Világraszóló győzelmet aratott a magyar csapat
MNO
Története első nemzetközi kupadiadalát aratva a Pick Szeged nyerte a férfi kézilabda EHF Kupát, mivel a berlini négyes döntő vasárnapi fináléjában 29-28-ra győzött a Montpellier ellen.
A szegedi csapat legjobbja a már szombati elődöntőben is remeklő Ilyés Ferenc volt, aki hét gólt szerzett. A magyar férfi kézilabdázás történetében a Szeged a negyedik együttes, amely győzni tudott nemzetközi európai kupasorozatban: ezt megelőzően a Bp. Honvéd 1982-ben BEK-, a Veszprém 1992-ben és 2008-ban KEK-győztes lett, a Rába Vasas ETO Győr pedig 1986-ban az IHF Kupát hódította el.
A szervezők tizenöt perccel a mérkőzés kezdete előtt az American Authors nevű banda minikoncertjével igyekeztek fokozni a hangulatot az 1930-as évek nehézsúlyú ökölvívó világbajnokáról, Max Schmelingről elnevezett csarnokban. A 8000 fős közönség, köztük a mintegy 200 szegedi drukker, nagy üdvrivalgással fogadta a finálé résztvevőit.
A félidőben is vezetett a Szeged
A szegediek spanyol irányítójának, Niko Mindegia Elizagának a góljával indult a találkozó, de ezt követően rögtön emberhátrányba került a magyar csapat, amely ennek ellenére Ancsin Gábor átlövésével válaszolni tudott a francia egyenlítésre. Az újabb magyar kétperces büntetés során a szlovén szélső Dragan Gajic percei következtek, ekkor az egész tornán először került hátrányba a Szeged, de a Zubai Szabolcs által kiharcolt hétméteresből a svéd Jonas Erik Larholm egyenlített (4-4).
Egyenlő létszámnál egy újabb francia gól után Kekezovic Marinko két találatának és Mikler Roland első bravúros védésének köszönhetően fordított a Szeged. Sőt a szombati elődöntő legjobb mezőnyjátékosai, Ilyés Ferenc és Balogh Zsolt átlövők is kezdtek belelendülni, így előbb kétgólos különbség alakult ki, majd Ancsin második találata már 11-8-as szegedi vezetést eredményezett. Ezt követően Gajic büntetőből azonnal szépített. A folytatásra stabilizálódott az egy-két gólos magyar előny, amely nem csökkent még az újabb szegedi kiállításkor sem, így a szünetben 16-14-re vezetett a Szeged.
Vadkerti büntetése megtörte a lendületet
A pihenő után gyors gólváltást követően Mindegia labdaszerzésből végigfutott a pályán, és hosszú idő után ismét háromtalálatnyi különbséget alakított ki. Később a Pick Szeged 20-18-as vezetésénél, megakadtak a csapatok a gólgyártásban. Ekkor a következő szezontól már a nagy rivális Veszprémet erősítő Mikler sorozatos bravúrjai akadályozták meg a Montpellier csapatát a felzárkózásban. Jobban elhúzni viszont a technikai hibák és a pontatlan lövések miatt nem sikerült a Szegednek.
A 43. percben a csapatkapitány, Vadkerti Attila kétperces büntetése megtörte a Szeged lendületét, így az egyik legjobbját, a szombaton kézsérülést szenvedett olimpiai, világ- és Európa-bajnok William Accambray átlövőt nélkülöző franciák egy gólra felzárkóztak. Az egyenlítés csak Mikler újabb parádés védései miatt maradt el, majd Ilyés hatalmas gólja, azután pedig betörésből szerzett találata lendítette át a holtponton a Tisza-partiakat. A feltámadás viszont tiszavirág életű volt, mert a továbbra is remeklő, gyors leindításokból és hetesekből rendre eredményes Gajic révén a Montpellier egymás után három gólt szerezve egyenlített (23-23).
