található.

A szociális városrehabilitáció tervei

A városkép fejlődése szempontjából kevésbé látványos, ám elengedhetetlen fejlesztéseket tartalmaz a szociális városrehabilitációs TFP, összesen hét területen. Itt nincsenek konkrét projektek, ellenben beavatkozási lista készült, az akcióterületek lehatárolásának módszertanával, így meghatározható, hogy a későbbiekben hol és milyen fejlesztésre lesz szükség.

A részletes dokumentum itt található.

Mennyi az annyi?

Az itt felsorolt projektek jelentős része “pusztán” tanulmányok elkészítését, az optimális funkció meghatározását, illetve barnamezős területek esetében a talajszennyezettség megszüntetését tartalmazza, azaz a fenti összegek elköltésével sok esetben látványos eredményeként nem érhetnénk el, az előkészítési projektek megvalósítása azonban elengedhetetlen a város további fejlődéséhez.

A barnamezős TFP projektlistáján szereplő tételek összesen 89,95 milliárdos indikatív költséggel számolnak 2020-ig, míg a Dunához kapcsolódó fejlesztések esetén ez az összeg 234,83 milliárd forint. (A szociális városrehabilitáció vonatkozásában hasonló becslés nem áll rendelkezésre.) Ez összesen 324,79 milliárd forintot jelent.

Összehasonlításképp:

A Budapest által megtermelt GDP 2012-ben 10 639 milliárd forint volt, azaz a főváros össztermékének alig 3,04%-át (az ország GDP-jének 1,15%-át) kellene elkölteni az összes itt felsorolt fejlesztés megvalósításához.

A Főváros 2013-as költségvetése 318,67 milliárd forintból gazdálkodott, azaz Budapest 372 napnyi költségvetésének teljes elköltésével kivitelezhető lenne minden a 18. kerület szemétlerakó talajcseréjétől a margitszigeti gyalogoshíd megépítéséig.

Budapest elmúlt évtizedeinek legköltségesebb beruházása, a 4-es metró 452,5 milliárd forintba került, ennek az összegnek “mindössze” 71,78%-t kellene elkölteni a barnamezős és Duna-menti fejlesztések kivitelezéséhez.

Forrás: Portfolio.hu

This entry was posted on 2014. október 1. szerda at 21:15 and is filed under Érdekes, Közlekedés, Közterületek, Társadalom, Technika. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.