Hirado.hu
Egy hét múlva, május 25-én, vasárnap több mint 8 millió választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet.
A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció.
A május 25-i szavazáson a választópolgárok valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, valamint 97 külképviseleten személyesen szavazhatnak. A szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adatai szerint 24 ezer pártdelegált segíti a szavazás lebonyolítását.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással folyik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Nem kaphat mandátumot az a lista, amelyik a voksoláson nem kapja meg a szavazatok legalább 5 százalékát. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, a külképviseleteken voksolhatnak, ha szombat 16 óráig kérték felvételüket a névjegyzékbe. Az NVI vasárnap reggeli adatai szerint csaknem 7500-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, de a statisztikában még nem szerepelnek azok, akik pénteken vagy szombaton adták be kérelmüket, mivel ezeket még nem bírálták el a választási irodák.
A csaknem 7500 ezer külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgár azt jelenti, kétszer annyian kívánnak külképviseleteken szavazni, mint öt évvel ezelőtt. Akkor ugyanis valamivel több mint 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, és közülük 3400-an el is mentek szavazni.
Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük a vasárnap reggeli adatok szerint 9100-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 5500-an szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni, május 23-án 16 óráig kérhetik átjelentkezésüket, és bár körülbelül egy hét van még az átjelentkezési kérelmek benyújtására, már eddig körülbelül annyian jelezték ezen szándékukat, mint öt évvel ezelőtt. Az NVI vasárnap reggeli adatai szerint 25 ezren kértek átjelentkezést a május 25-i választásra.
Forrás: Hirado.hu
Spiegel: A NATO-nak nincs esélye az oroszok ellen
Fél évbe telne, míg a NATO reagálni tudna egy esetleges orosz támadásra, még a győzelmi parádéra sem érnének oda – írja a német lap
A NATO a jelenlegi állapotában nem tudná megvédeni a balti államokat egy esetleges orosz támadással szemben – írta a Der Spiegel a szövetség egy titkos jelentéstervezetére hivatkozva.
A német hetilap vasárnapi számában ismertetett elemzés szerint nagyjából hat hónapig tartana, mire a NATO hagyományos fegyveres erővel reagálni tudna egy orosz támadásra a Baltikumban. “Az oroszok győzelmi felvonulására sem érnénk oda időben” – idézett a lap egy német kormányzati szakértőt. A még formálódó jelentés szerint “destabilizáló és veszélyeztető hatást gyakorol” az Oroszországgal határos és az Oroszország “közeli szomszédságában” fekvő NATO-tagországokra, hogy Moszkva “rövid időn belül és tetszőleges helyen” képes “helyi vagy regionális katonai fenyegetettséget teremteni”. Oroszország “szándéka és képessége jelentős katonai akciók végrehajtására különösebb előzetes figyelmeztetés nélkül messze ható fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására” – tették hozzá a NATO elemzői.
Közép-Európát újra fegyveres konfliktus fenyegeti
A NATO a jelenlegi helyzetben nem alkalmas arra, hogy teljesítse a kollektív védelemre vonatkozó – a szövetséget létrehozó szerződés 5. cikkelyében lefektetett – kötelességét a balti államokkal szemben – állapították meg a jelentésben. Ennek az az oka, hogy amikor Észtország, Lettország és Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, orosz részről nem mutatkozott fenyegetés és a szövetség tartotta magát az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződéshez, amely tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt – magyarázta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német konzervatív elnöke, hangsúlyozva, hogy “Vlagyimir Putyin (orosz elnök) politikája változik, amire a NATO-nak választ kell adnia”.
Úgy tűnik a fentiek egyre inkább igazolják Orbán Viktor koncepcióját, előrelátását, sok tekintetben.
Véleményem szerint elvették, leépítették Európa önálló védelmi képességét, azon erők, amelyek egyáltalán nem érdekeltek a megújulni képes öreg kontinens feltámadásában. Szerintem, az Oroszoknak esze ágában sincs megtámadni minket, háborút kezdeményezni Európával. Az oroszok keresik a helyüket a világban , keresik a rövid távon létrehozható szövetségeseiket, s hosszabb távra rendezkednek be.El kell fogadnunk azt a tézist, miszerint a világ állandóan változik.Az a hatalmi tömb marad fenn, amelyik tanulni képes a múlt hibáéiból. A feltörekvő keleti társadalmak erkölcsileg nem zuhantak annyit mint mi az öreg Európa és általában a nyugat. A folyamatos gazdasági növekedés reánk kényszerített modellje zsinórrá válhat a nyakunkon. Paradigma váltásra van szüksége a világnak, s nekünk itt a vén kontinensen. Az érték nélküliség a nihilt, a devianciát emeli a dobogók felső fokára. Ez pedig nem jó senkinek, nem jó az emberiségnek, nem jó Magyarországnak sem. Nem, ebben bíztunk, nem ebben reménykedtünk, amikor tülekedve, egymást sokszor letaposva haladtunk a “DAMASZKUSZI ÚTON” EURÓPÁBA. Az ellenérdekeltek, ezt a Damaszkuszi utat is lebombázták, mert értékeket gyanítottak, és az nekik nem jó. Tehát priorítás Európa megmentése helyes irányba terelése. Ezért fontos nekünk a felelős választás. Kit küldünka nemzetek parlamentjébe, kik azok akik ehhez méltóak, alkalmasak!
Évtizedekkel ezelőtt egy esetleges konfliktus esetére a Közép európai zónát jelölték ki. Délről Észak irányába húzódó sávként, Kelet és Nyugat között. Hm.
Katona!
Most még inkább a legalkalmasabb terep ütközőzónának Közép Európa!
Ezen a leromlott állapoton már csak segítene egy esetleges konfliktus! 😛 😀
.
A kórházi hűtőkamra tüzének oltása után jelenti a mentésvezető:
Jelentem a tüzet eloltottuk! Két embert újraélesztettünk, a harmadikat nem sikerült, mert nem találtuk a fejét!
Gratulálok a kétharmados sikerhez nyugtázza mentésvezető!