Csepel.info

Csepel.info, TV2, Népszabadság

Kattintson a TV2 riportjához!

Leállították a csepeli csápos kutakat a 15 méter magas szeméthegy miatt. A vízművek már feljelentést tett, a terület tulajdonosa szerint pedig ők már így vették meg a telket, ezért éppen a szemét elszállításával voltak elfoglalva, ezért válogatták külön a sittet a kommunális és egyéb hulladéktól.

A Csepel.hu természetesen most sem számolt be Németh Szilárd és Illés Zoltán sajtóközleményéről, a nevüket azonban kivételesen kénytelenek voltak leírni. Tóth Mihály csepeli polgármesternek nem volt elegendő információja ahhoz, hogy nyilatkozzon a Hír TV-nek, és lapunk úgy tudja, ehhez hasonlóan más médiának sem. (Kérdés, vajon hogyan lehet kevés információja a polgármesternek, ha egy 15 méter magas, több mint százezer tonnás szeméthegyről van szó, amely az önkormányzat területén, feltehetően több hónap alatt nőtt ki a földből, és amely miatt már a vízkivételt is leállították és a rendőrség is nyomoz.) A fentiekben és az alábbiakban a témában megjelent cikkeket, beszámolókat idézzük.

Veszélyben a vízbázis

Tizenötméteres szeméthegy van néhány méterre a csepeli és a délpesti ivóvízes kutaktól. Környezetvédők attól tartanak, hogy a talajon át szennyezheti az ivóvizet. A rendőrség nyomoz.

100 ezer tonnányi sitt és háztartási szemetet raktak le a csepeli ivóvízbázis területén ismeretlenek. Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa szerint a szennyezés rendkívüli módon veszélyezteti környezetet, leginkább Budapest déli ivóvízbázisát. Ez a főváros vízellátásnak húsz százalékát biztosítja.

Környezetvédelmi miniszterhez fordulnak, a hulladékot szállítsák el.

A Fővárosi Vízművek tett feljelentést a rendőrségen. A szemét a kutak közvetlen közelében van, de a cég azt mondja, a kutakat évek óta nem használják. Vizsgálják, hogy milyen mértében szennyeződött a talaj.

Forrás és a videók: TV2.hu

A TV2 felvétele

Újabb óriási környezetkárosítás Csepelen

Budapest déli ivóvízbázisát veszélyezteti az a mintegy százezer tonnányira becsült sitt és háztartási szemét, amelyet az elmúlt két évben ismeretlenek illegálisan raktak le Csepel külterületén.

z az irgalmatlan mennyiségű szemét a vízművek csáposkútjainak közvetlen közelében van. A helyi Fidesz szerint az önkormányzat „bűnösen hallgat”. A kerület későbbre ígért részletes tájékoztatást.

A korábban nagy port kavart csepeli galvániszapügyhöz mérhető, újabb illegális környezetkárosításra sajtó-tájékoztatóján hívta fel a figyelmet Németh Szilárd, a XXI. kerületi Fidesz frakcióvezetője és Illés Zoltán, a párt környezetvédelmi szakpolitikusa. Állításuk szerint a mostani szennyezés rendkívüli módon veszélyezteti környezetét, leginkább Budapest déli ivóvízbázisát. Ez a főváros vízellátásnak húsz százalékát biztosítja.

A két politikus az ünnepek alatt, lakossági bejelentésre tárta fel az általuk legalább százezer tonnányira becsült, káros anyagokat, így azbesztet is tartalmazó, háztartási szeméttel kevert építési törmeléket. Mindez egy legalább másfél hektáros, egy építőipari cég tulajdonában lévő, állami-önkormányzati földnyelvekkel körülölelt területen található, az eredeti talajszint felett tíz-tizenöt méteres magasságban.

A szabad szemmel is jól látható teherautónyomokból arra lehet következtetni, hogy a feltöltés továbbra is folyamatosan zajlik. Németh Szilárd tudomása szerint a Fővárosi Vízművek Zrt. megtette a rendőrségi feljelentést. Már csak azért is, mert ahol a sitthegyek tornyosulnak, fokozottan védett területnek számít.

A politikus felszólítja Tóth Mihály csepeli polgármestert és Demszky Gábor főpolgármestert az ügy haladéktalan kivizsgálására, illetve intézkedések megtételére. A frakcióvezető szerint – hasonlóan a galvániszapügyhöz – a kerület vezetői most is „bűnösen hallgatnak”, jóllehet elsőfokú hatóságként tudniuk kellene a történtekről.

