Csepel.info

Origo

A Kúria hétfői döntése óta a fő kérdés, hogy a frankhitelesek mennyit és hogyan kapnak vissza. A politika által megerősített alapszabály, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek.

Kiinduló helyzet:

• A Kúria megállapította, hogy a devizahitel önmagában nem jogellenes, de az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés nem indokolható, objektív tényezőkkel nem alátámasztható része igen: mennyit jelent ez a két tényező a hitelesek számára?
• A kormány ki akarja vezetni a devizahiteleket, de ennek formája csak úgy következhet be, hogy nem jár jobban a devizában eladósodott hiteles, mint a forinthitelt felvevő (hiszen a devizások az olcsóbb törlesztő miatt kockázatot vállaltak).

Számításainkhoz vettünk egy átlagos hitelt, ami

• 7 millió forint,
• svájci frankban jegyezték,
• 20 évre, és
• 2007 januárjában kötötték meg a szerződést (a svájci frank árfolyama = 156 Ft).

3,9 millió forint előny a forinthiteleknél

A nagy kérdés: mi lett volna, ha forinthitelt veszünk fel ugyanakkor? Azt látjuk, hogy hét és fél év elteltével a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban, írja a Bankmonitor.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogyan alakult a két hitel közötti különbség a törlesztés és tartozás vonatkozásában, mikor melyik volt a kedvezőbb.

Az átlagos devizahiteles visszakap 3,9 millió forintot?

Nem. Határozottan nem. A Kúria azt mondta ki, hogy csupán az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés jár vissza. Ezt is megpróbáltuk számszerűsíteni:

• Abból indultunk ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, ami összességében 300 ezer forint körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak.
• Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog. Számításunkban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vettünk figyelembe, amely 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos (fent leírt) hitelfelvevő számára.
• A fenti két tényező összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelyből az elmúlt öt évben keletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül, azaz 980 ezer forint az általunk kalkulált banki visszatérítés összege.

A példánkban szereplő átlagos adós, aki 7 millió forintot vett fel 2007 elején, ma a kedvezőtlen devizamozgásoknak köszönhetően 9,2 millió forint tartozással rendelkezik. Hogyan kaphatja ő vissza a fenti említett 980 ezer forintot, az aktuális hiteltartozásának 11 százalékát?

Hogyan kapják meg a visszajáró pénzt?

A kormány elsődleges törekvése a lakossági devizahitel-állomány csökkentése. Ebből adódóan szinte biztosra vehető, hogy a hitel aktuális tartozásának összegének 11 százalékát kitevő (általunk becsült) visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós.

Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal csökkeni fog a havi törlesztési kötelezettsége. Fontos: bankonként eltérő mértékű lesz a visszatérítendő összeg a fentiekben az „átlagos” hitel esetében próbáltuk meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget. Ráadásul a visszafizetés időbeli hatálya is maximum 5 év, ugyanakkor az 5 év kezdő pontja sincs definiálva – a Kúria döntésének időpontja lesz? Vagy a törvényi szabályozás életbe lépéséé?

A legnagyobb probléma megoldódott?

Egészen biztosan nem. A fenti két tényező (árfolyamrés és indokolatlan többletkamat) számításaink szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható! A probléma meg nem oldottságát az is jól szemlélteti, hogy ma a példánkban szereplő átlagos frankhiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forinthiteles (2007-ben a hitel felvételekor a svájci frankos fizetett 27 százalékkal, közel 20 ezer forinttal kevesebbet havonta).

Alapelv, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forinthiteles. Azonban a szakadék olyan nagy a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy

• nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg,
• és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni.

A forintosítás konkrét módja és ehhez kapcsolódóan a hitelteher enyhítésének módja nem rögzített egyelőre. Az egészen biztos, hogy a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de meg nem oldja. Ebből adódóan szerintünk a helyzet rendezésébe szociális szempontok figyelembevételét is be kell majd vonni.

A kormánynak is fontos: fizessenek az adósok!

Mára teljesen egyértelmű a kormányzat számára is, hogy vannak, akik azért nem törlesztik a hitelüket, mert nincs érdemleges szankció a bankok kezében, így a helyzet végleges rendezésének elhúzódása önmagában számottevő problémát jelent. Nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezése ne járjon együtt a nem fizetők szankcionálhatóságának visszaállításával.

Mi a helyzet a végtörlesztéssel élőkkel?

A végtörlesztéssel élők esetében megítélésünk szerint nem lesz további kedvezmény. Ők annak idején – 2011 végén – 25 százalékkal a piaci árfolyam alatt törleszthették hitelüket, azaz a tartozás teljes összegére vetítve ekkora kedvezményt kaptak.

Teljesen más kérdés, hogy a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerződéseknek mi lesz a sorsuk. Ezt illetően azt valószínűsítjük, hogy a Kúria döntésétől visszamenő öt évre ők is élhetnek majd a banki visszatérítés lehetőségével.

Forrás: Origo

 

This entry was posted on 2014. június 19. csütörtök at 11:30 and is filed under Érdekes, Gazdaság, Kormány, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.