Már csak kozmetikázni tudtak
Már csak kilenc perc volt hátra, amikor Ancsin előbb ismét vezetéshez juttatta a Szegedet, majd az ellentámadásnál szabálytalankodott a gólszerző Diego Simonet-vel szemben, és két percre kiállították. Emberhátrányban, később Mindegia leküldése után kettős emberhátrányban is betalált Ilyés, aki így nagyon nehéz helyzetben és lélektanilag rendkívül fontos pillanatokban juttatta újra és újra vezetéshez a Szegedet (26-25), amely először kevesebb mint öt perccel a végső dudaszó előtt játszhatott emberelőnyben. Ezt a periódust Zubai Szabolcs és Nikola Prce találatával 2-0-lal zárta a magyar együttes, innen (28-25) pedig már nem volt vissza út a rivális számára.
A Montpellier ugyan egy gólra még feljött, de 40 másodperccel a vége előtt a Szeged támadhatott, és Vadkerti betörése után hetest kapott. Larholm pedig negyedik büntetőjét is értékesítette, így eldőlt a meccs, noha a franciák egy újabb góllal még kozmetikáztak az eredményen.
Férfi EHF-kupa, döntő:
Pick Szeged-Montpellier (francia) 29-28 (16-14)
Berlin, 8000 néző, v.: Slave Nikolov, Gjorgji Nachevski (macedónok)
gólszerzők: Ilyés 7, Larholm 5, Ancsin 4, Mindegia, Prce 3-3, Kekezovic, Zubai, Balogh 2-2, Vranjes 1, illetve Gajic 10, Tej 4, Kavticnik, Dolenec, Gaber 3-3, Simonet, Grebille 2-2, Guigou 1
hétméteres: 4/4, illetve 4/4
kiállítások: 14 perc, illetve 4 perc
Szombaton parádés kapusteljesítménnyel, 13-9-es első félidő után 24–22-re győzött a Pick Szeged az EHF-kupa első elődöntőjében, a házigazda Füchse Berlin ellen.
Pastor: Nincsenek szavak
A Pick Szeged történelmi diadala, melyet a férfi kézilabda EHF Kupa berlini négyes döntőjében aratott, két embernek különösképpen kiemelkedő élmény marad: Juan Carlos Pastor vezetőedző élete legszebb születésnapjának nevezte a mostanit, míg Mikler Roland méltóképpen búcsúzott el a csapattól. „Nincsenek szavak. Ez a szív diadala volt” – mondta az MTI-nek a 46 esztendős spanyol tréner, aki hihetetlennek nevezte Ilyés Ferenc teljesítményét, kiváltképpen azt, amikor előbb szimpla, majd kettős emberhátrányban talált az ellenfél kapujába a végjáték kezdetén. A hazája válogatottját 2005-ben világbajnoki címig vezető szakember szerint ez a két gól sorsdöntőnek bizonyult, mert nem adott lehetőséget a Montpellier számára, hogy vezetéshez jusson.
Mikler a torna legjobb kapusa
A következő szezonban már a nagy rivális Veszprémben szereplő Mikler, akit a torna legjobb kapusának választottak, azt emelte ki, hogy nagyon nehéz lesz elhagynia ezt a társaságot, amely kiváló közösséggé formálódott, és ezt most eredményben is igazolni tudta, mert igazi csapatként tudott diadalmaskodni. Hozzátette, ezzel számára lezárult egy időszak, de így kellett lezárulnia, mert megkoronázta szegedi karrierjét. „Kevesen hitték, hogy megnyerhetjük, de megtettük” – fogalmazott a válogatott hálóőr.
„Elhittük, hogy győzhetünk”
„A Füchse Berlin legyőzése után elhittük, hogy tényleg győzhetünk. Ez érződött a döntő minden percében, de nem tudom felfogni, hogy tényleg sikerült” – mondta Balogh Zsolt, aki 57 találattal a Pick Szeged legeredményesebb játékosa volt a sorozatban. Vadkerti Attila csapatkapitány úgy nyilatkozott, erre a hétvégére összeállt a csapat, és végre sikerült az a bravúr, hogy kétszer egymás után jól játszik kiváló rivális ellen. Hozzátette, tudták, hogy csak akkor emelhetik magasba a kupát, ha ezt sikerül végrehajtaniuk. Mosolyogva megemlítette, elképesztően nehéz a trófea, de ha kell, 24 órán át is súlyzózna vele. A meccs talán legnagyobb hőse, Ilyés Ferenc szintén csapatmunkáról beszélt: „Annak ellenére, hogy sok külföldi játszik az együttesben, nagyszerű közösség alakult ki, ez vezetett diadalra”.
