MNO
Az uniós csatlakozásunk utáni nagy cukorgyár-bezárási hullám után most több településen is üzemépítésen törik a fejüket. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a tervek reálisak lehetnek, ám a kormány érdemben csak a termelési kvóta megszűnése után dönthet az elképzelések támogathatóságáról.
Számos fejlesztési javaslat érkezett cukorgyárak létesítésére a Földművelésügyi Minisztériumhoz a közelmúltban. Ezek között az abádszalóki zöldmezős beruházási tervről is tudomást szerzett a tárca – közölte megkeresésünkre a minisztérium.
Korábban Kovács Mihály, a település polgármestere arról számolt be, hogy valóban léteznek elképzelések a cukorgyár felépítésére. Ezeknek szerinte az adhat alapot, hogy a térségben korábban sokan foglalkoztak cukorrépa- termesztéssel. Mint a Szoljon.hu portálnak elmondta, a vasútállomás közelében, Abádszalók és Pusztataksony között, zöldmezős beruházással épülhetne meg a cukorgyár, mintegy 80-100 milliárd forintos fejlesztés eredményeként. Az alapanyagot jelentő cukorrépát nyolcezer hektáron termesztenék, ehhez rendkívül kedvezők a feltételek. A közelben folyik ugyanis a Nyugati-főcsatorna, de iparvágány is rendelkezésre áll, így a szállítás is megoldott lehet.
A minisztérium szerint az építési tervek megvalósíthatósága igen sok tényező függvénye. Magyarország 105,4 ezer tonna cukorkvótáját – ennél a mennyiségnél az uniós szabályok szerint nem állíthatunk elő többet – az egyetlen jelenleg működő cukorgyár teljes mértékben kihasználja. Ennek ismeretében a hazai gyártási kapacitás bővítésére, illetve új gyár beindítására reális esély a kvótarendszer megszűnés után, 2017 októbere után mutatkozik. A minisztérium szakértői kiemelték ugyanakkor, hogy a kvótarendszer megszűnése csak az egyik feltétele a fejlesztések sikeres elindításának.
Egy zöldmezős beruházás tervezésénél egyebek mellett fontos és pozitív körülmény lehet a nyereséges cukorrépa-termesztésre alkalmas termőterületek közelsége, de a helyszín infrastrukturális adottságai sem lényegtelenek. A termelési hatékonyság fokozása ráadásul az ágazat minden szintjén nélkülözhetetlen, különösen lényeges szempont a termőterületek öntözhetősége, valamint a tervezett feldolgozóüzem gazdaságos méretének kiválasztása. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy egy majdani cukorgyár versenyképességét döntően befolyásolhatják az uniós cukorágazat 2017 után kialakuló alapanyag- és végtermék-árszintjei, ez pedig igen összetett kérdéskör.
A tárca szerint mindezek függvényében a konkrét beruházási terv megvalósítása csak akkor indítható el, ha figyelünk az aktuális piaci folyamatokra, a termesztés és a feldolgozás gazdaságossági mutatóira. Ezek mellett természetesen elengedhetetlen feltétel a megfelelő hátterű befektető személye.
Forrás: MNO
Mi már kiépített jól működő hálózattal jutunk cukorhoz fillérekért külföldön és visszük abszurdisztánba, azaz magyarországra….2010-ben bekattantam a cukoráraktól decemberben, szóltak a Lakatos Sanyiék, hogy ők már nem zöldségeznek, hanem ráálltak a szlovák, lengyel cukorgyárra, tonnaszámra hozták a cukrot, azóta mink is ebből tartsuk fönn magunkat,
“Cukorgyárak épülhetnek hazánkban”
Csak az a kérdés, hogy honnan veszünk cukorrépát és mennyiért valamint kinek adjuk el a megtermelt cukrot és mennyiért?
“Az áfacsalók majdnem kinyírták a magyar cukortermelést
Végeredményben az árletörő durva cukorpiaci áfacsalásokra vezethető vissza, hogy az idén újra drasztikus vetésterület-csökkenés fenyegeti a hazai cukorrépa-termelést.”
.
Hála a cukor ÁFA maffia leleplezésének és felelősségre vonásának újra él a remény:
Lesz még Magyarország cukornagyhatalom! 😛 😀
.
http://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/egyeb/az_afacsalok_majdnem_kinyirtak_a_magyar_cukortermelest.3643.html
“Cukorgyárak épülhetnek hazánkban”
))) 😀 (((
Nem kell kapkodni.
http://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/mi-lesz-a-kvota-utan-420809