Azonnali intézkedéseket sürget Illés Zoltán, aki a környezetvédelmi minisztertől vár érdemi lépéseket. Legelőször az ügy alapos feltárását, a terület megtisztítását. Ha kell, állami pénzen megelőlegezve, a bűnösök felkutatása után pedig azokkal megfizettetve. A szakpolitikus szerint sajnálatos, hogy a hasonló környezetkárosítások miatti büntetőeljárásokat a rendőrség sorozatban megszünteti. Teszi ezt azért, mert nincs pénze arra, hogy a szakvéleményeket megrendelje, s ezek esetenként legalább 5-6 millió forintos költségét kifizesse. Lehetőségeiből legjobb esetben is csak arra futja, hogy a bűnös, vagy gyanúba keveredett céget kötelezi erre annak saját költségére. Csakhogy egy ilyen dokumentáció eredménye nem lehet kétséges.

A most feltárt környezetkárosítás eltüntetése, a terület rehabilitációja a becslések szerint legalább félmilliárd forintba kerül.

Illés Zoltán kezdeményezi, hogy a szaktárca törvénymódosítással kezelje a hasonló helyzeteket. Létre kell hozni egy legalább 3-5 milliárd forintos központi alapot a szükséges rekultivációs költségek állami megelőlegezésére, a rendőrség is innen hívhatná le a szakértő díjakat. Ez később természetesen továbbhárítható a felelősökre. A minisztériumnak Budapest hatvan kilométeres sugarában ki kell jelölnie egy hivatalos építésitörmelék-lerakót, jelenleg ugyanis nincs ilyen, mondta Illés. Ha pedig a sitt alapanyagnak minősülne, azt összezúzva kötelezően beépíthetnék az autópályák alapjaiba. A probléma így komplex módon kezelhető lenne.

A kerület későbbre ígért részletes tájékoztatást, meg kell várni ugyanis a folyamatban lévő, a csepeli rendőrkapitányság által elrendelt nyomozást. Emellett az önkormányzatnál is zajlik a hatósági eljárás. Erről Orosz Edit, a városrendezési iroda környezetvédelmi ügyintézője semmilyen közelebbit nem árulhatott el. Így arra sem kaptunk választ, vajon a területtulajdonos folyamodott-e engedélyért a szemétlerakáshoz, s ennek elbírálásáról van-e szó, vagy az önkormányzat már a felelősséget megállapító határozatát fogalmazza-e?

Forrás: Népszabadság

Gigantikus szeméthegy Csepelen

A galvániszap- lerakatok híre után most újabb szemétbotrány tört ki Csepelen: valóságos sitt-hegyet, több százezer tonnányi építési és kommunális hulladékot találtak a Duna part közelében − alig százméternyire a Fővárosi Vízművek kiemelő állomásától, ami Budapest vízszükségletének 20 százalékát biztosítja. A csepeli önkormányzat nem tud a halomról, az ügyet feltáró ellenzéki képviselők azonnali megoldást követelnek.

A szemétlerakat, ahová Illés Zoltán Fideszes és Németh Szilárd KDNP-s képviselők kísérték el az újságírókat, tényleg gigantikus: legalább másfél hektáros, tökéletesen lepusztult terület, a Stalker világát idéző Zóna −néhol 12 méter magasan emelkedik a táj fölé, fenyegető közelségben a Vízművek csápos kútjaihoz. Főként kőzetdara alkotja, de rétegesen emelkedő tornyának alsóbb szintjeiből 10-15 tonnás betontömbök is előmerednek, a lakossági szemét pedig külön dombocskákba rendezve áll az egész sittrakás tetején. „A szeméthegy nagyobb része a BVM Épelem Kft. telephelyén fekszik, azonban így is átnő egy, az önkormányzat tulajdonában lévő szalagtelekre” – magyarázza Illés, tervrajzon is szemléltetve mondandóját – „akárhogy nézzük, illegális, hiszen szemetet a saját telkén sem halmozhat fel az ember.” A szabálytalanságnál nagyobb gondot jelent a szemét összetétele: Illés és Németh szerint az ide hordott zúzalék és sitt a régi építésű tömbházak után nagy mennyiségű, mérgező azbesztet is tartalmazhat, amit korábban kedvelt tűzvédelmi alapanyag volt. Ha ez a talajvíz sodrásával átszivárog a közeli csápos kutakhoz, az az egész főváros vízellátását szennyezheti –mondja a Fidesz képviselője, igaz, azt is hozzáteszi, hogy eddig még nem észleltek ilyesfajta mérgezést. Közvetlen életveszélyben lehetnek viszont a dombbal szomszédos nyomortanya lakói; a széllel felszálló azbeszt házaikra, bőrükre száll –mégsem tehetnek semmit, hiszen ha szóvá teszik, azonnal elveszthetik engedély nélkül épített otthonukat.