Forrás: MNO
Gratulálok a CSAPATNAK!
Csak gratulálni tudok a nagyszerű diadalhoz, köszönjük, fiúk, vezetők.
Ahogyan a tiszteletet ki kell érdemelni, az eredmények függvényében a stadionokat, a kiemelt preferálást is érdem, elért eredmények alapján kellene elismerni. A rongylábú focisták, szakvezetőikkel egyetemben részesülnek olyan kiemelt lehetőségekben, amelyre az ország nagy része már alig áldozna. Teljes joggal. Szégyen ez a sportág, teljesítményükkel szinte alázzák azt a néhány ezer szurkolót, akik még mérkőzésekre mennek. Őket sajnálom igazán. Mi csak fizetünk, adózunk.
Katona! Nagyszerű a Pick Szeged győzelme. Azonban nézze meg hány nézője van a rongylábú focistáknak, illetve a fakezű kézilabdásoknak!
Menjenek tanulni a kik-bokszosokhoz, ők még jobb eredményeket érnek el.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Eredménycentrikusságról szól az egész életünk. Különösen a klasszikus kapitalizmus. Akkor hát hogyan is van ez?
A néhány ezer szurkolót egy egész hétvégi fordulóra, 8 mérkőzésre értendő.
Bár a rongylábúak tartanának ott a világ tablóján, mint ahol a kézisek. Sokan lennének elégedettek az eredményességgel.
Azért a Fradi – Újpesten 20 ezren voltak, a Debrecen – Újpesten 20 ezren voltak. Diósgyőrben sem ritka a 8-10 ezer néző előtt lejátszott meccs, Győrben és Szombathelyen is voltak jó hangulatú meccsek.
Felesleges szembeállítani a kéziseket a labdarúgókkal, mert nem érdemes összehasonlítani az almát a tojással. A fociban jóval nagyobb pénzek kellenek (kellenének) a nemzetközi sikerekhez vagy akár csak BL- vagy EL- csoportkörökhöz (és akkor még a BL- és EL- döntőbe jutásról még nem beszéltünk).
Fociban nagyobb a nemzetközi verseny. Kevesen tudnának jó kézicsapatot mondani Angliából, Olaszországból, Portugáliából, Hollandiából, Belgiumból. Kevesebb jó kézicsapatot tudnánk mondani Németországból, Franciaországból, Spanyolországból, mint jó labdarúgó csapatot. Berlinben 8000 voltak az EHF kupa döntőjén, mely kéziben kimagasló, de fociban kb. DVTK-s NBI-es szint.
A Győr női kézicsapata 1,5 milliárd forintból Európa csúcsán van… fociban ugyanez nem áll meg 80-100 milliárd forint alatt (folyamatos több éves befektetéssel) és még úgy sem garantált a siker, mert olyan nagy a verseny.
Emellett azonban a kéziszövetség éves költségvetése is megkétszereződött! Új akadémiák, szakmai műhelyek jönnek létre, csarnokok épülnek. Ez örömteli. Az egész magyar amatőr és profi sportban nem voltak olyan lehetőségek, mint manapság. A focisták nem a többi sportágtól vették el a pénzt, hanem az egész magyar sport fejlődik 2010 óta (hol van már itt a Gyurcsány sportminiszter – féle sportpolitika és a pekingi 3 arany szoci lebőgésének szomorú emléke).
A foci a legnézettebb sportág (a televízióban, a zinterneten, és szerintem a játék helyszínén is). Magyarországon valódi tömegsport (az amatőr ágával együtt – több mint 100 ezer 5 és 14 éves gyerek rúgja a “bőrt”):
“Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója hozzátette, a társasági adótámogatási (TAO) pályázatok között a pályaépítések jóváhagyásánál jellemzően azokat a sportszervezeteket részesítették előnyben, akik első- vagy másodosztályban szerepelnek, illetve akadémiát működtetnek, ugyanakkor fontos, hogy a szegényebb településeken is minőségi pályák épüljenek. Az MLSZ éppen ezért indította be a közelmúltban a TAO segítségével saját pályaépítési programját, amelynek keretében a támogató megszerzésére nem képes kisebb települések, sportszervezetek részére építenek futballpályákat.