Az önkormányzat állítólag semmit nem tud az egész szemétügyről, és úgy tűnik, nem is nagyon akar foglalkozni vele – Illés Zoltán szerint Tóth Mihály csepeli polgármester „kerekdedre tágult szemmel” nézett rá, amikor szóba hozta a témát – a több százezer tonnás szeméthegy elhordásához tehát valószínűleg állami segítségre lesz szükség. Illés Zoltán Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, Németh Szilárd pedig (újfent) Tóth Mihályt és Demszky Gábort keresi meg a témában− akciójuktól a szemét azonnali elhordását és a szemetelők megbüntetését remélik, helyzetüket viszont jócskán megnehezíti, hogy a rendőrség szinte csak névlegesen vesz részt egy-egy ilyen akcióban. „Egy szakértői tanulmány megrendelése öt millió forintba is kerülhet, a rendőrségnek pedig nincs pénze ilyesmire” – vázolja a helyzetet Illés – éppen ezért sokszor a gyanúsított céget kötelezik a tanulmány elkészítésére, szó szerint a kecskére bízva a káposztát.”

Ahhoz, hogy a szennyezőt (vagy szennyezőket) megbüntessék, a képviselők szerint azonnal lépni kéne, mielőtt a felelősnek tartott BVM Épelem például megkezdhetné önmaga felszámolását. Az előre gyártott építési elemeket, beton és vasbeton szerkezeteket készítő vállalat valóban jelentős mennyiségű betonhulladékot termelhet – ahogy a szintén a közelben üzemelő TBG Hungária Beton Kft. is – valószínűbb azonban, hogy a szemetet nem egy, hanem több vállalat és magánszemély termelte ki az évek folyamán. Az ellenzéki képviselők két-három évre datálják a hegy keletkezését, ennek azonban ellentmond, hogy némely pontját már évtizedes moha és növényzet fedte be; a szeméthordás (vagy szállítás) viszont jelenleg is zajlik, erre egyértelműen utalnak a viszonylag friss teherautó-csapások. Ha a helyi lerakatot – ami Csepelen az ötödik illegális nagy szemét-depónak számít – elszállítják, az Illés Zoltán szerint legkevesebb fél milliárd forintjába kerülne az államnak. Nem tudni viszont, hogy hova kerülhet ennyi törmelék; Budapest hatvan kilométeres körzetében egyszerűen nincs megfelelő szemét-lerakóhely – ami volt, a solymári már régen betelt.

A közeli Fácános dűlő lakói állítólag már harminc-negyven éve élnek együtt a folyton gyarapodó szeméttömeggel. „Itt régen szőlőföldek voltak végig a Duna partján, nadrágszíj-telkeken –meséli egy asszony – aztán a szőlőre kezdték ráhordani a betont, és ez lett belőle.” Szomszédja az utca mellett húzódó hosszú halomra mutat, amit már egészen benőtt a fű – ez a „Ványa bácsiék”idején került ide, de hoztak sok-sok törmeléket egy mélygarázs építése után is. „Azt mondták, el fogják hordani, aztán egyszer csak szépen belegyalulták az egészet a talajba”−teszi hozzá. Az igazi problémákat azonban nem ez, hanem a sittel együtt megjelenő kommunális szemét okozta a Fácános dűlőn: a szerves hulladék miatt valóságos patkányinvázió árasztotta el az utcát, a hajléktalanok által égetett autógumik füstje pedig nem tud szabadulni a szemétdomboktól körülvett házsor fölül; fojtogat, és mérgez minden ott élőt.

A szeméthegy ügyében telefonon megkerestük a BVM Épelem Kft.-t is, a vállalat alkalmazottai azonban nem voltak hajlandók publikus nyilatkozatot adni – a téma szakértőjeként említett Flack Mihályt pedig más jellegű elfoglaltsága miatt nem lehetett elérni.

Forrás: Orientpress

This entry was posted on 2009. január 6. kedd at 20:53 and is filed under Önkormányzat, Csepel, Környezetvédelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.