“A pályázatok elbírálásánál nem szerettük volna támogatni azokat, amelyek esetében például nem lett volna garantált a megfelelő számú játékos, vagy azokat, amelyeket, megítélésünk szerint, spekulatív üzleti céllal nyújtottak be” – mondta Gudra. “Pozitív példaként említem ugyanakkor a putnoki pályázatot, amely sikeresen beindult, és mára ott tart, hogy a szervezőkhöz gyakorlatilag több gyerek jelentkezik, mint amennyit foglalkoztatni tudnak.”
Hasonló sikereket ért el az MLSZ az amatőr labdarúgás versenyeztetési költségeinek csökkentése terén is, ugyanis korábban tendencia volt, hogy egyre több klub és csapat szűnt meg, mivel nem tudták finanszírozni a bajnoki részvételt.
“A TAO-pénzekből közel két milliárd forintot tudtunk erre a problémára fordítani, oly módon, hogy a bajnokság előtt a klubok által befizetett versenyzési díjak közel kilencven százalékát díjvisszatérítés formájában utaltuk vissza számukra. A tavaszi szezonban pedig már eleve a korábbi díjak töredékét kellett csak befizetni a szövetség részére az amatőr osztályokban. A visszautalt összegeket a klubok szabadon felhasználhatták” – mondta a gazdasági igazgató.
Gudra szerint ezzel megállították a kiscsapatok megszűnésének folyamatát, de igazán pozitív fejlődés, azaz a csapatok visszatérése, vagy újak feltűnése csak a következő idényben tapasztalható majd.
A Bozsik-program egy év alatt rendkívüli számadatokat produkált, az 5 és 14 éves kor közötti futballozó gyerekek száma mára meghaladja a 100 ezer főt. Az iskolai programban a mostani tanév elején 50 250 játékost regisztráltak, míg a versenyengedéllyel rendelkezők 54 950 főt tesznek ki. Előbbi szám több mint húsz-, utóbbi pedig nagyjából tízezerrel nőtt.”
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20120404-mlsz-nehany-ev-alatt-kozel-duplajara-nott-az-igazolt-focistak.html
Olvasás!
Szövegértés!
A bemásolt cikkhez, origón, hányan szóltak e témához hozzá? Na ennyire érdekli e sikertelen sportág a polgárságot. A számszerűsített fiatalok “betagozódása” a sportágban milyen kecsegtető eredményeket hoztak az elmúlt években? Minden selejtezőn, tornán leégtek. Miért? Véleményem szerint (bár csak egyedül lennék ezzel) a szakmai munka óriási hiányosságaira vezethető elsősorban vissza. Mezeyvel bajnokságot nyert a Vidi, és azóta elfelejtettek focizni. Mezey talonba került, mert a “Nagy Főnökkel” összekülönbözött bizonyos kérdésekben. A Internacionalizmus szellemében változatlanul, és permanensen folyik a harc, minden szinten. Aki nem tagozódik be, annak annyi. Pláne, ha merev álláspontja miatt ráadásul rossz társaságba keveredett, keveredik. Megszűntek őszintének, egyenesnek lenni az embereknek, többsége.
Motiváció, a mindenek előtti önző érdek.
Nekem nincsen szükségem ezekről olvasni, szöveget értelmezni, mert játszottam benne, s évtizedekig köztük éltem. Csak nagyon keveseknek adatik meg ezen a szinten, hogy erről szakmai vitákba, belső és külső körülményekbe bocsátkozzak.
“A számszerűsített fiatalok “betagozódása” a sportágban milyen kecsegtető eredményeket hoztak az elmúlt években? Minden selejtezőn, tornán leégtek.”
VB, Egyiptom, dereng valami?
http://www.youtube.com/watch?v=ZAYpK94pA7E
Látod: buta vagy és ráadásul gonosz is… Ülj vissza a söröd mellé!
Nézzed és okosodj!
http://www.youtube.com/watch?v=mghJCSTEEjA
Meg ezt is:
Csehország-Magyarország 1:2